A huszadik század második felében térségünkre szabadított szocializmussal együtt nagyon sok minden megtört, megszakadt nemzetünk kulturális fejlődésében is. A „haladó” ideológiának estek áldozatul a kastélyok és kúriák éppúgy, mint Budapest kiegyezés után épült városnegyedei és a részben lebontott, részben önmaga szocreálosított torzójaként átépített Budavári Palota.
Harang- és gomböntő
A Nemzeti Hauszmann Program keretében javában zajlik a Budavári Palotanegyed 1905-ös állapotoknak megfelelő helyreállítása Hauszmann Alajos egykori tervei szerint. Bár sok esetben épületreplikákról van szó, és az építési technológia sokat fejlődött az elmúlt bő évszázad során, az épületek látszó részei díszítményeinek mégis ugyanazzal a módszerrel kell készülniük, mint a századfordulón. Csakhogy míg Hauszmann annak idején válogathatott a kézművesmesterek és -műhelyek sokasága közül, addig ma nagyon kevesen rendelkeznek a történelmi enteriőrök újraalkotásához szükséges szaktudással.
A Hauszmann-program megvalósításáért is felelős kormánybiztos, Fodor Gergely egy november végi konferencián üdvözölte, hogy
az alapítvány felkarolja és támogatja a kihalófélben lévő mesterségek oktatását a Képző- és Iparművészeti Szakgimnáziummal együttműködve, ahol a megállapodás szerint 2023 őszétől elindítják és a műemlékes igényekhez igazítják a festő-, szobrász-, üvegműves- és fémszépmívesképzést.
Az így felkészített fiatal szakemberek tudására pedig számítanak majd nemcsak a Budavári Palota, a Citadella és a visegrádi vár felújításánál is, de alighanem szükség lesz rájuk a Nemzeti Kastélyprogramban éppúgy, mint az országban folyó valamennyi állami és magánfinanszírozású műemlék-rekonstrukciós munkánál.
A budapesti Kisképző a Kálvin tértől egy kőhajításnyira, a Török Pál és a Lónyai utca sarkán áll. A Kauser József tervei szerint az 1880-as években épült patinás épület önmagában megér egy stílustanulmányt. Homlokzatán a gótikus építészet formajegyei a barokkal alkotnak eklektikus elegyet, és ha a negyvenötféle formatéglából nagy műgonddal kialakított homlokzatát tekintjük, akkor a tartósság és a minőség okán kell fejet hajtanunk a korabeli építőanyag-ipar, illetve a kivitelezők előtt. De az intézmény története nem ezzel az épülettel kezdődött, hanem az 1778-ban induló Budai Rajziskolával (Schola Graphidis Budensis), illetve a tíz évvel később születő Pesti Rajziskolával, melyeket Mária Terézia 1777-es Ratio Educationis rendelete nyomán alapítottak az iparostanoncok és tanítójelöltek rajzi és stílusismereti képzésére.