Grandiózus fejlesztések 15 éve: kormányzati forrásokból nyerte vissza békebeli fénykorát a budai Vár

Az elmúlt másfél évtized jobboldali kormányzásának egyik legnagyobb szabású vállalkozása a budai Vár átfogó megújítása volt. A Nemzeti Hauszmann program célkitűzése, hogy a palotanegyed visszanyerje azt az arculatát, amelyet a XIX–XX. század fordulóján Hauszmann Alajos építész tervei nyomán kapott. A kormányzati központtá alakított karmelita kolostortól a Csikós udvaron át egészen a Citadella parkosításáig a múlt és a jelen egyszerre formálja a Vár és környezete mai képét, s számos szimbolikus tér nyerhette vissza korábbi rangját. A történelmi rekonstrukciókkal nem csupán épületeket élesztenek újjá, hanem az új várostervezési elvárásoknak is igyekeznek megfelelni.

Az újjászülető Budavári Palotanegyed látványterve Fotó: Hlinka Zsolt Forrás: Facebook/Nemzeti Hauszmann Program

A Budapesten állami forrásokból megvalósított fejlesztési projektek között különleges helyet foglal el a Nemzeti Hauszmann program, amelynek célja, hogy Magyarország kiemelkedő értékű szellemi és kulturális öröksége, a budavári palotanegyed a fénykorában, a XIX–XX. század fordulóján kialakult arcát mutassa úgy, ahogy azt Hauszmann Alajos építész megálmodta.

Többfunkciós épület

A Várszínházként is ismert épület évtizedekig pihent csendesen a Sándor-palota szomszédságában. A kissé mellőzött ház akkor került ismét a figyelem középpontjába akkor, amikor kiderült, hogy ide költözik a Miniszterelnökség. Bár az épületet gyakran emlegetik karmelita kolostorként is, valójában két házból álló épületegyüttesről van szó: az egykori templomról és a vele egybeépült kolostorról. A kettősség kívülről is jól látszik: az épületegyüttes Sándor-palotához közeli, magasabb, Várszínházként ismert épületrésze eredetileg templom volt, a tőle északra elterülő szárny pedig a karmelita kolostor.

Fotó: PestBuda.hu

Mivel Buda városának egyre nagyobb szüksége volt egy állandó kőszínházra, a királyi engedélyt követően a karmeliták egykori templomát átengedték erre a célra. Az átépítés eredményeként 1787-ben nyílt meg a Várszínház, a város első állandó színháza. A többször felújított és átépített épület azonban 1924-re siralmas állapotba került, s miután a karzat leszakadt, be is zárták. A háború után szerkezetileg helyreállított épületet színházként csak a hetvenes években nyitották újra, a kolostorban 1945 után különféle intézmények irodái működtek.

Békebeli tervek teljesültek

Érdekesség, hogy a Miniszterelnökség beköltözése már jóval korábban felmerült: a XIX. század végén az akkori sajtó tényként kezelte, hogy az épületegyüttest a Sándor-palotával együtt lebontják, és helyükre egy új, jóval tágasabb, reprezentatív miniszterelnökséget építenek. Bár akkor semmi sem lett a tervekből, 2019-től végül mégis a karmelita kolostor ad otthont a kormányfői hivatalnak. Az új kormányzati épület kialakítása során teljes mértékben a XVIII. századi egyszerű belsőt állították helyre a tervezők, de ezzel együtt teljes mértékben megfelel a XXI. századi kormányzás elveinek. Az új helyszín lehetővé tette, hogy a kormányfő és a kabinet fizikailag hivatalosan is elváljon a törvényhozó hatalomtól, ahogyan az a nyugat-európai országokban jellemző. A rekonstrukció összköltsége közel 14 milliárd forint volt.

Lovardából modern rendezvénytér

Új arculatot kapott a 2021-ben átadott Csikós udvar és környéke. Több emblematikus épület között a Magyar Királyi Lovardát is felújították, amelynek az eredeti, neobarokk stílusú, szecessziós jegyeket is viselő épülete 1899 és 1901 között készült el Hauszmann Alajos tervei alapján. A második világháborúban megsérült Lovarda épülete megmenthető lett volna, ám a kommunista hatalomátvétel után ideológiai okokból elbontották. A 3,8 milliárd forintból újjászületett épület közel 1500 négyzetméter alapterületű multifunkcionális rendezvénytérként működik, amelyhez több kiszolgáló egység is kapcsolódik.

