Felgyorsult fejlődés, épül a digitális társadalom

Magyarországon 2010 óta folyamatosan emelkedik a háztartások internetellátottsága, ezen belül is a minőségi és gyors elérést biztosító széles sávú kapcsolatok aránya. Fontos a digitális előrelépés, az elmúlt évtizedben a gyors technológiai fejlődés eredményeként a mobilnetkapcsolatok terjedésében tapasztalható a legjelentősebb növekedés. Ha az uniós összevetést nézzük, akkor azt látszik, hogy Magyarország, Csehország és Lettország mutatója közel azonos, 93 százalékot ért el, ezzel az értékkel az uniós országok rangsorában a középső harmadban foglaltunk helyet.

2025. 10. 10. 5:32
Magyarországon 2010 óta folyamatosan emelkedik a háztartások internet-ellátottsága, ezen belül is a minőségi és gyors elérést biztosító széles sávú kapcsolatok aránya Fotó: Shutterstock
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar kormány fontosnak tartja, hogy mind a társadalomban, mind a gazdaságban elterjedjenek a korszerű megoldások. A digitális fejlesztések fontos alapja az internet. Ezen a téren egész jól áll Magyarország még uniós összevetésben is. A Központi Statsztikai Hivatal (KSH) elemzése rámutat: az interneten keresztül elérhető szolgáltatások körének folyamatos bővülésével szükségessé vált a nagyobb sávszélességgel működő és gyorsabb elérést biztosító technológiák rendelkezésre állása. Az internethasználat minőségét alapvetően meghatározza a szolgáltatás során igénybe vehető elérési sebesség nagysága. Az internethasználat fejlődését a széles sávú internetelérés, ezen belül is a nagyobb adatátviteli sávszélességet biztosító hálózatok folyamatos terjedése jellemzi.

digitális
 

Erősödnek a digitális megoldások, szélesedik az internetellátottság

Magyarországon 2010 óta folyamatosan emelkedik a háztartások internetellátottsága, ezen belül is a minőségi és gyors elérést biztosító széles sávú kapcsolatok aránya, amely évente átlagosan 4,8 százalékkal bővült, 2023-ban megközelítette a 93 százalékot. A hazai háztartásokban továbbra is jellemzőbb a helyhez kötött széles sávú kapcsolattípus használata, amely 2023-ban 84 százalék volt. A széles sávú technológiák közül e kapcsolattípus igénybevételének aránya 2010 és 2023 között, évente átlagosan 4,3 százalékkal emelkedett. Az elmúlt évtizedben a gyors technológiai fejlődés eredményeként a mobilnetkapcsolatok terjedésében tapasztalható a legjelentősebb növekedés. Így például 2010-ben a hazai háztartások mindössze 2,8 százaléka, 2023-ban már 82 százaléka érte el a világhálót mobil-szélessávon keresztül.

A világháló eléréséhez a magasabb szolgáltatási színvonalat nyújtó széles sávú hozzáférés aránya évről évre javul, 2023-ban 42 százalékponttal volt nagyobb a 2010. évinél. 

Így 2023-ban a gyermekes háztartások széles sávú internetellátottsága 99 százalék volt, ez 8,8 százalékponttal haladta meg a gyermek nélküliekét. Sőt: 2023-ra a széles sávú internet-hozzáférés aránya a gyermekes és a gyermek nélküli háztartásokban is jelentős mértékben bővült (+32 és +46 százalékponttal) 2010-hez képest.

Magyarországon 2012 óta tíz internettel rendelkező háztartás közül kilenc helyhez kötött, széles sávú hozzáféréssel rendelkezett (2023-ban 90 százalék). Mobil-szélessávon keresztül 2010-ben az internetes háztartások öt, 2023-ban már 89 százaléka használta a világhálót. A mobil-szélessávú technológia igénybevétele a gyermekes háztartásokban 2023-ban 4,5 százalékponttal nagyobb volt az országos átlagnál (89 százalék).

A KSH nemzetközi kitekintést is ad. A számokból kiderül, hogy 2023-ban az Európai Unió tagországainak háztartásaiban az internet-hozzáférés aránya 87 és 99 százalék között alakult, az átlag 93 százalék volt. Az adatokból az is látszik, hogy 2010 és 2023 között 

  • az unióban az éves átlagos növekedés 2,4, 
  • míg a hazai bővülés mértéke ennél nagyobb, 3,6 százalék volt. 

A tagországok közül a világháló elérése a luxemburgi háztartásokban volt a leggyakoribb (99 százalék), míg Bulgáriában és Görögországban a legalacsonyabb (89 és 87 százalék). 

Magyarország, Csehország és Lettország mutatója közel azonos, 93 százalékot ért el, ezzel az értékkel az uniós országok rangsorában a középső harmadban foglaltunk helyet.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.