Idén bevezetik az új KRESZ-t, mindenkit érintenek a változások

Gőzerővel zajlik az előkészítő munka, és már biztos, hogy 2026. szeptember 1-jén hatályba lép az új KRESZ. Nemcsak a gépjárművek vezetőnek, hanem lényegében minden közlekedőnek változásokra kell felkészülnie – lássuk, mit lehet eddig tudni a tervekről!

Fotó: Építési és Közlekedési Minisztérium

Fél évszázad bizony hosszú idő a közlekedésben, gondoljunk csak arra, mennyit változott azóta az infrastruktúra, és mennyi maradt mára az akkori – főleg szocialista – autóparkból. Márpedig a jelenlegi KRESZ (igaz, számos változással) 1975 óta van érvényben, teljesen új jogszabállyal felváltása pedig elkerülhetetlenné vált, hiszen mára megváltozott a világ, és a forgalomban új kihívásokra kell válaszolni, elég, ha csak a mikromobilitás térnyerésére vagy a műszaki innovációkra gondolunk. A törvényalkotó célja, hogy észszerűbb és modernebb szabályozást vezessen be, olyat, amely a közlekedés összes résztvevőjének biztonságát szolgálja. 12 szakmai szervezet és több száz szakértő bevonásával dolgoznak az illetékesek azon, hogy idén szeptemberben hatályba léphessen az új szabályozás.

Fotó: BKK

Autók, haszonjárművek

Eddig csak ajánlásként szerepelt a KRESZ-ben, a hírek szerint viszont kötelező lesz a cipzárelv alkalmazása az elfogyó sávoknál. Udvariasságból ugyan sokan beengedik maguk elé az elfogyó sávban haladó járműveket, ám az új KRESZ ezt már elő is írhatja. Szintén fontos változást hoz, hogy az autópályán kettő, máshol egy másodperc lemaradással lehet csak követni az előttünk haladót, amivel a cél a ráfutásos balesetek csökkentése.

Fotó: MTI/Lakatos Péter

A tempólimitek kapcsán is több javaslat került terítékre, például a 3,5 tonnánál nehezebb haszonjárművek megengedett legnagyobb sebességét felemelik 80 km/órára lakott területen kívül. Egyes javaslatok szerint fontolóra kellene venni, hogy gyorsforgalmi utakon a tábla jelzésének megfelelően (személyautók, motorkerékpárok) felfelé is el lehessen majd térni a jelenlegi 110, illetve 130 km/órás limittől. A fiatal korosztály védelmének érdekében is terveznek változásokat az iskola- és óvodazónák bevezetésével. Ezeken a táblával jelzett útszakaszokon tanítási időben csak 30 km/órás tempóval lehetne haladni.

Motorkerékpárok, rollerek

A jelenleg csak személyautókra vonatkozó B kategóriás jogosítvány tulajdonosának nem kell külön vizsgát tennie a B125-ös kategóriának megfelelő motorok vezetéséhez, feltéve, ha legalább két éve van már jogosítványa. Szintén a motorkerékpárosokat érinti, hogy több kötelező védőfelszerelést írhatnak elő, a bukósisak mellett protektor, kesztyű és zárt cipő is kötelező lesz. Ami a védőfelszereléseket illeti, 14 év alattiaknak kötelező lesz a sisakviselés biciklizéskor.

Fotó: BMW

A leginkább fajsúlyos változás azonban az elektromos rollereseket érinti majd. Motoros rollernek minősülnek majd az 1000 wattnál kisebb teljesítményű vagy 35 kg-nál könnyebb, illetve sík úton, önerőből 25 km/óra sebességnél nem gyorsabb, legalább kétkerekű, vezetőjét állva szállító járművek. Nagy teljesítményű motoros rollerek közé sorolják majd az 1000 wattnál erősebb vagy 35 kg-nál nehezebb, 25 km/óránál gyorsabb járműveket. 

Fotó: Mirkó István

A könnyű e-rollerekre a kerékpárokra érvényes szabályok lennének érvényesek, 12 éves alsó korhatárral, max. 25 km/óra engedélyezett sebességgel, a kerékpárosokkal azonos védőfelszereléssel, illetve világítás használata mellett. Az erősebb elektromos rollerek zöme a segédmotor-kategóriába tartozna, vagyis a már kötelező biztosítás mellett előírnák a bukósisak használatát is, legnagyobb sebességük pedig a kategóriának megfelelően 40 km/óra lenne, illetve nem hajthatnának fel gyalog- és kerékpárútra, járdára és kerékpársávra.

Gyalogosok

Már korábban egyértelművé tették a jogalkotók, hogy az új KRESZ-ben hangsúlyosabb lesz a gyalogosvédelem. Az új KRESZ szerint gyalogosnak számít majd a gördeszkás, a görkorcsolyás, a lábbal hajtós rolleres, a talicskát toló személy, a kisállatot, hobbiállatot pórázon vezető személy és a 10 km/óránál nem gyorsabb motoros kerekesszékkel közlekedő is. Emellett egyértelműsítik, hogy a kanyarodó járműnek mekkora szakaszon kell elsőbbséget adni a gyalogátkelőhely nélküli úton átkelni kívánó gyalogosnak. Az sem mellékes, hogy a gyalogosok a zebrán és a vasúti átjáróban haladva nem telefonozhatnak és nem használhatnak fejhallgatót. 

Fotó: Országos Balesetmegelőzési Bizottság