A Lovarda épülete a budai Várban, előtte a Csikós-szoborral (Forrás: Metropol/Nagy Zoltán)

A szomszédos Főőrség épületének rekonstrukciójára 3,78 milliárd forintot költöttek. Az ugyancsak a Lovarda környezetében található Csikós udvar revitalizációja 2 milliárd forintból valósult meg, szintén ennek a részprojektnek a keretében született meg a tabáni akadálymentes tengely, amelynek köszönhetően a Palota útról a Csikós udvarra két nagy kapacitású, egyenként 33 fő befogadására alkalmas lifttel juthatnak fel a látogatók. A Csikós udvar és a Budavári Palota szintje között folytatódik az akadálymentes kapcsolat egy új liftcsatlakozással. Ezek összköltsége 1,6 milliárd forint volt. Ugyancsak megújult az ország legkülönlegesebb és legnagyobb múltra visszatekintő történelmi lépcsője. Az 1896-ban készült Stöckl-lépcsőt az 1970-es években elbontották. Az újjáépült lépcső a Csikós udvart köti össze a Hunyadi udvarral, a Budavári Palota szintjével.

Megelevenedett múlt

A Budavári Palota déli összekötő szárnyának újjáépítésével együtt újult meg a Szent István-terem, amelyt ugyancsak 2021-ben adtak át. A terem mennyezetére három különleges, egyenként másfél mázsa súlyú csillárt szereltek fel, emellett szintén a helyükre kerültek a falikarok is, amelyek kialakítása az intarziás padló motívumára rímel: az 5-5 izzó egy sárkányfigurából ágazik ki és csiszolt üvegkövek díszítik. A terem különleges megvilágítását összesen kilencvenkét darab, úgynevezett Szent István-izzó tökéletes másolata biztosítja. A végleges formába öntött csillárok és falikarok minden eleme megegyezik az eredetivel, ugyanakkor a mai világítástechnikai igényeknek is megfelelnek. Helyreállították a terem központi alkotását, a közel másfél tonnás, több mint 4,5 méter magas és 2,5 méter széles Zsolnay-kandallót is.

Fotó: Várkapitányság

Az egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium több mint 120 éves épületegyüttesén ugyancsak teljes rekonstrukciót végeztek. A több tízmilliárd forintos kormányzati beruházásnak köszönhetően Budapest egyik leggyönyörűbb épülete született újjá a Szentháromság téren. A neogótikus palota a mostani felújításáig évtizedeken át megcsonkítva állt, miután a második világháború során több bombatalálat érte és a kommunisták is tudatosan átalakították. Az idén februárban átadott épület immár a Belügyminisztériumnak ad otthont. A Dísz téren pedig teljesen újjáépült az egykor a Magyar Királyi Külügyminisztériumnak otthont adó Vöröskereszt-székház, ahová a Miniszterelnöki Kabinetiroda költözik.

Századfordulós hangulatú székházak

2024 végén fejezték be a Dísz téren található Vöröskereszt-székház újjáépítését. A munkálatoknál az eredeti terveket és archív fényképeket követték a szakemberek, akik felhasználták a XXI. század technológiai vívmányait is, hogy megfeleljenek a mai kor elvárásainak. Az új épület külső jegyeiben hűen követi a századfordulón itt álló ötszintes palotát, amelyet Hauszmann Alajos és Hültl Dezső tervezett egykor. Újra látható az épület patinázott díszműbádogos tetőzete, s újjászülettek homlokzati díszei, a különleges látványt nyújtó sarokkupolák, valamint azok groteszk fejdíszei is. Az épület főbejáratánál újra állnak az oroszlánfejes posztamensen nyugvó dór stílusú, süttői mészkő oszlopok, amelyek közel négy méter magasak, súlyuk eléri a 2,5 tonnát. Egykori formájában csodálható meg a hajdani díszterem, amelynek falikárpitja az eredeti szövéstechnika és alapanyagok felhasználásával készült.