Változik az európai közvélemény

A kormányzatok közül egyedül Magyarországon kérték ki az emberek véleményét az uniós szankciók megítéléséről. Az elsöprő többség a nemzeti konzultáción elutasította a büntetőintézkedéseket, amelyek Európának több kárt okoztak, mint Oroszországnak. Érdemes azonban összegezni a Századvég Európa-projekt néven futó nemzetközi felmérésének eredményeit is, amelyek arról tanúskodnak, hogy nem csak Magyarországon elégedetlenek az emberek a szankciós politikával.

HEALTH-CORONAVIRUS/NETHERLANDS Fotó: NICOLAS ECONOMOU

Felröppentek arról is hírek, hogy Brüsszel következő szankciós csomagja már a nukleáris energiát is célba veszi. Ehhez képest az energiaválság a gyakorlatban is megmutatta, hogy Európának szüksége van atomerőművekre, mert azok megbízható, olcsó és alacsony károsanyag-kibocsátású energiát képesek biztosítani a súlyos kapacitáshiánnyal küzdő kontinensen. A Századvég Európa-projektjének egy másik kutatása január elején ismertette: a válság hatására jelentős mértékben csökkent a nukleáris technológiát elutasítók aránya az unióban. Míg 2021 őszén az európai polgárok 26 százaléka ellenezte az atomenergia felhasználását, 2022 őszére ez az arány 15 százalékra mérséklődött.

Szintén január elején hozta a szervezet nyilvánosságra, hogy drasztikusan megemelkedett az energiaszegény háztartások aránya az Európai Unióban. Azaz: átlagosan minden negyedik háztartás fűtési nehézséggel és közüzemidíj-elmaradással küzd az unióban. 

A rezsicsökkentési programnak köszönhetően Magyarország érintettsége az előbbi problémában a második, az utóbbiban a harmadik legkisebb.

Az európaiak elégedetlenségét Brüsszel szankciós politikája és az annak nyomán tapasztalható áremelkedés az elmúlt hónapokban tovább növelte. A Századvég 2022 őszén készített kutatásában már a válaszadók csaknem négyötöde (79 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy a kialakult helyzetért részben az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikája felelős.

A Magyar Nemzet beszámolt arról a minap ismertetett eredményről is, miszerint az európaiak energiaellátásba vetett bizalma évek óta csökken és ez a tendencia az energiaválság hatására jelentősen felgyorsult. Míg 2016-ban három uniós polgárból kettő nem tartott az áramkimaradásoktól, 2021-re a lakosság fele, 2022-re pedig már csak a negyede nyilatkozott úgy, hogy bízik a zavartalan ellátásban. Az áramszünetektől való félelem legkevésbé hazánkra jellemző: az unióban egyedül Magyarországon vannak többségben azok, akik bíznak az áramellátásban.

Borítókép: Az unióban átlagosan minden negyedik háztartás elmaradt a közüzemi díjakkal (Fotó: Europress/AFP)