Európában a magyarok tartanak legkevésbé az áramszünetektől

Az európaiak energiaellátásba vetett bizalma évek óta csökken és ez a tendencia az energiaválság hatására jelentősen felgyorsult. Míg 2016-ban három uniós polgárból kettő nem tartott az áramszünetektől, 2021-re a lakosság fele, 2022-re pedig már csak a negyede nyilatkozott úgy, hogy bízik a zavartalan ellátásban. Az áramkimaradásoktól való félelem legkevésbé hazánkra jellemző: az unióban egyedül Magyarországon vannak többségben azok, akik bíznak az áramellátásban.

Különbségek az uniós tagállamokban

Az egyes uniós tagállamok között jelentős különbségek mutatkoznak az áramkimaradásoktól való félelem tekintetében. Legkevésbé a lengyelek (17 százalék), a görögök (18 százalék) és az olaszok (21 százalék) bíznak a zavartalan ellátásban. Az eredmények alapján leginkább két tényező okozza a tagállami különbségeket. Egyrészt, a fokozódó kereskedelmi konfliktus eltérő mértékben érintette az egyes országok energiaellátását. Lengyelország például – a közös európai büntetőintézkedéseken túl – önálló szankciókat is bevezetett, aminek következményeképpen az orosz energiabeszerzései már a háború korai szakaszában jelentősen csökkentek. Másrészt, a tagállamok eltérő lakossági tarifaszabályozása miatt az unió egészében tapasztalható energiaár-emelkedés különböző mértékű terhet jelent az egyes országokban. 

Ahogyan arra egy korábbi beszámoló rámutatott, a fűtési és díjfizetési nehézséggel küzdők aránya Görögországban a legmagasabb. Az egzisztenciális nehézségek pedig jelentős mértékben csökkentik az ellátásbiztonságba vetett bizalmat is.

Jelentősen nőtt azok száma, akik tartanak az áramszünetektől

Magyarország mutat egyedül többséget

Az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol többségben vannak azok, akik bíznak az energiaellátás biztonságában: Magyarország. Azoknak az aránya pedig, akik nagyon tartanak az áramszünetektől, hazánkban a legalacsonyabb: 15 százalék. Az európai összevetésben kedvező eredmény egyfelől annak köszönhető, hogy Magyarország mentességet harcolt ki magának az energiaellátását veszélyeztető uniós büntetőintézkedések alól. Másrészt, a magyar kormány rezsicsökkentési programja megakadályozza a drasztikusan megemelkedett piaci energiaárak begyűrűzését a lakossági tarifákba, így a magyarokat – az ellátásbiztonsági veszélyek mellett – a kedvezőtlen egzisztenciális hatások is kevésbé érintik. 

 

Borítókép: illusztráció (Fotó: MTVA/Oláh Tibor)