Európában gyülekeznek a háborús fellegek – Brüsszel háborús készülődése új szintre emelkedett

Európában újra napirendre került a sorkatonai szolgálat kérdése, Mark Rutte NATO-főtitkár pedig elismerte, hogy egyes európai vezetők katonák Ukrajnába küldését fontolgatják. A kontinensen az elmúlt években több ország is visszavezette a sorkatonaságot, míg Németországban 2027-től kötelező lesz alkalmassági vizsgálaton megjelenniük a fiataloknak. Ifjabb Lomnici Zoltán lapunknak kifejtette, hogy a háború kitörése óta milliós nagyságrendben érkeztek nyugati fegyverek Ukrajnába és Brüsszel háborús készülődése új szintre emelkedett.

Ukrajna miatt vonulhatnak háborúba az Uniós tagállamok? Forrás: ANP MAG

Ahogy arról lapunk is beszámolt, Mark Rutte elismerte, hogy az európai vezetők egy része kész katonákat küldeni Ukrajnába, már csak a részleteket dolgozzák ki, hogy miként nézne ki egy szárazföldi, tengeri vagy légi bevetés. Emellett a NATO-főtitkár biztos benne, hogy a fiatalok készek lesznek fegyvert fogni. A főtitkár kijelentései kapcsán ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt kérdeztük.

Lomnici Zoltán reagált Mark Rutte háborús kijelentésére
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

A szakértő kiemelte, hogy jóllehet a NATO nem küld jelenleg még harci egységeket keleti szomszédunkba, léteznek konkrét programok, mechanizmusok az Ukrajnának szánt támogatás koordinálására, például a Prioritized Ukraine Requirements List (PURL), egy NATO által koordinált listája a fegyverek, lőszerek és egyéb katonai eszközöknek, amelyekre Ukrajnának igénye van, és amelyeket a tagállamok közösen finanszíroznak, illetve a NATO Security Assistance and Training for Ukraine (NSATU), amely egy kiképző, koordináló katonai program.

Becslések szerint a háború kitörése óta eddig milliós nagyságrendben érkeztek nyugati  harci fegyverek Ukrajnába, a tízmilliós nagyságrendű lőszerkészlettel párhuzamosan, illetve harckocsik, tankok, tüzérségi rendszerek, rakétavetők, repülőgépek, légvédelmi rendszerek és harci drónok többezres számban

– részletezte a szakértő.

A szakértő szerint Mark Rutte kijelentését ráadásul már nem elsősorban az amerikai, hanem jóval inkább az európai fegyverlobbi üdvözli. Franciaország, Németország és Olaszország adják az európai fegyvergyártás gerincét – olyan vállalatokkal, mint a Thales, Dassault, Rheinmetall, Leonardo és Airbus –, míg az Egyesült Királyság (BAE Systems) és Svédország (Saab) is kulcsszereplők maradnak, ezért az EU ezekre az országokra és cégekre támaszkodva próbálja 2030-ig növelni saját védelmi kapacitásait és csökkenteni az USA-tól való függést.

Ráadásul a felvetés, miszerint Ukrajna uniós csatlakozásával a fiatal európaiakat is katonai szolgálatba szólíthatnák, alapvetően nem légből kapott. A kontinensen az elmúlt évtizedben újraéledt a hadkötelezettség gondolata

– fejtette ki Lomnici, és azzal folytatta, hogy ahogy korábban már rögzítettük, Litvánia 2015‑ben, Svédország 2017‑ben, Lettország pedig 2024‑ben visszahozta a sorozást, Norvégia és Dánia kiterjesztette azt a nőkre, majd 2025 októberében a horvát parlament is megszavazta a 2026‑tól induló kötelező szolgálatot. Ezzel kilencre nőtt azon EU-tagállamok száma (Ausztria, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Lettország, Litvánia, Svédország), ahol jelenleg is van sorkatonaság és 2026-tól Horvátország is csatlakozik.

