A brit Munkáspárt védi a magyar kommunistákat

Nem jelennek meg a szocialisták és a fajvédők azon a parlamenti ünnepségen, amelyet a hősi halált halt képviselők, valamint a brutálisan meggyilkolt Tisza István és Návay Lajos tiszteletére rendeznek. Apponyi Albert Jászberényben kijelenti: a Népszövetség eddig semmit sem tett a javunkra az újjáépítésben való pénzügyi segítségen kívül. Bethlen István miniszterelnök a Házban úgy vélekedik: a békeszerződések két kategóriát hoztak létre: a győzőkét és a legyőzöttekét, ezáltal kétféle jogrendet állapítottak meg. A brit Munkáspárt arra kéri Horthy Miklós kormányzót, adjon kegyelmet a politikai bűncselekmények elkövetőinek, így Rákosi Mátyáséknak is. Hajdúszoboszlón nagy jelentőségű, bővizű hőforrást fedeznek fel.

A nemzetgyűlés ünnepi ülésen áldoz azoknak a képviselőknek és országgyűlési tisztségviselőknek az emléke előtt, akik életüket vesztették a világháborúban vagy a forradalmak viharában – tudósít róla Az Est november elsején. Mint írják: „Ma leplezték le az Országház miniszteri folyosóján azt a két emlékművet, amelyek közül az egyik gróf Tisza István és Návay Lajos, a másik pedig a hősi halált halt képviselők és országgyűlési alkalmazottak emlékét örökíti meg. Az ünnepség impozáns és méltó keretek között folyt le, azonban nem minden zavaró momentum nélkül. A pártok szokásos képviselőházi padsorai ugyanis a mai napra nem teltek meg és a padsorok körének különösen két szelete maradt üresen.” A szocialisták azzal indokolják távolmaradásukat, hogy az évekkel azelőtt meggyilkolt Somogyi Béla és Bacsó Béla újságírók sírjára állítólag nem helyezhettek koszorút a temetőben. A fajvédők szintén nem jelennek meg a T. Házban.

Az ünnepségre egyetlenegy fajvédő lépviselő sem jött el. Ők azonban nem is indokolták távolmaradásukat. Úgy látszik, nemcsak az élő pártokkal és politikusokkal van differenciájuk, hanem a halottakkal is.

 Az ünnepélyen felvonulnak a politikai élet régi szereplői, valamint küldöttséggel képviseltetik magjukat „mindazok az ezredek, amelyek kötelékébe a táblákon megerősített hősi halottak tartoztak. Ugyancsak küldöttség képviseli gróf Tisza István debreceni huszárezredét. A karzatok egyébként is meglehetően népesek. A férfiak mind fekete ruhában, sőt a hölgyek nagy része is ünnepi feketében jelent meg.

 A miniszteri folyosó, amelynek falába az emlékműveket illesztették, teljes ünnepi díszben áll. A ragyogó lépcsők alatt, örökzöld növények között, nemzeti színű zászlók, drapériák takarják az emlékműveket. Oldalukon díszruhás huszárok állanak.” Az egyik fajvédő politikus mégis megjelenik váratlanul a házelnök ünnepi beszéde alatt. „Eckhardt Tibor csak Szcitovszky beszédének végén jött a terembe s kínos feltűnést keltett, hogy mikor mindenki sötét ruhába öltözött, Eckhardt szürke ruhában lépett az ülésterembe.”

Szcitovszky Béla beszédében hangsúlyozza: „Nincs nemzet a világon, amely annyira rá volna utalva hősei és vértanúi emlékének kultuszára, mint a magyar.” Az 1918. október 31-én a forradalmi puccs első napján, saját otthonában, a Károlyi Mihály által felbiztatott terroristák által meggyilkolt volt miniszterelnökről és házelnökről, gróf Tisza Istvánról úgy nyilatkozik: „Az ő holttestén épülhetett csak fel a bolsevizmus.” A kommün alatt, 1919. április 26-án bestiális módon, a kiskunfélegyházi pályaudvaron meggyilkolt, majd az árokba dobott másik egykori házelnökről, Eötvös József unokájáról, Návay Lajosról úgy emlékezik meg: „annyi rög sem jutott számára a hazai földből, ami a még ki sem hűlt mártír tetemét egészen eltakarhatta volna.”

