Fiatalok vesztik el először az állásukat a mesterséges intelligencia miatt

Magyarországon és Európában mindig késve érvényesült az, ami Amerikában zajlott. Mi várható?

Forrás: Nano Banana Pro

A Stanford Egyetem új kutatásában több millió munkavállalót elemeztek, és azt találták, hogy a 22–25 év közötti fejlesztők közel 16 százaléka elvesztette az állását 2022, azaz a ChatGPT indulása óta. Közben viszont tapasztalt, idősebb programozókat felvettek: a korábbi években megszokottól annyira eltérő folyamat oka, hogy a vállalatok a belépő szintű kódolási feladatokat egyszerűen a gyors és olcsó mesterséges intelligenciával végeztetik el.

Miért vannak egyelőre jobb helyzetben a tapasztaltak?

A tanulmány szerint a mesterséges intelligencia (MI) különösen jól tudja helyettesíteni a tankönyvi tudást – a számítástechnikai programokban tanított kódolási feladatok és alapvető algoritmusok ismeretét. Az MI ma már képes elvégezni a rutinszerű kódolás nagy részét, amit korábban friss diplomások kaptak feladatul.

Így aztán a vállalatok inkább a mesterséges intelligenciát választják az alapvető kódolási munkákra, miközben a tapasztalt fejlesztőket megtartják az összetett projektek kezeléséhez.

Bár a Stanford tanulmánya számos munkakört vizsgált, a szoftverfejlesztés mutatta az egyik legfélreérthetetlenebb példát arra, hogy a mesterséges intelligencia jobban sújtja a fiatal munkavállalókat, mint az idősebbeket. Hasonlóképpen járnak az ügyfélszolgálati munkakörökben dolgozók. Ma mesterséges intelligencia munkahelypusztító hatásának a legkevésbé kitettnek az egészségügyben dolgozók, valamint a fizikai munkakörök látszanak.

A korábbi, felméréseket vagy álláshirdetési adatokat feldolgozó tanulmányokkal ellentétben a Stanford kutatói több ezer vállalat tényleges felvételi döntéseit követték nyomon: ez tisztább képet nyújt arról, hogy mi is történik valójában a munkaerőpiacon. Havonta 3,5–5 millió munkavállalót vizsgáltak: ez az egyik legnagyobb valós idejű vizsgálat az MI foglalkoztatásra gyakorolt hatásáról.

Ez nem valami jóslat: már most zajlik. A végzős informatikus hallgatók egy teljesen más világba lépnek be, mint amilyet ígértek nekik, amikor elkezdték az egyetemet.

Mire számíthatunk Magyarországon?

Korábban az USA–Európa lemaradást általában 3–7 évre becsülték különböző fejlett iparágakban – internet, e-kereskedelem, mobil –, és hazánk pedig ezen belül is általában további 2–4 évet késett. Ezúttal gyorsabban utolérhet bennünket a hatás.

Az MI-eszközök terjedési sebessége ugyanis nem annyira kötött a fizikai infrastruktúrához, mint mondjuk a széles sávú internet esetében volt. Az Egyesült Királyságban például az üzleti MI-alkalmazás mértéke (11 százalék) elmarad az USA-tól (24 százalék), de a cégvezetők 93 százaléka kísérletezett MI-vel az elmúlt évben, és ez az arány meghaladja a 83 százalékos globális átlagot.

A junior szintek eltűnése Európában is megfigyelhető. Hazánkban az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány becslése szerint az automatizáció és az MI középtávon akár 922 ezer magyar munkahelyet érinthet valamilyen formában. A legnagyobb változást az irodai és tudásalapú foglalkozásoknál várják – bár abszolút számokban a feldolgozóipar vezet.

Korábbi elemzések szerint az MI felforgató hatása Magyarországon elsősorban a 2030-as évektől lett volna várható. Szakértői jóslatok alapján az 5–7 éves „hagyományos” lemaradás az MI esetében valószínűleg 2–4 évre rövidülhet, de nem egyenletesen. A modellek elérhetősége és a kísérletezés már szinte szinkronizálódott (a ChatGPT használata jóformán egyszerre robbant be mindenhol). A junior szoftverfejlesztői piac szűkülése az álláspiaci adatokban nálunk valószínűleg 2026–2028 között válik igazán érzékelhetővé.