Gesztenyekrémleves, alaplében párolt ördöghal, citromos fenyőfás torta – ezeket szolgálták fel tegnap a brüsszeli EU-csúcson. De nem a konyhai finomságok feküdték meg a vezetők gyomrát, legalábbis a józanabbakét. Hanem az, amit az uniós bürokrácia tálalt nekik. Brüsszel továbbra sem tágít Ukrajna feltétlen támogatásától, minden követ megmozgat, hogy – a józanabbak, mint hazánk ellenállását leküzdve – a meglévő EU-tagok és az uniós polgárok rovására is támogassa ezt az országot, és annak kockázatát is vállalja, hogy háborúba sodorja mindezzel Európát.

E harcok vége e sorok írásakor még nem látszott, mindenesetre a vezető politikusoknak egyértelmű üzenetet küldtek a tanácskozásuk előtt tüntetésre felsorakozott gazdák ezrei, köztük magyar termelők is. Ők a belga rendőrökkel, könnygázzal, hanggránáttal dacolva értésre adták mások helyett is: nem egy, a huszonhetes közösségen kívüli ország – avagy a dél-amerikai mezőgazdaság – érdekei az elsők, hanem a miénk. Már amennyiben az a cél, hogy a továbbiakban is a magunkénak érezhessük az Európai Uniót. Egy tegnap ismertetett felmérés szerint a magyarok – sőt azon belül általában a Tisza Párt szavazói is – egyértelműen elutasítják, hogy Brüsszel akár közös uniós hitelfelvétellel, akár az EU-ban fellelhető orosz vagyon lefoglalásával, akár az európai polgárok pénztárcájának megcsapolásával támogassa Kijevet, s ezáltal meghosszabbítsa a csaknem négy éve tartó háborút is.

Rosszkedvünk idei telének az a fő oka, hogy egyáltalán nem látszik, mi térítené jobb belátására az olyan brüsszeli vezetőket, mint Ursula von der Leyen vagy Manfred Weber, a szélsőségesen oroszellenes, ámde a nemzetközi porondon jelentéktelen külügyi főképviselőről, Kaja Kallasról már nem is beszélve. Mindenesetre nehéz lenne versenyt hirdetni, hogy melyik lenne kártékonyabb az EU egészének a brüsszeli tervekből. Már most megkurtítani az európaiaknak járó juttatásokat, eladósítani a következő nemzedékeket eurók százmilliárdjaiban mérhető irdatlan összegekre vagy jogi csapdába csalni őket, hogy hosszú évek múlva ők fizessenek meg kamatostul az elvett orosz javak után?