Návay Lajos (Forrás: Wikipédia)

Nagy figyelem övezi gróf Apponyi Albert képviselői beszámolóját Jászberényben. A világháború utáni magyar tárgyalódelegáció egykori vezetője a Népszövetséget erőteljes kritikával illeti az október 27-i 8 Órai Ujság szerint. Úgy fogalmaz: 

„meg kell állapítani, hogy a mi javunkra s a mi igazunk érvényesítésére – kivéve a pénzügyi újjáépítésben való segítséget – a Népszövetség eddig semmit sem tett.” 

Úgy vélekedik azonban, hogy nem vethető fel a kilépés gondolata, „mert az a munka, amit ott végzünk, nem mondható teljesen kárba veszettnek, ugyanis sehol sem tudjuk az egész világ művelt nemzetei képviselőinek lelkébe becsepegtetni annak a helyzetnek az igazságtalan és a világbékére nézve fenyegető voltát, amelyben Magyarországot hagyták”. Hozzáteszi: „a világot ne engedjük elfeledkezni arról, hogy magyar kérdés is van. Genfben a legnagyobb feladat az, hogy a magyar kérdést a nemzetek között ébren tartsuk.” Apponyi Albert az ország pénzügyi helyzetének rendezését kedvezően ítéli meg, amely a Népszövetség útján nyert kölcsön segítségével olyan előrehaladott stádiumban van, amit nem is mertek remélni. További siker, hogy 

a jóvátételi kérdést húsz évre nyugvópontra juttattuk. Az eredmény világraszóló szenzáció, mert a százmillió aranykorona deficit helyett hatvanmillió aranykorona feleslegünk van.

A nemzetgyűlésben is terítékre kerül a Népszövetséghez tartozás kérdése. Az október 30-i Pesti Hírlap arról számol be, hogy gróf Teleki Pál felteszi a kérdést: „bennmaradjunk-e a Népszövetségben vagy lépjünk ki belőle? A vitában gróf Bethlen István miniszterelnök is utal rá, hogy amilyen sokat köszönhetünk pénzügyi téren a Népszövetségnek, azt az objektivitást a kisebbségi kérdésben teljesen nélkülöztük.” Kijelenti: 

„Az a baj, hogy az összes békeszerződések két kategóriát létesítettek: a győzőkét és a legyőzöttekét és így kétféle jogrendet állapítottak meg. Az egyik, a győző minden akaratát érvényesíteni tudja, a másik semmit. […] ami kevésre kötelezték is a győzőket, azok azt vagy egyáltalán nem teljesítik, vagy a jogaikat túlzott mértékben érvényesítik.” 

Kérdi azonban: „ha kilépünk a Népszövetségből, melyik lesz az a fórum, ahova fordulhatunk? Mert ő is igazat ad a francia közmondásnak, hogy a távollevőknek nincs igazuk.”

A Pesti Hírlap október 29-i híre szerint 

a brit Munkáspárt táviratilag kéri Horthy Miklós kormányzót, hogy a Magyarországon puccsot szervező volt népbiztos, Rákosi Mátyás és a többi elkövető „tárgyalása összhangban álljon az Európa-szerte szokásos eljárási szabályokkal. Nyomatékosan kérjük a kegyelmet a politikai bűncselekmények részére.”

 A lap rámutat: „valóságos nemzetközi szervezkedés folyik abból a célból, hogy Rákosi Mátyást és társait megmentsék a jól megérdemelt büntetéstől.”

A kormány szakértőket küldött ki a nemrég felfedezett hajdúszoboszlói hőforrás megvizsgálására, amelyet eredetileg földgáz után kutatva találtak – jelenti a Pesti Hírlap október 31-én. Azt írják: „A felfedezésnek sokkal nagyobb jelentősége van, mint az első pillanatban látszott. 

A forró víz a fúrási munkálatok alkalmával olyan óriási tömegben és olyan erős nyomással tört elő már napok óta, hogy az egész környéket valóságos gőzfelhők borították.

 Gejzírszerűen nyomult fel a föld gyomrából a forró víz, amelynek hőmérséklete olykor elérte a 76 Celsius fokot.”

Borítókép: Apponyi Albert ünnepi beszédet tart 1931-ben Jászberényben az ötvenéves országgyűlési képviselősége alkalmából részére átnyújtott aranymandátum átvétele után (Fotó: Fortepan/Fekete Bernadette )