A háború és a szankciós politika fűtötte energiaválság olyan helyzeteket teremt, amelyekre néhány évvel ezelőtt kevesen gondoltak volna. Az elérhető energia kevesebb lett, viszont drágább. Ennek következményeként történhetett meg az is, hogy olyan országokban váltott irányt a többség véleménye az atomenergia felhasználásáról, ahol eddig az ellenzők tábora volt szélesebb. Németországban és Ausztriában például olyan hatásos volt korábban az érzékenyítés, hogy a társadalom az atomenergia ellen fordult. Ez odáig ment, hogy komplett beruházások lehetetlenültek el, a németeknél ráadásul még a működő erőműveket is leépítették. Aztán szembejött a valóság. Becslések szerint a németországi bezárások társadalmi költsége elérte az évi tizenkétmilliárd dollárt.
Európa elkezdett félni. Az sem mindegy, hogy mennyiért világít egy lámpa és mekkora a fűtés költsége, de ennél sokkal rosszabb, ha a fény és a meleg is hiányzik az otthonokból. Az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol többségben vannak azok, akik bíznak az energiaellátás biztonságában: Magyarország.
A Századvég európai felmérése szerint ennek hátterében több ok húzódik meg. A lakosság ezek szerint tisztában van azzal, hogy a kormány mentességet harcolt ki az energia ellátását veszélyeztető uniós szankciók alól. Ahogy az is újra bebizonyosodott, hogy a rezsicsökkentési program megvédi az embereket az egekbe szökött piaci energiaárak begyűrűzésétől.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!