Államalapítás hazánk feldarabolásával 

A soproni polgárok klimatikus gyógyhelyet és játékkaszinót létesítenének a város gazdasági megerősítésére. Szombathelyen a katonai ellenőrző bizottság tagjai elrejtett fegyverek után kutatnak eredménytelenül, amire a felháborodott lakosság heves tüntetéssel reagál, ezért kénytelenek rendőri védelem mellett elhagyni a várost. Egy népszerű brit író, George A. Birmingham a hazánkról szóló művében kifejti: Közép-Európa térképét újra kell rajzolni, mert lehetetlen, hogy Magyarország jelenlegi állapotában maradjon meg. Edvard Benes csehszlovák külügyminiszter a sajtóban közzétett visszaemlékezéseiben leszögezi: a csehszlovák állam fogalma természetszerűleg Magyarország feldarabolását jelenti. 

A népszavazáson a Magyarországhoz tartozás mellett döntő, hűséges Sopron gazdasági fellendítésére tervek születnek. A Magyarország július 28-án így számol be erről: „Sopron város környékének elszakítása óta állandóan nagy gazdasági zavarokkal küzdött, amit most fokozott még az országos gazdasági pangás. Soprontól egész úgynevezett hinterlandját elszakították, a város gazdasági élete teljesen kihalt.” A helyiek új ötlettel állnak elő. 

Sopron gyönyörű vidéken fekszik, a város belsejétől alig egynegyed órára harmincezer holdas erdőségek vannak, magának a városnak is van tízezer hold kiterjedésű erdeje. Elhatározták tehát, hogy nyaraló- s üdülőtelepet létesítenek és a fürdőhelyet kifejlesztik esetleg klimatikus gyógyhellyé. Ilyen nyaralótelep létesítéséhez azonban elsősorban tőkére van szükség, amelynek megszerzését a soproniak úgy képzelték, hogy játékbank (mai kifejezéssel játékkaszinó ― a szerző)  felállítására kérnek a kormánytól engedélyt. Különböző konzorciumok, külföldiek és belföldiek egyaránt ajánlatot tettek már a szükséges tőkék rendelkezésre bocsájtásáról.

Thurner Mihály polgármester vezetésével a soproniak népes küldöttsége – „a város minden társadalmi rétegének képviselői” – keresi fel Vass József miniszterelnök-helyettest. „A küldöttek hangoztatták a miniszter előtt, hogy Sopron közgazdasági életének fejlesztését nagyban elmozdítaná a játékbank felállítása. Amennyiben Sopron város a játékbank felállítására az engedélyt megkapja, úgy még ebben az évben megkezdik az építkezéseket.” 

Vass József úgy válaszol: „Értékeli azokat a szempontokat, amelyek Sopronnak, Magyarország leghűbb területének a felvirágoztatását kívánják szolgálni.” Emlékeztet: Bethlen István miniszterelnöknek az az „utasítása, hogy Sopronnal foglalkozni kell, és mindent el kell követni, hogy ismét fellendüljön”.

 Utal rá azért, hogy egyes kormánytagokban van némi idegenkedés a játékkaszinóval szemben, ám a legrövidebb időn belül eldöntik, kap-e az elgondolás engedélyt. Csak ezután „kerül szóba a hely kérdése: Budapesten legyen-e a játékkaszinó vagy Sopronban”.

Thurner Mihály. Forrás: Sopronmedia.hu

Nagy tüntetés Szombathelyen a katonai ellenőrző bizottság ellen ― adja hírül a Budapesti Hírlap július 30-án. Azt írják: „Sajnálatos események színhelye volt ma Szombathely városa. A Dunántúlnak e szép és hazafias érzésű városába kiszállott az antant katonai ellenőrző bizottsága, hogy szokása szerint rejtett fegyverek után kutasson. Megszállotta a megyeházát, s ott a nemzetközileg neki biztosított fegyverkutatási jogával olyan módon élt, hogy az lázba hozta a város lakosságát. Igen heves tüntetésekre került sor, amelyeknek során a bizottság különböző nemzetiségű tisztjei, sajnos, egyik kellemetlen helyzetből a másikba kerültek, és végül is rendőri és katonai fedezettel kellett a várost elhagyniuk.” Kiderül: 

