Ukrajna nem áll jól. Nem mintha akár siratnánk, akár örömködnénk felette – kétségkívül az orosz agresszió elszenvedője, de annak is megvoltak a maga geopolitikai előzményei tíz-húsz évvel ezelőtt. Kijev a harctéren is, a Donyec-medencében kulcsfontosságú Pokrovszknál most vesztésre áll – ha nem szenvedett máris vereséget –, ám fontosabb ennél, hogy Volodimir Zelenszkijre egyre jobban ráég az elnök üzlettársával, Timur Mindics nevével fémjelzett, hetek óta gyűrűző korrup­ciós ügy. 

Ma amerikai–orosz egyeztetésekről szólnak a hírek, amelyekből Trump–Putyin-találkozóvá érve remélhetőleg a várt budapesti békecsúcs is mielőbb megszülethet. Ukrajna és Európa feltűnően hiányzik ezekről a megbeszélésekről. Erre mondják: a nagyokon múlnak a dolgok, ha valakiknek nem lett volna világos, kik között zajlik lényegileg 2022 óta az ukrajnai háború. Ha minden igaz, északkeleti szomszédunk torkán kellemetlen, komoly területveszteségekkel együtt járó falatot akarnak lenyomni. Az otthon meggyengült Zelenszkij ezzel szemben jelenleg nem tud erőt felmutatni; örülhet, ha a jelen válságot túléli. Most a körmére ég Ukrajna legmegkerülhetetlenebb problémája: az egész országot elemésztő korrupció, amellyel A nép szolgája szatirikus tévésorozat mesebeli történelemtanáraként, Vaszilij Goloborodkóként maga is szembeszállt, és – a tömegkultúrát utánzó valós élet ritka példájaként – ténylegesen is elnökké választották. A hivatalos Euró­pa pedig a margón található, ugyancsak nem kapva helyet a nagyok asztalánál. Emlékezhetünk, hogyan tárgyalt Donald Trump a Fehér Házban felsorakozott képviselőivel –az íróasztala mögül, sorba ültetve őket, ahogy a beosztottakkal szokás. 

Ezt tükrözi Ursula von der Le­yen, a vezető háborús hiéna levele, amelyet a tagállamok vezetőinek írt. Mint aki nem értené, mi zajlik a világban, az Európai Bizottság elnöke százmilliárd eurós nagyságrendben buzdít Ukrajna támogatására, amelyet bennünket védő „acélsünnek” képzel. (Acélsün? A valóságban még csak nem is papírtigrisről, inkább szétlyuggatott lőlapról beszélhetünk.) Azt akarja: úgy kötelezzük el magunkat óriási összegekre, mintha nem látnánk, hogy kézen-közön elvész a támogatás, a feketepiac­ra kerül az adományozott fegyver, Timur és csapata pedig aranyvécén ülve nevet a naivitásunkon.