Európa válságládája

Útmutatást kapott a svéd lakosság arra az esetre, ha hosszabb áramkimaradást kellene az országnak átvészelnie. A katasztrófavédelmi hivatal felsorolta, hogy ilyen helyzetben mit tartalmazzon a svédek „válságládája”. Így ha például hideg marad a főzőlap, akkor máris elő lehet kapni a gondosan elcsomagolt kempinggázfőzőt. Ha pedig valaki áram nélkül sem kíván hírek vagy zene nélkül maradni, akkor a ládából csak ki kell vennie a hajtókaros rádióját. A kis kurbli tekergetése után máris felcsendül az adás. Ezt követően már csak elérhető közelségbe kell tenni a zseblámpát és be is lehet bújni a hálózsákba. Franciaországban sem más a helyzet, ott is robbanásszerűen megnőtt a kereslet a tűzhelyekre, lámpákra, hősugárzókra és kempingfelszerelésekre. Így néz ki most a XXI. század Európában.

További A Helyzet híreink

Európában a magyarok tartanak legkevésbé az áramszünetektől

A háború és a szankciós politika fűtötte energiaválság olyan helyzeteket teremt, amelyekre néhány évvel ezelőtt kevesen gondoltak volna. Az elérhető energia kevesebb lett, viszont drágább. Ennek következményeként történhetett meg az is, hogy olyan országokban váltott irányt a többség véleménye az atomenergia felhasználásáról, ahol eddig az ellenzők tábora volt szélesebb. Németországban és Ausztriában például olyan hatásos volt korábban az érzékenyítés, hogy a társadalom az atomenergia ellen fordult. Ez odáig ment, hogy komplett beruházások lehetetlenültek el, a németeknél ráadásul még a működő erőműveket is leépítették. Aztán szembejött a valóság. Becslések szerint a németországi bezárások társadalmi költsége elérte az évi tizenkétmilliárd dollárt.

Európa elkezdett félni. Az sem mindegy, hogy mennyiért világít egy lámpa és mekkora a fűtés költsége, de ennél sokkal rosszabb, ha a fény és a meleg is hiányzik az otthonokból. Az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol többségben vannak azok, akik bíznak az energiaellátás biztonságában: Magyarország.

A Századvég európai felmérése szerint ennek hátterében több ok húzódik meg. A lakosság ezek szerint tisztában van azzal, hogy a kormány mentességet harcolt ki az energia ellátását veszélyeztető uniós szankciók alól. Ahogy az is újra bebizonyosodott, hogy a rezsicsökkentési program megvédi az embereket az egekbe szökött piaci energiaárak begyűrűzésétől.

Azt egyébként, hogy az uniós szankciós politikával valami hibádzik, azt nem csak a roppant szimpatikus Guy Verhofstadttól tudjuk. Emlékezetes a brüsszeli liberális politikus kifakadása, miszerint a „nullánál is kevesebb a kilenc szankciós csomag hatása”.

Még ő is kénytelen volt beismerni, hogy valójában „Oroszországot jutalmazzuk az ellenünk folytatott háborújáért”. Verhofstadt nyilván abban látná szívesen a megoldást, ha tovább turbóznák a Moszkva elleni intézkedéseket, mert ezek szerint a kilenc csomag nem elegendő.

Európa lakosságának többsége azonban nem így látja. Felmérések igazolják, hogy többen tartják úgy, miszerint a szankciók inkább ártanak Európának, mint Oroszországnak. Ehhez egy kis adalék: az olaj- és gázeladásból származó orosz költségvetési bevételek tavaly 28 százalékkal, 2500 milliárd rubellel emelkedtek a megelőző évhez képest.

A magyar lakosság minderről világos és egyértelmű véleményt mondott a nemzeti konzultáción. A válaszadók elsöprő többsége elutasítja a szankciókat. Ideje lenne a brüsszeli döntéshozóknak is átértékelni az intézkedéseket, mert az európai polgároknak lassan akkora válságládát kell beszerezniük, amely talán még a nappaliba sem fér majd be.