Úgy kellett most Donald Trumpnak a genderkérdés, mint egy falat kenyér. Az amerikai elnök egyelőre nem tudta lezárni az orosz-ukrán háborút, természeti katasztrófák sújtják az országát, akadozik az illegális bevándorlók beígért deportálása, és a globális vámháborúja sem váltotta egyelőre be a hozzá fűzött reményeket. Úgy tűnik: az ingerült véleménycikkek és pereskedések ellenére a genderkérdés az elnök sikersztorija. Trump már a beiktatása napjától kezdve kiemelt figyelmet szentelt az ügynek. Első elnöki rendeleteiben is foglalkozott ezzel, amikor leszögezte, csak a két biológiai nemet, a férfit és a nőt ismeri el. Kizárólag e két kategória szerepelhet ezentúl is az útlevelekben. Bár a rendeletet egy bostoni bíró megvétózta, az elnök joggal bízik abban, hogy a Legfelsőbb Bíróság – amelyben többségben vannak a konzervatívok – neki ad igazat. Trump még csak szimbolikus gesztusokat sem tett a genderlobbinak. Elődjével, Joe Bidennel ellentétben nem nyilvánította pride-hónapnak a júniust, és nem tűzte ki a szivárványos zászlót a Fehér Házra.
A felmérések Trumpot igazolják. Az Associated Press-NORC nemrégi közvélemény-kutatása szerint a válaszadók nagyobb mértékben (52 százalék) támogatták Trump a transzneműekkel kapcsolatos politikáját, mint magát az elnökségét (41 százalék). A megkérdezettek 68 százaléka szerint a születési nem határozza meg, hogy valaki férfi vagy nő-e. A válaszadók fele ellenzi, hogy az állami biztosítók fedezzék a nagykorú transzneműek nemi identitást támogató orvosi beavatkozását, például a hormonterápia és a műtétek költségeit. Csaknem kétharmaduk ellenzi mindezt a 19 év alattiak esetében.
A transzneműség a sportot is érinti. Február 5-én lépett hatályba a Férfiak távoltartása a női sportoktól elnevezésű elnöki rendelet, amely kizárja a transznemű nők, azaz a született – biológiai – férfiak részvételét az iskolai, illetve egyetemi lány- és női sportversenyeken. Leállítja a központi támogatást minden olyan iskola számára, amely négis lehetővé teszi transzneműek részvételét ilyen versenyeken.
Véget ért a női sport elleni háború
– mondta Trump az aznapi aláírási ceremónián, amelyen mintegy száz sportoló lány sorakozott fel mögötte. Köztük volt Riley Gaines, aki a republikánus elnökjelölt 2024-es kampányában is szerepet vállalt. Az egykori kentucky-i egyetemista egyebek mellett arról nevezetes, hogy holtversenyben ötödik lett a transznemű Lia Thomasszal a 2022-ben rendezett egyetemi bajnokságon. Gaines lemaradt az úszóverseny ötödik helyéért járó díjról, mert azt Thomasnak adták a szervezők. Gaines ezt traumaként élte meg, szerinte az ő esete is azt példázta, hogy a transznemű sportolók előnyt élvezhetnek a biológiai nőkkel szemben. Ám az öntudatos kentucky-i úszó nem hagyta annyiban a dolgot: Thomas és más transznemű sportolók esetét felhasználva országos mozgalmat indított, hogy megtiltsák nekik a részvételt a női versenyeken. Február 5-én Gaines elégtételt érzett. Trump íróasztala mellől nézhette az elnöki szignót. Az egykori úszó már komoly egzisztenciát épített a saját történetére: önéletrajzi könyvet írt, podcastet vezet, szerepel egy ruházati márkát népszerűsítő reklámban is. A bevételét nyilatkozta szerint a női sportok és sportágak védelmére fordítja.
