Idén is megjelent a Figyelő Top 200, Magyarország legnagyobb cégeit összesítő kiadvány, amely már 26 éve Magyarország legkiválóbb vállalatait, vállalatvezetőit gyűjti össze. A kiadvány mellett idén is megrendezték a Figyelő Top 200 gálát, hogy a szakmai zsűri díjazhassa a legjobbak legjobbjait.
Túrós-Bense Levente, a Világgazdaság és a Mediaworks gazdasági divízió főszerkesztője a gálaest megnyitóján elmondta, hogy a Figyelő Top 200 kiadványban már 26 éve gyűjtik össze Magyarország legsikeresebb cégeit, és a legjobbak között a legjobbakat díjazzák is. Hozzátette, hogy a top 200 cégbe kerüléshez már nem kevesebb, mint 90 milliárd forintra volt szükségük a cégeknek. Tíz évvel ezelőtt az éves alsó bevételi határ 35 milliárd forint volt. Kiemelte, hogy a hazai tőzsdei vállalatok teljesítményét jól mutatja, hogy a BUX index az idei évben 35 százalékkal tudott bővülni. – A hazai konjunktúra bővülése bizakodásra ad okot – mondta Túrós-Bense Levente a Vg.hu beszámolója szerint, és kiemelte, hogy a magyar kormány fiskális intézkedéseinek gyümölcse kezd beérni.
Azt a szorgalmat és eredményességet, amit Magyarország legnagyobb vállalatai mutatnak, nagyon fontos átörökíteni a hazai kisebb vállalkozásoknak – erről Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára beszélt az ünnepséget megnyitó beszédében. Kiemelte, hogy hazánk gazdaságára jelenleg a legnagyobb veszélyt az Európai Unió versenyképessége jelenti, pontosabban ennek hiánya.
2026 lehet a gazdasági áttörés éve Szabados Richárd szerint. Kifejtette, hogy 1400 milliárd forintnyi kamattámogatott hitel áll a cégek rendelkezésére, amiből fejleszthetik a működésüket. Soha ilyen mértékű támogatási programok nem álltak még rendelkezésre Magyarországon – jelentette ki az államtitkár.
Arról is beszélt, hogy a mesterséges intelligencia (MI) megjelenése lesz a következő mérföldkő a vállalati szektor fejlődésében. Szerinte az Európai Unióban jogszabályokkal korlátozzák az MI felhasználását, ami visszaveti a technológia fejlődését, szemben az Egyesült Államokkal vagy Kínával. Az államtitkár szerint szükség van a keretekre, de nem szabad a változás útjába állni, hiszen „az MI nagyobb durranás lesz, mint az internet volt”.
