Elhunyt a rettegve tisztelt mesteredző, akinek a Nemzet Sportolója olimpiai aranyait köszönheti

Nyolcvannégy éves korában elhunyt Vígh László torna mesteredző, a kétszeres olimpiai, háromszoros világ- és Európa-bajnok Magyar Zoltán trénere. Vígh László az újításairól és a keménységéről volt híres, Magyar Zoltánt is ambivalens érzések fűzték hozzá, ugyanakkor sohasem tagadta, az edzője útmutatása nélkül nem lett volna belőle olimpai bajnok.

Vígh László 84 éves korában hunyt el Forrás: Fradi.hu

Vígh László 1941. július 26-án született Budapesten. 1955 és 1960 között az FTC tornásza volt, majd 1960 és 1964 között a TFSE kötelékében sportolt. 1964-ben szerzett tanári oklevelet a Testnevelési Főiskolán, majd ettől az évtől kezdve egészen 1989-ig a Ferencvárosi Torna Club torna-szakosztályának edzőjeként, később vezetőedzőjeként tevékenykedett. Kezei közül került ki Magyar Zoltán, aki 1976-ban Montrealban, 1980-ban pedig Moszkvában lett olimpiai bajnok lólengésben.

Magyar Zoltán és Vígh László ellentmondásos, mégis elválaszthatatlan párost alkottak. A kétszeres olimpiai bajnok tornász mindent az edzőjének köszönhet

Magyar Zoltánt is ambivalens érzések fűzték Vígh Lászlóhoz, aki gyerekkora óta az edzője volt.

Magyar Zoltán: Vígh Lászlónak köszönhetem a sikereimet

Évekkel ezelőtt egy interjúban így vallott róla:

– A sok feszültség ellenére is azt kell mondanom, hogy mi egymásnak lettünk teremtve, hiszen kölcsönösen inspiráltuk egymást. Én az átlagnál jóval gyorsabban fejlődtem, ő pedig éjszakákon át törte a fejét az új elemeken. (...) A mi életünk – egy féléves időszakot leszámítva – egy folytonos párharc jegyében telt. (...) A tanár úr semmiféle kompromisszumra nem volt hajlandó. Feltehetően erre a modorra is szükség volt az eredményeink eléréséhez. (...) 

Majd a kétszeres olimpiai bajnok tornász, a Nemzet Sportolója kimondta a lényeget:

Vígh László nélkül soha nem lettem volna kétszeres olimpiai bajnok

A Magyar Torna Szövetség és az FTC saját halottja

Vígh László Magyar Zoltánon kívül is számos olimpikon tornászt készített fel, például Gál Róbertet, Sivadó Jánost vagy Horváth Zsoltot. A lólengést a hatvanas-hetvenes évektől kezdődően alapjaiban forradalmasította, a nevéhez fűződik több, a mai tornasportban, főleg a lólengésben meghatározó elem megalkotása, mint például a Magyar-vándor, a Magyar-orsó, a Sivado-vándor vagy éppen a szökkenő vándor negyedfordulattal.

Vígh László 1990 és 2006 között a Testnevelési Egyetem torna tanszékének adjunktusaként tevékenykedett, illetve 1990 és 1996 között a Budapest Honvédnál dolgozott. Munkásságának elismeréseként 1976-ban kapta meg a mesteredző címet, míg 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. Pályafutása alatt közel száz tornász fordult meg a kezei között. 2002-ben dr honoris causa címmel ismerték el oktatói munkáját, számos elismerése mellett Bay Béla-díjjal, a MOB Fair Play díjjal is kitüntették. Vígh Lászlót a Magyar Torna Szövetség és az FTC saját halottjának tekinti.