Harry és Meghan állításait az elmúlt napokban többszörösen ízekre szedték. Nevetségesnek tűnik például A neveletlen hercegnőt dokumentumfilmként kezelni, főként egy olyan nőtől, aki nemzetközi kapcsolatokat is tanult Amerika egyik legnevesebb egyetemén. Ha ugyanis feltételezzük, hogy a hercegné nem volt tisztában a protokollszabályokkal, akkor az amerikai oktatás színvonalát kell megkérdőjeleznünk. Mivel azonban a nemzetközi kapcsolatok oktatása és kutatása elsősorban amerikai terület, ezért igen kevéssé valószínű, hogy az állítás igaz lenne. Ez pedig a következő feltételezést vonja magával: a hercegné nem volt különösebben jó tanuló. (Ezt támasztja alá Tom Bower életrajza is, amely leírja, Meghan megbukott a diplomáciai alapvizsgán.)
Hasonló probléma Harry herceg kapcsán is észrevehető. Bár bátyjához hasonlóan Etonben érettségizett, de tovább már nem tanult, hanem katonának állt. Ezzel nincs semmi probléma, különösen, hogy az életrajzírók egyetértenek abban, hogy a „partiherceg” a katonaévek alatt nőtt fel, de nem ártana jobban tisztában lennie családja történetével.
A herceg ugyanis úgy véli, a palota alkalmazottai ezüsttálcán kínálták fel a feleségét a sajtónak cserébe azért, hogy a királyi család magasabb rangú tagjairól ne jelenjenek meg negatív történetek. Márpedig a királyi háztartások ellenérdekeltsége nem új keletű.
A XVIII. században például II. György és fia, Frigyes olyan komoly ellentétben állt, hogy György kitagadta a vagyonból. Frigyes egy német hercegnőt vett el, akinek szülése időpontjáról Frigyes hazudott, hogy a királyi pár ne láthassa az újszülöttet. Harryék valami nagyon hasonlót csináltak háromszáz évvel később Archie születésekor.
A sussexiek történetének lényege, hogy nem állnak egyedül a problémáikkal. Az első világbeli problémák, illetve a biztonságos irodai környezetet megteremteni kívánó panaszkodási kultúra elterjedése azonban azt hozta, hogy a XXI. század embere számára teljesen normális olyan dolgokat tragédiának felfogni, mint hogy nincs az automatában koffeinmentes kávé, vagy nem lehet éppen kerub mintás perzsaszőnyeget kapni. A panaszkodás normális emberi tulajdonság, feszültséglevezetésként hasznos, de pénzt csak korlátozottan lehet belőle csinálni. A sussexiek pedig a brit közvélemény-kutatások szerint túllépték ezt a mértéket.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!