Európában a magyarok tartanak legkevésbé az áramszünetektől

Az európaiak energiaellátásba vetett bizalma évek óta csökken és ez a tendencia az energiaválság hatására jelentősen felgyorsult. Míg 2016-ban három uniós polgárból kettő nem tartott az áramszünetektől, 2021-re a lakosság fele, 2022-re pedig már csak a negyede nyilatkozott úgy, hogy bízik a zavartalan ellátásban. Az áramkimaradásoktól való félelem legkevésbé hazánkra jellemző: az unióban egyedül Magyarországon vannak többségben azok, akik bíznak az áramellátásban.

Magyar Nemzet
2023. 01. 16. 9:52
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az energiapolitika kiemelt feladata az ellátás folyamatos, zavartalan biztosítása. A feladat elvégzésének sikerességéről alkotott társadalmi kép jól mérhető a lakosság áramkimaradásoktól való félelmének alakulásával. Ezért a Századvég – a European Social Survey 2016-os adatfelvételét követően – az európai energiaválság kirobbanását megelőző hónapokban (2021. augusztus 1. és szeptember 15. között), valamint 2022 őszén is megkérdezte az európaiakat arról, hogy mennyire tartanak az áramszünetektől.

Nő a félelem az áramszünetektől

Már az energiaválságot megelőző kutatás eredményei is rámutattak, hogy az európaiak egyre kevésbé bíznak az energiaellátásban. Míg 2016-ban a válaszadók csaknem kétharmada (64 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy nem tart az áramszünetektől, ez az arány 2021-re 48 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan 11-ről 17 százalékra emelkedett azoknak az európaiaknak az aránya, akik nagyon tartanak a problémától. A romló tendencia elsősorban azzal magyarázható, hogy – Brüsszel szakpolitikai törekvései nyomán – az unió tagállamainak jelentős része leépítette hagyományos energiatermelő- és átalakító kapacitásait, valamint hosszú távú beszerzési szerződéseit, ami kiszámíthatatlanabbá tette Európa energiarendszerét.

Az energiaválság kirobbanását követően a romló tendencia felgyorsult, és azoknak az aránya, akik nagyon tartanak az áramszünetektől – mindössze egyetlen év alatt – 17-ről 32 százalékra növekedett, a zavartalan ellátásban bízó válaszadóké pedig 48-ról 26 százalékra csökkent. 

A folyamathoz – az energiaválság és a brüsszeli szankciós politika okozta általános hangulatromláson túl – vélhetően az is hozzájárult, hogy több tagállam médiakampányok keretében hívta föl a lakosság figyelmét az ellátási zavarok növekvő esélyére.

Különbségek az uniós tagállamokban

Az egyes uniós tagállamok között jelentős különbségek mutatkoznak az áramkimaradásoktól való félelem tekintetében. Legkevésbé a lengyelek (17 százalék), a görögök (18 százalék) és az olaszok (21 százalék) bíznak a zavartalan ellátásban. Az eredmények alapján leginkább két tényező okozza a tagállami különbségeket. Egyrészt, a fokozódó kereskedelmi konfliktus eltérő mértékben érintette az egyes országok energiaellátását. Lengyelország például – a közös európai büntetőintézkedéseken túl – önálló szankciókat is bevezetett, aminek következményeképpen az orosz energiabeszerzései már a háború korai szakaszában jelentősen csökkentek. Másrészt, a tagállamok eltérő lakossági tarifaszabályozása miatt az unió egészében tapasztalható energiaár-emelkedés különböző mértékű terhet jelent az egyes országokban. 

Ahogyan arra egy korábbi beszámoló rámutatott, a fűtési és díjfizetési nehézséggel küzdők aránya Görögországban a legmagasabb. Az egzisztenciális nehézségek pedig jelentős mértékben csökkentik az ellátásbiztonságba vetett bizalmat is.

Jelentősen nőtt azok száma, akik tartanak az áramszünetektől

Magyarország mutat egyedül többséget

Az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol többségben vannak azok, akik bíznak az energiaellátás biztonságában: Magyarország. Azoknak az aránya pedig, akik nagyon tartanak az áramszünetektől, hazánkban a legalacsonyabb: 15 százalék. Az európai összevetésben kedvező eredmény egyfelől annak köszönhető, hogy Magyarország mentességet harcolt ki magának az energiaellátását veszélyeztető uniós büntetőintézkedések alól. Másrészt, a magyar kormány rezsicsökkentési programja megakadályozza a drasztikusan megemelkedett piaci energiaárak begyűrűzését a lakossági tarifákba, így a magyarokat – az ellátásbiztonsági veszélyek mellett – a kedvezőtlen egzisztenciális hatások is kevésbé érintik. 

 

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTVA/Oláh Tibor)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.