Növekedett azoknak az európaiaknak az aránya, akik szerint az EU-ban tapasztalható energiaválság részben az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikájának következménye. Míg 2022-ben a választ megjelölő felnőtt lakosság 75 százaléka tartotta elhibázottnak az Európai Bizottság szankciós politikáját, addig decemberre ez az arány 79 százalékra emelkedett – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásából. Számos szakértő már a 2021 őszén bekövetkezett első jelentősebb energiaár-emelkedést követően felvetette, hogy az európai energiapiac strukturális problémái jelentős részben az ideológia-vezérelt brüsszeli szakpolitika következményei. Az Európai Bizottság képviselői akkoriban azzal érveltek, hogy a kritikák alaptalanok, az áremelkedés csak átmeneti jellegű, és az energiarendszer szélsőséges átalakítását célzó törekvéseket fokozni szükséges. A háború kirobbanását követően Brüsszel energiapolitikájának fókuszába az orosz energiahordozók szankcionálását állította, amivel – korábbi törekvései megtartása mellett – tovább szűkítette Európa energiapiaci mozgásterét – emlékeztetett a Századvég.
Fotó: Martin Divisek
Egyre többen utasítják el a szankciókat
A Századvég a háborút megelőző, 2022. január 3. és február 14. között zajló Európa Projekt-kutatásához hasonlóan, a 2022. október 13. és december 7. közötti adatfelvétel során is felmérte, hogy az európai felnőtt lakosság mekkora része tartja felelősnek Brüsszel törekvéseit az európai energiaválságért. Már a háborút megelőző kutatás eredményei is megmutatták, hogy az Európai Bizottság érvelése – amely szerint korábbi energiapolitikai törekvéseiket fokozni szükséges – nem egyezik az európai polgárok véleményével. A 2022-es téli adatfelvétel eredménye alapján a választ megjelölők háromnegyede felelősnek tartotta a bizottsági szakpolitikát az energiaválságért. Az európaiak elégedetlenségét Brüsszel szankciós politikája és az annak nyomán tapasztalható áremelkedés tovább növelte. A 2022 őszén készített kutatásban már a válaszadók csaknem négyötöde (79 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy a kialakult helyzetért részben az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikája felelős.
A szankciós politika nem hozta meg a kívánt hatást, az orosz GDP nem csökkent számottevően.
Ismert, az energetikai szankciók az exportra irányulnak, Oroszország talált már felvásárlókat, többek között Kína veszi meg azt, amiről Európa lemondott.
Más oldalról is találhatunk hibát a brüsszeli logikában. Az Oeconomus Gazdaságkutató tanulmánya szerint például sokkal hatásosabb lehet az, ha azon cikkek elérhetőségét korlátozzák, amelyekből az adott ország importra szorul.
Brüsszel felelőssége egyértelmű
A kérdés legkevésbé
a görögöket, a horvátokat és a németeket osztja meg; ezekben az országokban a válaszadók 86, 86 és 85 százaléka gondolja felelősnek a brüsszeli törekvéseket az energiaválságért.
Érdekes módon leginkább a dán (60–40 százalék), a magyar (65–35 százalék) és a holland (67–33 százalék) válaszadókat osztja meg a felelősség kérdése, idehaza leginkább annak köszönhető a kétharmad-egyharmad arány, hogy a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően, mint amilyen a rezsicsökkentés, kevesebben szembesülnek a szankciók (közvetlen) negatív hatásaival.
Borítókép: a Magyar Földgáztároló Zrt. hajdúszoboszlói telephelye (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