Németországban 2027-től minden 18 éves férfinak kötelező lesz megjelenni alkalmassági vizsgálaton, és ha az önkéntesek száma nem elég, úgynevezett „szükségalapú” sorkötelezettséget, akár sorsoláson alapuló behívást is lehetővé tesz a törvény. Olaszországban a védelmi miniszter önkéntes katonai szolgálat bevezetését szorgalmazza, kifejezetten a „hibrid háborúk” elleni felkészülésre hivatkozva. Lengyelországban januárban már százezres nagyságrendben hívnak be fiatalokat orvosi vizsgálatra, akik közül sokan ugyan önkéntesek, de a rendszer logikája a kötelező mozgósítás előkészítése felé mutat.

Tekintettel az európai fenyegetettség helyzetének jelentős súlyosbodására, amelynek oka a nemzetközi jogot sértő orosz támadó háború Ukrajna ellen, a Bundeswehr még következetesebben fog összpontosítani a nemzet és a szövetség védelmére, ez a központi feladat határozza meg a struktúrát – a katonai szolgálat modernizálásáról szóló háborúpárti német kormányzat törvénytervezetének (WDModG) expozéjában.

A 104 oldalas szöveg, amelynek elfogadása kapcsán jelenleg a német kormánypártok élénk vitát folytatnak, három célt tűz ki:

1. A sorozható személyek létszámáról a megfelelő korosztályokban pontosabb képet kapni;
2. jelentősen több önkéntes toborzása a fegyveres erőkbe, és ezzel összefüggésben a tartalékosok számának növelése (új katonai szolgálat);
3. a szövetségi kormány számára lehetőség biztosítása arra, hogy jogrendelettel alapvető katonai szolgálati kötelezettséget vezessen be feszültség vagy védelmi helyzeten kívül is, ha a német szövetségi parlament ezt jóváhagyja 
   – fejtette ki a szakértő.

Az alaptörvény XXXI. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére, ám a (2) bekezdés rögzíti, hogy Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn. A (3) bekezdés alapján csak hadiállapot esetén hadkötelezettek a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak

– mondta az alkotmányjogász. Ezután visszautalt arra, hogy a Tisza Párt több alkalommal támogatta az Európai Parlament háborúpárti határozatait, amelyek újabb fegyverszállításokat sürgettek Ukrajnába, sőt Magyar Péter előterjesztőként is szerepelt olyan indítványban, amely a tagállamok GDP-jének 0,25 százalékát kívánta katonai célokra elkülöníteni. Mindez azt mutatja, hogy a párt a Manfred Weber vezette néppárti irányvonalat követi, amely a katonai együttműködés és a védelempolitikai centralizáció erősítését szorgalmazza.

Ez a politikai attitűd nem áll távol Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök legutóbbi kijelentéseitől sem, aki a „ha baj van, úgyis mindenkit be kell rántani azonnal” kijelentéssel hívta fel a figyelmet a hadrafoghatóság növelésére

– hangsúlyozta a szakértő. Lomnici Zoltán szerint a párt brüsszeli szövetségeseinek háborúpárti döntései és Ruszin-Szendi militarista álláspontja együttesen arra engednek következtetni, hogy egy Tisza-kormány a katonai kötelezettség újraformálásával, esetleg a sorkatonaság modernizált bevezetésével kísérletezhetne.

A magyarok nemet mondanak a sorkatonaságra

A Századvég novemberi elemzése alapján kijelenthető, hogy miután Brüsszel háborús készülődése új szintre emelkedett, a Tisza Párt felvetette a sorkatonaság visszaállításának lehetőségét. Az ezzel kapcsolatos kutatás rámutat, hogy a lépés jelentős társadalmi ellenállásba ütközik: a magyarok 80 százaléka elutasítja az intézkedést – emlékeztetett Lomnici Zoltán.

Borítókép: Ukrajna miatt vonulhatnak háborúba az uniós tagállamok? (Fotó: AFP)