Vas vármegye székhelyére érkezett egy nyolctagú, angol, francia, olasz és román tisztekből álló antant bizottság, egyenesen a vármegyeházára, „ahol minden felvilágosítás kérése nélkül benyitottak a népgondozó és hadisír felügyelőség második emeleti szobájába. Az altisztek azonnal megszállták a vármegyeház második emeletét, a tisztek pedig hozzáláttak a kutatáshoz.” 

A kétnapos kutakodás eredménytelen, ezért a vármegyeháza összes szobáját kinyittatják a belügyminiszter időközben megszerzett hozzájárulásával. Az épületet körülveszik a helyiek tömegei, a bizottság távozását követelve. A rendőrök hiába védik a testület tagjait, el kell hagyniuk Szombathelyet, mivel a szállásukat, a helyi hotelt is blokád alá veszi a lakosság. 

Este kilenc órakor katonaság, lovasrendőrség és csendőrség vonult a szálló elé, hogy szoros fedezetük alatt kivonuljon az antantbizottság. A menet a mellékutcákon keresztül ment a vasútállomásra, ahol ismét nagy tömeg várakozott rájuk.

 Egy nap múlva a lap közli: hét embert előállítottak, de később szabadon bocsátották őket. Hozzáteszik: „A bizottság angol és olasz tagjai a legszigorúbb udvariassággal és korrektséggel viselkedtek, és csak két francia tiszt, valamint egy román tiszt erőszakoskodott. Blau francia ezredes volt az, aki a megyeház padlásán a kötelességét teljesítő magyar rendőrtisztet föllökte, és hasonló modorban végezte a kutatást egy ugyancsak német nevű francia pilóta főhadnagy, valamint a román tiszt is.” 

A Pesti Hírlap Londonból azt jelenti július 29-én, hogy Egy vándor Magyarországon (A Wayfarer in Hungary) címmel könyv jelent meg, amelynek szerzője George A. Birmingham álnéven James Owen Hannay kanonok, Anglia egyik legnépszerűbb írója. A hazánk iránti rokonszenvét hangsúlyozó, ír származású szerző, aki két évet töltött el a budapesti brit követség lelkészeként, megemlíti: „Az írországi fiatalságot, amely a magyar példát akarta követni, ezzel a gúnynévvel illették: »magyar zenekar«.” A lelkész a művében a stabilitást hiányolja a trianoni békeszerződésből, s kijelenti: 

„A mostani helyzet világosan mutatja, hogy Közép-Európa térképét újra kell rajzolni. […] Egyszerűen lehetetlen, hogy Magyarország jelenlegi állapotában maradjon meg. A mostani határok nem alapszanak sem gazdasági, sem nemzeti, sem földrajzi elveken. A biztonságnak és a szilárdságnak sehol semmi nyoma.” 

Mégis úgy véli: „Ha Magyarország a nemzeti érzését továbbra is megtartja és bátorsága nem lankad, kétségtelenül ismét elviselhető helyet vívhat ki magának.” 

James Owen Hannay. Forrás: Wikipédia

Közzéteszik a Nase Revoluce prágai lapban Edvard Benes volt csehszlovák miniszterelnök és külügyminiszter visszaemlékezéseinek egy fejezetét, amely 1918 őszének eseményeit taglalja. Mint írja, meglepetést keltett, hogy a háború végén 

az osztrák kormány megengedte a cseh politikusoknak, hogy külföldre menjenek, és hogy összejövetelt rendezzenek a csehszlovák gondolat külföldre menekült vezéreivel.

 A politikus másutt leszögezi: „A csehszlovák állam fogalma természetszerűleg Magyarország feldarabolását jelenti.”  

Borítókép: A soproni Főtér a bencés templommal és a vármegyeházzal 1932-ben  (Forrás: Fortepan /Somlai Tibor)