Ozzy, a csodák csodája 

Életének 77. évében elhunyt Ozzy Osbourne. Szinte lehetetlen küldetés egy szokványos nekrológot írni róla. Illetve nem lehetetlen, csak felesleges. Nem is kísérletezem szikár életrajzi adatokkal, maradok néhány szemelvénynél, hátha azokból kibontakozik valami megfogható abból a józan ésszel alig felfogható őrületből, ami körülvette és ami benne lakozott. 

Fotó: Getty images/Mick Hutson

Az őrület romjain 

 Aztán a drogok átvették az irányítást a dolgok felett. Ozzy mindent beszedett, amit addig az indiánok kikísérleteztek és a  tudomány feltalált, a szerekre ivott, mint a sörösló, és egyre kiszámíthatatlanabbul viselkedett. Mindez szakításhoz vezetett, a zenekar több énekest is kipróbált, mérsékelt sikerrel, Ozzy viszont az addiktológusok összes megállapításának eleven cáfolataként izgalmas szólókarrierbe bonyolódott. Holott a puszta életben maradása is maga volt a csoda. Lenyelt egy méhet, miközben száz kilométeres sebességgel motorozott, kitört a nyaka egy quadbalesetben, és különösképpen vonzotta majdnem minden, ami repül. Egy alkalommal leharapta egy denevér fejét, máskor egy galambét, és kis híján a fejére esett egy lezuhanó utasszállító repülőgép.  

A gének 

 A Sötétség Hercegének túlélési képessége, amellyel kijött néhányszor a klinikai halál állapotából, és amely csak Keith Richardséhoz mérhető, felkeltette a genetikusok figyelmét is. Amikor felhívták telefonon, hogy egy tudós csoport szeretné feltérképezni a teljes génállományát (ge-nom), Ozzynak lövése sem volt, hogy miről beszélnek. Majd úgy vélte, hogy a kerti törpéjét (gnome) akarják megkaparintani. „Egyszerűen csak nem értettem, hogy mi a f…szt akar tőlem. Azt hittem, hogy arról a fehér szakállú, piros sapkás kiscsávóról beszél, aki évek óta a kert végében álldogál” – emlékezett később. Szerencsénkre, mert saját bevallása szerint teljesen kiestek neki a hetvenes és a nyolcvanas évek. Más források szerint ez történt az 1968-tól napjainkig tartó teljes időszakkal.  

Dr. Ozzy 

Mindezek ellenére egy időben orvosi és életmódtanácsokkal látta el saját rovatában a Sunday Times Magazine és a Rolling Stone ilyesmikre fogékony olvasóit, akik a leveleikkel bombázták Dr. Ozzyt. Erre persze mondhatnánk, hogy ez veszélyes húzás, és kecskére a káposztát. Viszont Ozzy káprázatos alakítást nyújtott. Ellenállhatatlanul vicces volt – és felelősségteljes. Mindenkit óva intett a drogoktól, az alkoholtól, a cigitől, és következetesen felhívta a figyelmet a megelőzés fontosságára. Nem lett szentfazék, de így írt. „De tudod mit? Ha bárki tanul az én eszement szarságaimból, és egyet sem csinál utánam, ha le tudnak vonni valami tanulságot abból a sok őrületes, elb…szott dologból, amin a családom keresztülment az évek során, nekem már több mint elég. Dr. Ozzy elvégezte a feladatát.” És persze ő lett a Nyugati Civilizáció Legműködésképtelenebb Családjának Feje, aki akár egy epizódot is látott az Osbournes című tévésorozatból, soha nem felejti. 

Búcsú 

 És úgy ment el, mint egy király vagy legalábbis egy afrikai császár. Ült a trónusán, kezeit egy botra kulcsolva az utoljára összerántott Black Sabbath-koncerten, és énekelt. 

 Borítókép: Ozzy Osbourne egy koncerten 1997-ben (Fotó: Getty images/Mick Hutson)