Brüsszel jogállamiságot követel, miközben korrupciós botrányokba süllyed

Miközben az uniós intézmények rendre számon kérik a jogállamisági normákat a tagállamokon, saját működésükben sorra buknak ki a korrupciógyanús ügyek. Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy az EU és Ukrajna körül kialakult pénzügyi és politikai háborús hálózatok kölcsönös érdekviszonyokra épülnek – amelyek a transzparencia és az elszámoltathatóság rovására mennek.

Volodimir Zelenszkij, Ursula von der Leyen és António Costa Fotó: NICOLAS TUCAT Forrás: AFP

A brüsszeli és kijevi háborús hálózatok között strukturális hasonlóságok vannak

A szakértő kérdésre válaszolva kifejtette: a brüsszeli és kijevi háborús hálózatok két rendszere között több ponton is kimutatható kapcsolat, elsősorban azért, mert mindkét oldalon gyors, ellenőrizetlen pénzmozgások alakultak ki a háború miatt.

Szerinte Ukrajnában a NABU által vizsgált korrupciós ügyek – köztük a nagy visszhangot kiváltó Midasz-ügy – is azt mutatják, hogy a háborús finanszírozás körül tovább élnek a szervezett korrupciós kapcsolatok.

A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója hangsúlyozta, hogy az OLAF-vizsgálatok több, Ukrajnának szánt uniós beszerzésben is súlyos szabálytalanságokat tártak fel: túlárazást, a verseny hiányát és indokolatlan előnyök nyújtását.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2023-as eljárás szerint egyes vállalkozók akár negyven százalékkal a piaci érték felett számláztak, miközben a lebonyolító nem biztosított megfelelő pénzügyi garanciákat – ez pedig sérti az uniós pénzügyi érdekvédelmet garantáló szabályokat.

Ifj. Lomnici úgy látja: ezek a folyamatok megkönnyítik a határokon átívelő korrupciós hálózatok működését.

Kölcsönös politikai érdekek kapcsolhatják össze Zelenszkijt és Von der Leyent

A szakértő szerint az is felvethető, hogy a brüsszeli és a kijevi vezetés politikai érdekei bizonyos ügyekben összehangolódnak. Azt mondta:

A kölcsönös politikai előnyök ilyen helyzetben objektíven képesek gyengíteni az ellenőrzési mechanizmusokat, ami megteremtheti a terepet a szervezett, határokon átnyúló korrupciós kapcsolatok működésének.

Mint mondta, az EU számára Ukrajna támogatása geopolitikai projekt, míg Zelenszkij számára a brüsszeli források és politikai szövetségek a belső stabilitás eszközei. Ez a helyzet szerinte képes elmosni azokat a határokat, amelyek elválasztanák a politikai lojalitást az átláthatóság követelményeitől.

Ukrajnában összeomló jogállamiság, mégis gyorsított csatlakozás

Ifj. Lomnici Zoltán részletesen ismertette az ukrán jogállamiság állapotát is, rámutatva:

• A Transparency International indexén Ukrajna a 105. helyen,
• a Rule of Law Indexben 0,48-as pontszámmal a 90. helyen áll.

Az Európai Bizottság 2025-ös országjelentése szerint a bíróságok működését tartós humán, pénzügyi és technikai erőforráshiány sújtja, 2198 betöltetlen bírói állással. A főügyész pozíciója politikailag befolyásolt, és több súlyos korrupciós ügy következmények nélkül zárult le.

A szakértő felidézte az energia- és igazságügyi miniszter lemondását egy százmillió dolláros korrupciós rendszer miatt; valamint Vszevolod Knyazjev, a Legfelsőbb Bíróság elnökének ügyét, aki 2,7 millió dollár kenőpénzt fogadott el, óvadék ellenében szabadult, és csak később függesztették fel.

Szerinte ezek után nem meglepő, hogy politikai döntés született arról, hogy a korrupció ellenére is felgyorsítsák Ukrajna csatlakozását. 

„Kéz kezet mos, ahogy a mondás tartja” – fogalmazott.

Szerinte az EPP – a Tisza Párt részvételével – úgy támogatja Ukrajna gyors csatlakozását, hogy közben nem hajlandó tudomást venni az országban kirobbant korrupciós botrányokról.

Borítókép: A szakértő szerint ezek után nem meglepő, hogy politikai döntés született arról, hogy a korrupció ellenére is felgyorsítsák Ukrajna csatlakozását (Fotó: AFP)