Magyar Péter nagyot hibázott, Havasi Bertalan akár sérelemdíjat is kaphat

Kapkodó és önkényes döntésnek nevezte Havasi Bertalan kirúgását ifj. Lomnici Zoltán. Az alkotmányjogász szerint a Magyar Közlönyben megjelent határozat jogilag támadható, ugyanis egy, már megszűnt miniszteri pozícióra hivatkozik. Sőt, szerinte Havasi Bertalan akár a jogviszonya helyreállítását és anyagi kártérítést is kérhet a bíróságtól.

Akár sérelemdíjat is kaphat Havasi Bertalan

Havasi közszolgálati panasszal élhet, illetve bírósági úton támadhatja a határozatot, kérve annak megsemmisítését és a jogviszony helyreállítását vagy kártérítést – így az elmaradt illetmény és sérelemdíj is megilletheti Havasi Bertalant.

Illetmény és sérelemdíj is megilletheti Havasi Bertalant (Fotó: Ladóczki Balázs)

Az egységes bírósági gyakorlat is hangsúlyozza, hogy azonnali hatályú felmentés esetén is érvényesül a joggal való visszaélés tilalma. Ha a felmentés indoka politikai bosszú vagy személyes konfliktus, az főszabályként rendeltetésellenes joggyakorlás lehet.

Magyar Péter nem tagadhatja meg a juttatást

A miniszterelnök és Havasi Bertalan közötti párbeszéd végül úgy ért véget, hogy a kormányfő közölte: nem tervezi kilógatni valamelyik zászlórúdon, azt ugyanakkor hozzáfűzte, a helyettes államtitkár sem kapja meg a felmentési pénzt. Havasi mindezt úgy kommentálta: a bíróságon találkoznak.

Az alkotmányjogász ezzel kapcsolatban leszögezte, helyettes államtitkárként Havasi Bertalan kormányzati szolgálati jogviszonyban állt. A felmentéskor felmentési idő és juttatás (köznyelvben végkielégítés) jár, hacsak a kormányzati igazgatásról szóló törvény (Kit), vagy átmeneti szabályok mást nem mondanak. 

Amennyiben tehát Magyar Péter nem fizetné ki, az jogsértő lenne

– hangsúlyozta, majd kifejtette: a juttatás törvényen alapul, annak megtagadása önkényes, peresíthető igény munkaügyi bíróság előtt. A miniszterelnök nem dönthet egyoldalúan a törvényes juttatásról, hiszen ez a jogállamiság alapelveivel, például a jogbiztonság követelményével is ellentétes. 

Hasonló esetekben a bíróságok általában a munkavállaló, jelen esetben a kormánytisztviselő javára ítélnek, ha nincs egyébként törvényes alap a juttatás megvonására.

Ifj. Lomnici Zoltán úgy összegzett, a jogállam nem enged meg „csípőből megvalósított” kirúgásokat a hivatalos közlönyben, nem létező miniszterek nevében. Szerinte 

Havasi Bertalan erős pozícióban van, ami a perjogi státuszát illeti, a kormány várhatóan korrigálhat, „de a botrány attól még botrány marad”. 

– Hosszabb távon ez alááshatja a közbizalmat a közszolgálati jogviszonyok stabilitását illetően, politikai oldaltól függetlenül. Például Franciaországban dermedten szemlélne a politika egy ilyen elbocsátási cirkuszt. Minden valószínűség szerint első körben a magyar bíróságok, illetve esetleg az Alkotmánybíróság feladata lesz a jogszerűség helyreállítása – mondta az alkotmányjogász.

Vasárnap is folytatódott az adok-kapok

„Gulyás Gergely és Rétvári Bence jogászkodni próbáltak Havasi Bertalan felmentése kapcsán. Aztán kiderült, hogy 16 év kormányzás után sem értenek a dologhoz, így törölték a posztjukat” – írta vasárnap délután közösségi oldalára Magyar Péter. A miniszterelnök bejegyzése kommentszekciójában egy Telex-cikket osztott meg, amelyben a hírportál egy munkajogászt keresett meg az ügyben. 

Tuzson Bence korábban említett bejegyzését vették górcső alá, amelyben a képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Közlöny szerint a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter volt a kezdeményező. 

