A kancsal és a tiszta rím váltakoztatását aknázza ki a következő mai újraköltés. Az előbbi a szótagok magánhangzóját szándékosan úgy választja meg, hogy azok magas-mély párok legyenek, a mássalhangzók pedig megegyezzenek, az utóbbi esetében a rímelő egységek magánhangzója azonos vagy csaknem egyezik, a mássalhangzó pedig hasonló hangzású. Következzék ebből is egy részlet! „Zabpehelyből dagaszt kis, kerek cipókat, / Majd kisikálja a kínai cipőket. / (Bánatát hajába bele-belefonja, / Míg amott töltődik okostelefonja.)” / „A legkisebb fiú olvassa a Werthert. / Gondol egyet, s összedugja a konvertert. / Ám a technikai adottsága gyatra, / Alig tud fölmenni szegényke a netre. / E fiúból béna bölcsész lesz, már látszik, / Mert az interneten olvas, és nem játszik.”
A legnépszerűbb versek gyakran az átköltések sorsára jutnak, de ez jó sors
Petőfinek és Aranynak ismert műveit nem csupán az internetes nép írta át, hanem kortárs költők is.

Petőfi Sándor Megy a juhász szamáron versét Laczkfi János írta újra, lássuk először az eredetit: „Megy a juhász szamáron, / Földig ér a lába; / Nagy a legény, de nagyobb / Boldogtalansága. / Gyepes hanton furulyált, / Legelészett nyája. / Egyszercsak azt hallja, hogy / Haldoklik babája. / Fölpattan a szamárra, / Hazafelé vágtat; / De már későn érkezett, / Csak holttestet láthat. / Elkeseredésében / Mi telhetett tőle? / Nagyot ütött botjával / A szamár fejére.”
Az átköltés:
Megy Béla bá Trabanton, / Nyakában a lába, / Kétrét hajtva fér szegény / Be a kocsijába. / Épp kerítést hegesztett, / Legyen szépen rendbe, / Mikor szól a telefon, / S a főorvos benne. / Pedig úgy volt, már haza / Hozhatja a nénit, / Megszerelve antenna, / Tévét együtt nézik. / Késő bánat, Trabantra / Csap rá az együgyű, / Fényszóró-fémkarika / Gurul, mint jegygyűrű.
Mint látható, a szegények közlekedési eszközének a párhuzama a szamár és a Trabant. Vagy a zsemle kicsi, vagy a száj nagy analógiájára vagy a Trabant kicsi, vagy a bácsi nagy. Míg Petőfi főhőse juhászbojtár (panelben lakó gyermekek számára botos jeti), addig a Laczkfié jó munkás ember, és a szép kerítés, a jól beállított tévé a boldogulás fokmérője. Mindez játék a verssel, versparódia.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Pexels)
További Lugas híreink
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!