G. Fodor Gábor: „Ha kidobnak az ajtón, bemászom az ablakon”

Nem hagyom, hogy elhallgattassanak, ha kidobnak az ajtón, bemászom az ablakon – jelentette ki G. Fodor Gábor a lapunknak adott interjúban annak kapcsán, hogy a Facebook minden ok nélkül, önkényesen megszüntette a Facebook-oldalát. A XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója ezért Fless néven indít videós mikroblogot, amelyben maximum egy percben osztja meg a véleményét közéleti témákról. A várhatóan heti három-öt videó a Magyar Nemzet Facebook-oldalán tekinthető meg, s a formátum egyik érdekessége, hogy a politikai gondolkodó rendszeresen fog váratlan helyekről bejelentkezni.

G. Fodor Gábor Forrás: MW

– Úgy tűnik, hogy mostanában egy cipőben jár Vámos Miklóssal.
– Valóban, pont úgy jártam én is, mint az ismert író. Anélkül, hogy bármi okot adtam volna rá, a Facebook minden előzetes figyelmeztetés nélkül megszüntette a fiókomat.

– Ha jól tudom, még indoklásként is ugyanazt az abszurdumot kapta, mint Vámos.
– Igen, vagyis, hogy a kiskorúak szexuális kizsákmányolásának alapelvét sérti az oldalam. Ez azért is elképesztő, mert mindössze a Magyar Nemzet felületén közölt cikkeimet osztottam meg, valamint a Mozgásban fejléc alatt futó videóimat. Nagyjából három hete, egyik napról a másikra nem fértem hozzá a profilomhoz – a privát oldalam mellett az ahhoz kapcsolódó szakmai oldalamat és a GFG888-at is megszüntették – és azt az üzenetet kaptam, hogy fellebbezésnek helye nincs. A Messenger alkalmazást sem tudom használni. Még tettem egy kísérletet egy új profil létrehozására, de néhány nap elteltével azzal is ugyanaz történt.

– Akkor a Facebookozóknak mostantól nélkülözniük kell G. Fodor Gábor tartalmait?
– Na, erről nincs szó. Nem szabad belenyugodni egy ilyen vérlázító eljárásba, nem hagyom magam elhallgattatni. Ha kidobnak az ajtón, bemászom az ablakon.

– Vagyis?
– Fless néven elindítottam egy videós mikroblogot, ami a Magyar Nemzet Facebook-oldalán jelenik meg.

– Videós mikroblog? Mit takar ez a meghatározás?
– Amikor épp eszembe jut, fogok egy telefont, belenézek és legfeljebb egy percben elmondom, amit gondolok egy-egy témáról.

– Milyen témákról?
– Közéleti ügyekről. Az első Flessben például elmondtam, hogy mit művelt velem a Facebook, egy másikban pedig egy világszenzációra hívtam fel a figyelmet: október elsejétől a háromgyermekes magyar édesanyák egyáltalán nem fizetnek személyi jövedelemadót.

– A jövőben milyen témák kerülhetnek terítékre?
– Bármi, ami kapcsolódik a közélethez. Ha megszáll az ihlet, akkor telefont ragadok, és mondom is.

– Ugyanakkor az egyperces időkeret elég szűk. Akkor ebben a formátumban nem a filozofikus énje kerül előtérbe?
– Nézze, senki sem tagadhatja meg a természetét, nyilván tükröződni fog a gondolkodásmódom, de a lényeg, hogy a Fless-videók az emberekhez szólnak közérthetően, az ő nyelvükön.

– Milyen gyakran tervez mobiltelefont ragadni egy-egy videó rögzítéséhez?
– Nem szeretnék szabályokat adni magamnak. Az élet diktálja majd, ha lesz mondanivalóm, nem tartom vissza. Ha egy számot kellene mondanom, akkor a heti 3-5 videó tűnik reálisnak.

– Ha annyira spontán dolog a Fless, ahogy mondja, akkor számíthatunk arra, hogy meglepő helyekről jelentkezik majd be?
– Ahogy mondja. Akár tömegközlekedési eszközön, akár túra közben száll meg az ihlet, veszem is elő a mobilt, és lenyomom a REC gombot. 

– Ez elég izgalmasnak ígérkezik. Ugyanakkor az első két videónál még biztosra játszott: zárt helyiségben készültek.

– Rögtön az elején még nem akartam kísérletezni, így az irodámban, illetve a Terror Háza Múzeumban vettem fel ezeket, de benne van a pakliban, hogy akár már a következő videóblogot egy szokatlanabb helyszínen rögzítem.

– Már több kitérőt is tett a rövid műfajban, ezek közül a legismertebb talán a Mokkában korábban futó Igazságszérum. A Fless mennyiben lesz más?
– A Mokka interjúszituáció volt, irányított beszélgetés. A Flessnek tényleg a spontaneitás a sava-borsa. Úgymond belekiáltok a világba.

– Egy kicsit térjünk vissza a profilja letiltására. Egyre több ilyen esetről hallani, ami még nyugtalanítóbb annak fényében, hogy a Facebook – legalábbis Európában – pont októbertől csavarja le a politikai tartalmakat. Új világ jön a közösségi médiában?
– Szép új világ – ironizálhatnék Aldous Huxley pesszimista regényének címére utalva. Ki vagyunk szolgáltatva egy platformnak, ami nem a miénk. Önkényesen dönthetnek arról, hogy kit hallgattatnak el és kinek engedik hallatni a hangját. De nem szabad ebbe beletörődni, meg kell találni a kiskapukat, az adódó lehetőségeket, hogy nyilvánosságot tudjunk szerezni az üzeneteinknek. Erről szól a Fless is, ahogy a digitális polgári körök vagy a Harcosok Klubja is.