Újabb jelentős béremelkedések lépnek életbe 2026. január 1-től Magyarországon: a minimálbér bruttó 322 800 forintra, míg a garantált bérminimum – vagyis a középfokú végzettséghez kötött „szakmunkás minimálbér” – bruttó 373 200 forintra nő. Míg az előbbi 11 százalékos emelést jelent, addig az utóbbinál hétszázalékos növekedésre kell számítani a 2025-ös szintekhez képest.
Egyedi nemzeti béremelési stratégia
Magyarországon tehát nem egy-, hanem kétszintű minimálbérrendszer működik. A középfokú végzettséghez vagy szakképesítéshez kötött munkakörökben a garantált bérminimum érvényes, amely jóval meghaladja az általános minimálbért.
Emellett a bérskála egészét is felfelé húzza, különösen azért, mert több mint kétszer annyian részesülnek garantált bérminimumban, mint minimálbérben. Magyarországon egyébként életben van a hároméves bérmegállapodás is, amely minimálbér hosszabb távú emelési irányát jelöli ki, így 2025 és 2027 között lépcsőzetesen emelkedve az átlagkereset közelébe érhetnek.
Rosszul számolnak az európai statisztikusok
Az európai statisztikák ugyanakkor jellemzően csak az alacsonyabb összegű minimálbért veszik figyelembe. Ha a garantált bérminimum is bekerülne az összehasonlításba, a magyar minimálbér már nem az alsó, hanem a középmezőnyben jelenne meg. Ezt jól mutatja, hogy míg 2024-ben a két bérszint átlaga mintegy 306 ezer forintos „effektív minimálbért” jelentett, 2025-ben ez az érték már 330 ezer forint környékére emelkedett.
Folyamatos emelkedés, trükközés nélkül
A nemzetközi összevetésben a magyar béremelkedés üteme sem marad el. A 2025-ös év első felében az euróban számolt minimálbér Magyarországon 2,8 százalékkal nőtt, ami európai szinten az élmezőnybe tartozik. Ennél érdemben nagyobb növekedést mindössze két ország tudott felmutatni, Észak-Macedónia és Görögország.
A béremelések hatása a reálkeresetekben is megmutatkozik: szeptemberben éves alapon 5,5 százalékos növekedést mértek, immár két éve folyamatosan javul a fizetések vásárlóereje. 2010 óta egymillióval nőtt a foglalkoztatottak száma, az átlagbér megháromszorozódott, a minimálbér pedig négyszeresére emelkedett. Jelentősen, az EU-s átlagot messze meghaladó mértékben növekedtek a hazai reálbérek a 2019 negyedik és 2025 első negyedéve közti időszakban. Ezalatt nagyjából 12 százalékos volt a magyar reálbér-növekedés, miközben az eurózónában és az Európai Unióban egy és két százalék közötti reálbér-emelkedést mértek. Mindez azt jelzi, hogy a hazai bérfelzárkózás nem statisztikai trükk, hanem kézzelfogható gazdasági folyamat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!