– Az eddig bevezetett energiaszankciók rávilágítanak arra, hogy paradigmaváltásra van szükség ahhoz, hogy eltántorítsák Oroszországot az inváziótól – hívta fel a figyelmet a fejleményekre az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az elemzés emlékeztet: a jelenlegi felfogás szerint el kell vágni Oroszországot a jövedelemforrásaitól, amelyekből finanszírozza az ukrajnai offenzíváját. Az elsődleges ilyen bevételi lehetőség az energiahordozók exportja. Az eddigi szankciók eredményességét sokan megkérdőjelezik, de hatékony alternatívát már kevesebben fogalmaznak meg.
A jelenlegi büntetésekkel szemben sokkal hatékonyabb lenne az olyan termékek kereskedelmének a korlátozása, amelyekből Oroszország szorul importra.
– A félvezetőipari szereplők nemzetközi szövetségének adatbázisa szerint a globális csipkereskedelem összértékének mindössze 0,1 százaléka kapcsolódik Oroszországhoz. Ugyanakkor a világ legnagyobb területű országa csipfogyasztásának 70 százalékát importból fedezi – ismerteti a gazdaságkutató. Ezen behozatalon belül Kínának van a legnagyobb részesedése, mintegy 70 százalékos. A kínai mikrocsipek alacsonyabb technikai színvonalúak, ezért a fejlett berendezésekben, például a vadászrepülőgépekben nem lehet alkalmazni őket, így a mikroelektronikai szankcionálás sikeresen elérheti a célkitűzést.
– A nemzetközi kereskedelemben való kitettségeinek a felerősítésével, a szükségleteinek fedezésére szolgáló források elzárásával az Achilles-sarkán találhatnánk az orosz medvét – írja az elemzés.
A gazdaságkutató megállapítja azt is, hogy az olyan árucikkek kínálatának szűkítésével, amelyekből a szankciókat alkalmazó országok behozatalra szorulnak, elegendő mennyiségű alternatív forrás hiányában csak az árak emelkedését érjük el.
Ez a jelenség figyelhető meg az európai energiapiacon, ahol a büntető országok olyan termékek behozatalát korlátozták részlegesen, amelyek iránt nagy az importigényük.
Az Egyesült Államok és 37 szövetségese által bevezetett technológiai szankciók célja, hogy ellehetetlenítsék az orosz hadiipart, ugyanakkor ne akadályozzák a lakossági fogyasztóknak gyártott termékek kereskedelmét. Éppen ezért mentességet élveznek az embargó alól például a memóriakártyák, a digitális kamerák és a videójátékok. Ezt a részleges mentességet többen kritizálták, mivel így a lakosság fogyasztási lehetőségei és szokásai nem változnak, életszínvonaluk nem csökken jelentősen, ezért nehezebb elégedetlenségüket kiváltani az orosz vezetőkkel szemben.
A gazdaságkutató jelezte, hogy az alkalmazott energetikai szankciók többségének hosszú, vagy legalább középtávon lesz káros hatása. Oroszország alternatív felvevőpiacainak kiépülésével pedig eredményességük drasztikusan csökken. Ezzel szemben, ahogy az elmúlt fél év tapasztalata is mutatja, a technológiai szankciók hatásossága rövid távon is bebizonyosodott.
Bár a hivatalos orosz közlemény szerint jelentős raktárkészletekkel rendelkeznek, a csiphiány már országszerte érződik. Az ország legnagyobb gépjárműgyártója, az AvtoVAZ márciusban ideiglenesen felfüggesztette a termelést, mivel nem állt rendelkezésre elegendő légzsák, blokkolásgátló fékrendszer és stabilizátor. A kettő legnagyobb tankgyártó vállalat, az Uralvagonzavod és a Chelyabinsk Tractor Plant mellett az egyik legjelentősebb fegyvergyár, az Almaz-Antey is felfüggesztette a termelést. A legnagyobb orosz bankot, a Sberbankot arra kényszerítette a csiphiány, hogy a használaton kívüli, deaktivált bankkártyákat is újból forgalomba helyezze.
Miközben számos ország már az 5G internethálózatának kiépítésén dolgozik, Oroszországban egyéb okok mellett a mikrocsiphiány miatt még a 4G hálózat installálásával is késlekednek.
A több repülőgépgyártó vállalatot magában foglaló United Aircraft Corporation konglomerátum is már a többi repülőgépet szereli szét a repülők szervizelésére az alkatrészhiány miatt.
A hadiipari gyártási akadozások miatt az invázióban az orosz hadsereg sokszor elavult vagy megsérült harci járművek, illetve rakéták és lövedékek teljes vagy részleges újrahasznosítására kényszerül.
A frontvonalról több olyan esetről lehetett hallani, hogy a megsemmisített vagy megszerzett orosz harci járművekben hűtőgépekből, mosógépekből és egyéb háztartási gépekből kiszerelt alkatrészeket találtak. Emiatt, mivel több lakossági termék végül a katonaságnál kötött ki, a technológiai szankciók kiterjesztését szorgalmazzák.
Oroszország már évtizedek óta, a Krím félsziget 2014-es annektálására válaszul bevezetett szankcióktól pedig erőteljesen törekszik a saját mikroelektronikai gyártókapacitásainak a kiépítésére. Ezek amellett, hogy még mindig nem állnak megfelelő mennyiségben rendelkezésre, a távol-keleti és nyugati ágazati versenytársaktól is legalább másfél évtizedes technikai lemaradást testesítenek meg. Az új orosz célkitűzés, hogy 2030-ra elérjék a 28 nanométeres csipek tömeggyártását. Ezt a technikai szintet a legtöbb szankciót alkalmazó ország már 2011-ben elérte.
Borítókép: orosz tank Mariupolban 2022. május 4-én (Fotó: MTI/AP/Alexei Alexandrov)