A hírportál szerint Tuzson Bence valószínűleg a 2026. évi XIII. törvényre gondolt, amely kimondja: a Miniszterelnöki Kabinetiroda – aminek a helyettes államtitkára volt Havasi Bertalan – a Miniszterelnökségbe történő beolvadással megszűnik. Ugyanebben törvényben azonban az is benne van, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorolja a megszűnő Kabinetiroda vezetőjének hatásköreit is. 

Felhívták a figyelmet azonban arra, hogy a 90/2026. (V. 13.) kormányrendelet azt is kimondja, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda 2026. június 15. napján szűnik meg.

A Telex által megkérdezett munkajogász szerint ez azt jelenti, hogy egyelőre létezik a Miniszterelnöki Kabinetiroda, aminek törvény szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorolja a vezetését – vagyis Tuzson Bence állításával ellentétben most már nem Rogán Antal, hanem Ruff Bálint. A Telex által megkérdezett munkajogász szerint ez az eljárás így jogszerű.

Vitatható az érvelés

Ifj. Lomnici Zoltán szerint a Telex hivatkozott érve ugyan formailag látszólag észszerű, de anyagi jogilag és eljárásjogilag erősen támadható. Ez a konstrukció ugyanis csak egy tipikus átmeneti rendelkezéses „átmentés”, amely azonban nem orvosolja a határozat alaki hibáját, és nem felel meg a kormányzati igazgatásról szóló törvény (Kit. 2018. évi CXXV. tv.) szigorú személyi és hatásköri szabályainak. Kifejtette: 

jelen esetben még egy kiterjesztő jogértelmezés sem mentesíti a kormányt azalól, hogy pontosan megjelölje a javaslattevő személyét.

A Kit. rendelkezései szerint a helyettes államtitkár azonnali hatályú felmentésére a miniszter vagy a közigazgatási államtitkár javaslatára kerülhet sor. A javaslattevőnek egyértelműen azonosíthatónak kell lennie – ez nem pusztán technikai követelmény, hanem a jogbiztonság és a határozatok egyértelműsége alapelve. Ez utóbbi azt jelenti, hogy

 minden jogi, közigazgatási vagy bírósági döntésnek világosnak, egyértelműnek és ellentmondásmentesnek kell lennie. 

Rámutatott: a Magyar Közlönyben megjelent határozat expliciten „a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter” javaslatára hivatkozik. – Ez nem azonos a „Miniszterelnökséget vezető miniszter” (Ruff Bálint) kategóriával, még ha a XIII. törvény átmeneti szabálya szerint Ruff „gyakorolja a megszűnő MK vezetőjének hatásköreit” is. A kormányrendelet (90/2026.) csak a megszűnés dátumát rögzíti (június 15.), de nem deklarálja, hogy Ruff ettől a pillanattól kezdve azonos a korábbi „MK-t vezető miniszterrel” a Kit. szerinti javaslattevői minőségben – magyarázta.

Gulyás Gergely is reagált

Magyar Péter bejegyzésére később Gulyás Gergely is reagált, azt írta: „nem szeretném elrontani a miniszterelnök afelett érzett vasárnapi örömét, hogy a munkatársaim tudtom nélkül töröltek egy Facebook-posztot, ami ettől még természetesen az én felelősségem”. 

Szerinte ez azonban nem változtat a tényen, hogy egy helyettes-államtitkárt sem sikerült jogszerűen felmenteni. A bosszú – és a harag – rossz tanácsadónak bizonyult. „Miután Kabinetirodát vezető miniszter már nincs, ő nem tehetett javaslatot senkinek a felmentésére. (Akkor sem, ha a Kabinetiroda csak egy hónap múlva szűnik meg.) Az ő hatáskörét a Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorolja. Ezt kellett volna feltüntetni, kár, hogy nem sikerült” – jegyezte meg.

Borítókép: Magyar Péter miniszterelnök és Havasi Bertalan, Orbán Viktor korábbi sajtófőnöke, a Miniszterelnöki Iroda helyettes államtitkára (Fotó: Ladóczki Balázs)

További játékainkhoz kattintson ide!