Brüsszel jogállamiságot követel, miközben korrupciós botrányokba süllyed

Miközben az uniós intézmények rendre számon kérik a jogállamisági normákat a tagállamokon, saját működésükben sorra buknak ki a korrupciógyanús ügyek. Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy az EU és Ukrajna körül kialakult pénzügyi és politikai „háborús hálózatok” kölcsönös érdekviszonyokra épülnek – amelyek a transzparencia és az elszámoltathatóság rovására mennek.

Volodimir Zelenszkij, Ursula von der Leyen és António Costa Brüsszelben Fotó: NICOLAS TUCAT Forrás: AFP

Lomnici Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a brüsszeli jogállamisági elvárások és az EU saját működése között növekvő ellentmondás mutatkozik. Úgy fogalmazott lapunknak: „Brüsszel jogállamisági elvárásai és a saját intézményeiben feltűnő korrupciós botrányok közötti ellentmondás elsősorban abból fakad, hogy az uniós intézményekre vonatkozó ellenőrzési és felelősségi mechanizmusok jóval gyengébbek, mint amely szigorúságot a tagállamoktól megkövetelnek.”

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint a brüsszeli és kijevi „háborús hálózatok” között strukturális hasonlóságok vannak Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Rámutatott: Miközben a Szerződés 2. cikke a jogállamiságot uniós alapértékként rögzíti, és a 7. cikk lehetővé teszi e követelmények kikényszerítését a tagállamokkal szemben, ugyanezek a normák az uniós intézményeket nem érik el, ami kettős mércét teremt.

A szakértő emlékeztetett: 

a Katargate, a Pfizergate és a Mogherini–Sannino-ügy mind azt mutatják, hogy az EU intézményei saját hatáskörükben sem teljesítik a transzparencia minimális követelményeit.

Felidézte az Európai Törvényszék 2025. május 14-i ítéletét is, amelyről azt mondta: a Törvényszék megsemmisítette a Bizottság döntését, ami a Bizottság elnöke és a Pfizer vezérigazgatója között váltott SMS-ekhez való hozzáférést tagadta meg, a dokumentummegtartási kötelezettség és a jó közigazgatás elvének megsértése miatt.

Lomnici Zoltán szerint ez világosan mutatja, hogy 

a hangoztatott jogállamisági normák hitelessége gyengül, és politikailag is megkérdőjeleződik az uniós fellépés következetessége.

A brüsszeli és kijevi „háborús hálózatok” között strukturális hasonlóságok vannak

A szakértő kérdésre válaszolva kifejtette: a brüsszeli és kijevi háborús hálózatok két rendszere között több ponton is kimutatható kapcsolat, elsősorban azért, mert mindkét oldalon gyors, ellenőrizetlen pénzmozgások alakultak ki a háború miatt.

Szerinte Ukrajnában a NABU által vizsgált korrupciós ügyek – köztük a nagy visszhangot kiváltó „Midas-ügy” – is azt mutatják, hogy „a háborús finanszírozás körül tovább élnek a szervezett korrupciós kapcsolatok.”

A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója hangsúlyozta, hogy az OLAF-vizsgálatok több, Ukrajnának szánt uniós beszerzésben is súlyos szabálytalanságokat tártak fel: „túlárazást, a verseny hiányát és indokolatlan előnyök nyújtását”.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2023-as eljárás szerint egyes vállalkozók „akár 40 százalékkal a piaci érték felett számláztak”, miközben a lebonyolító nem biztosított megfelelő pénzügyi garanciákat – ez pedig sérti az uniós pénzügyi érdekvédelmet garantáló szabályokat.

Ifj. Lomnici úgy látja: ezek a folyamatok megkönnyítik a határokon átívelő korrupciós hálózatok működését.

Kölcsönös politikai érdekek kapcsolhatják össze Zelenszkijt és Ursulát

A szakértő szerint az is felvethető, hogy a brüsszeli és a kijevi vezetés politikai érdekei bizonyos ügyekben összehangolódnak. Azt mondta:

A kölcsönös politikai előnyök ilyen helyzetben objektíven képesek gyengíteni az ellenőrzési mechanizmusokat, ami megteremtheti a terepet a szervezett, határokon átnyúló korrupciós kapcsolatok működésének.

Mint mondta, az EU számára Ukrajna támogatása geopolitikai projekt, míg Zelenszkij számára a brüsszeli források és politikai szövetségek a belső stabilitás eszközei. Ez a helyzet szerinte képes „elmosni azokat a határokat, amelyek elválasztanák a politikai lojalitást az átláthatóság követelményeitől”.

Ukrajnában összeomló jogállamiság, mégis gyorsított csatlakozás

Lomnici Zoltán részletesen ismertette az ukrán jogállamiság állapotát is, rámutatva:

• A Transparency International indexén Ukrajna a 105. helyen,
• a Rule of Law Indexben 0,48-as pontszámmal a 90. helyen áll.

Az Európai Bizottság 2025-ös országjelentése szerint a bíróságok működését „tartós humán, pénzügyi és technikai erőforráshiány” sújtja, 2198 betöltetlen bírói állással. A főügyész pozíciója politikailag befolyásolt, és több súlyos korrupciós ügy „következmények nélkül zárult le”.

A szakértő felidézte az energia- és igazságügyi miniszter lemondását egy 100 millió dolláros korrupciós rendszer miatt; valamint Vsevolod Kniaziev, a Legfelsőbb Bíróság elnökének ügyét, aki 2,7 millió dollár kenőpénzt fogadott el, óvadék ellenében szabadult, és csak később függesztették fel.

Szerinte ezek után nem meglepő, hogy politikai döntés született arról, hogy a korrupció ellenére is felgyorsítsák Ukrajna csatlakozását. 

„Kéz kezet mos, ahogy a mondás tartja” – fogalmazott.

Szerinte az EPP – a Tisza Párt részvételével – úgy támogatja Ukrajna gyors csatlakozását, hogy közben nem hajlandó tudomást venni az országban kirobbant korrupciós botrányokról.

Borítókép: A szakértő szerint ezek után nem meglepő, hogy politikai döntés született arról, hogy a korrupció ellenére is felgyorsítsák Ukrajna csatlakozását (Fotó: AFP)