Gyármentő program: százak munkája lett betonbiztos Herenden

Tovább tarol a Gyármentő program. Hatszáz munkahely vált betonbiztossá a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. energetikai korszerűsítése nyomán, ami a program keretében valósulhatott meg – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tárca tájékoztatása szerint csütörtökön Herenden.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Forrás: Facebook/Szijjártó péter

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. friss beruházásának átadásán arról számolt be, hogy a magyar vállalat a Gyármentő programban mintegy 742 millió forintos értékben korszerűsítette az energiaellátását (évi negyvenezer köbméternyi földgázt spórolva meg), amihez a kormány 293 millió forint támogatást nyújtott, így hozzájárulva hatszáz munkahely betonbiztossá tételéhez.

Hatszáz munkahely vált biztossá a Herendi Porcelánmanufaktúra fejlesztése nyomán. Fotó: MTI

Több mint ötvenezer munkahelyet őriztek meg

Aláhúzta, hogy ez a fejlesztés tovább javítja a kilencvenszázalékos exporthányaddal dolgozó, nagyjából kétszáz éves cég nemzetközi versenyképességét, és különösen fontos napjaink bizonytalanságai közepette. Majd emlékeztetett, hogy a Gyármentő programmal az ukrajnai háború nyomán megugrott energiaárak jelentette kihívások leküzdésében akartak segíteni a vállalatoknak a megújuló energiaforrásokra áttérés terén.

– 140 vállalatnak nyújtottunk támogatást megújuló energiaforrásokba történő beruházáshoz. A 140-ből 120 volt magyar. Ezen vállalatok háromszázmilliárd forintnyi beruházást hajtottak végre az energiarendszereik modernizálása érdekében, és több mint ötvenezer munkahelyet őriztek meg – tudatta. Illetve kiemelte, hogy az elmúlt évek során 47 beruházásról állapodott meg a kormány Veszprémben és térségében, összesen 310 milliárd forint értékben, aminek nyomán 12 ezer munkahely vált biztossá.

Szijjártó Péter kijelentette: nem gondolták volna, hogy amikor átadják a mostani beruházást, akkor egy újabb energiaválsággal kell majd szembenézni, azonban az iráni háború igen komoly veszélyt jelent most Európára és azon belül Magyarországra is, hiszen a Hormuzi-szoros lezárása a globális kőolajigény húsz százalékát érinti. Európa szempontjából két fontos olajforrás van, 

• az egyik az arab világ, 
• a másik pedig Oroszország. 

És jelenleg Európa abban a helyzetben van, hogy mind a két jelentős olajforrástól elszigetelődött, az arab térség olajforrásától a saját hibáján kívül, az orosz olajtól pedig a saját, azt gondolom, rosszul felfogott akaratából

– mondta. – Ez viszont előállítja azt a helyzetet, hogy ezen új energiaellátási válságnak az egész világon Európa lesz a legnagyobb vesztese, itt alakulhat ki a legnagyobb energiaellátási krízis, és ha az energiahordozókból kevés van, az az ár drasztikus növekedéséhez vezet – folytatta Szijjártó Péter. – És ha az energiaárak növekednek, akkor egyrészt mindennek nő az ára, másrészt lehetetlenné válik a versenyképes működés azonos szinten fenntartása a vállalatok számára is, és akkor bizony könnyen veszélybe kerülhetnek a munkahelyek is – tette hozzá.

A miniszter végezetül arra is figyelmeztetett, hogy ha Magyarországot végleg elszakítják az olcsó orosz energiahordozóktól, az a rezsiköltségek háromszoros emelkedéséhez vezethet a családok számára. – Ezért azt szeretném önöknek mondani, hogy mind a magyar emberek, mind a magyar vállalkozások továbbra is számíthatnak a kormány támogatására, mi továbbra is készen állunk arra, hogy harcoljunk az olcsó energiahordozókért. Nem azért, ahonnan jönnek, hanem azért, mert olcsók, és ezek az olcsó energiahordozók jelentik Magyarországon egyrészt a rezsicsökkentésnek, másrészt pedig a vállalatok versenyképes működésének az alapját – összegzett.