Szijjártó Péter: Magyarországon is Zelenszkij akar kormányt alakítani

Brüsszelben külügyminiszteri tanács és energiaminiszteri tanácsülés is van hétfőn. Két ülés, de a kérdés ugyanaz: Magyarország vagy Ukrajna? Szijjártó Péter külügyminiszter élőben jelentkezett a helyszínről. Sajtótájékoztatóján elmondta: Brüsszel az ukránok oldalán van. Brüsszellel folyamatosan egyeztetnek az ukránok, egyeztetnek a németekkel is, és a Tisza Pártot is folyamatosan tájékoztatják ebben a kérdésben. Zelenszkij politikai döntést hozott a Barátság kőolajvezeték leállításáról.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Forrás: MTI

Hétfőn Brüsszelben egyszerre tartanak külügyminiszteri és energiapolitikai egyeztetést, miközben Ukrajna továbbra is olajblokád alatt tartja Magyarországot. A magyar kormány álláspontja világos, nem engednek a brüsszeli nyomásnak, az ukránok EU-s tagságáról szó sem lehet. A 20. orosz szankciós csomagot és a kilencvenmilliárd eurós hitelt pedig majd akkor lehet napirendre venni, hogyha az ukránok újraindítják az olajszállítást, és garanciákat adnak arra, hogy soha többet nem is fogják azt leállítani. Szijjártó Péter külügyminiszter élőben jelentkezett a helyszínről.

Szijjártó Péter külügyminiszter. Fotó: MTI

Szijjártó Péter leszögezte a sajtótájékoztatón: – A helyzet szomorú. Továbbra is háborús fanatizmus uralkodik itt Brüsszelben. Gyakorlatilag úgy készülnek itt Brüsszelben, hogy az európai kontinens hosszú távú jövője egy háborús jövő lesz. 

Már arról beszéltek a nyugat-európai kollégák, hogy meg kell kezdeni Ukrajna felkészítését a következő háborús télre. Ez azt jelenti, hogy a brüsszeli várakozás úgy szól, hogy ezt az egész idei esztendőt még egészen biztosan háborúban fogjuk eltölteni. Az a helyzet tehát, hogy a Brüsszel–Berlin–Kijev-tengelyen valóban megszületett a döntést arra nézve, hogy Európát egy hosszú távú háborúba kell belevinni

– húzta alá a tárcavezető. – Tehát már úgy készülnek most, hogy a következő tél is háborús tél lesz, márpedig az még egy év innen. Kiemelte: Magyarország egy ukrán olajblokád alatt áll, most már lassan ötven napja. Ennek az olajblokádnak kizárólagosan politikai oka van. 

A politikai ok pedig az, hogy Magyarországon is Zelenszkij akar kormányt alakítani

– hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: – A politikai ok az, hogy megpróbálnak beavatkozni a magyarországi parlamenti választásba, és egy olajellátási válsággal benzinellátási válságot akarnak előállítani. Ezerforintos benzinárat akarnak létrehozni, ezáltal segíteni akarják a Tisza Pártot a választás megnyerésében. Ez egy nagyon durva, nyílt beavatkozás.

A miniszter elmondta: – Ugyanakkor az ukránok lebuktak. Lebuktak, hiszen mindenki számára, aki képes és hajlandó egy kicsit is józanul gondolkodni, világossá vált, hogy itt semmifajta műszaki vagy technikai oka nincsen annak, hogy ezen a vezetéken nem zajlik olajszállítás. 

Az ukrán rendszerüzemeltető vállalat először azt jelezte a Molnak, hogy három napra van szüksége, utána még egy-két napra, aztán folyamatosan késleltették az indítást, míg végül beismerték, hogy politikai engedélyre várnak. Politikai engedélyre várnak a szállítás újraindítására. 

Szombaton, ami két napja volt, az ukrán rendszerüzemeltető vállalat tájékoztatót tartott Kijevben a nagyköveteknek, amin elmondták, hogy egy hónapra van szükségük. Ehhez képest ma az ukrán külügyminiszter a tanácsülésen már 42 napot mondott. Két nap különbséggel a rendszerüzemeltető harminc napot mond, a külügyminiszter meg 42 napot mond, teljesen világos, hogy hazudnak, mint a vízfolyás, a Barátság kőolajvezeték alkalmas a szállításra

– mutatott rá Szijjártó Péter. Kiemelte: – Politikai oka van az olajblokádnak, ez pedig az, hogy Zelenszkij alakítson kormányt.

A miniszter szerint azért is rendkívül súlyos ez a blokád Magyarországgal szemben, mert jelenleg a világ hatalmas léptekkel halad a valaha volt legnagyobb globális olajellátási válság felé. Ugyanis a Hormuzi-szoros lezárása azt jelenti, hogy a világ olajfogyasztásának húsz százaléka blokkolva van. Összehasonlításként a szuezi válságban anno a világ olajfelhasználásának, olajszükségletének tíz százaléka volt blokád alatt. Az öbölháború esetében, amire pedig már sokan jól emlékezhetünk, a világ olajfogyasztásának öt-hat százaléka volt blokád alatt. 

Most a világ olajfogyasztásának húsz százaléka van blokád alatt. És egy ilyen helyzetben az ukránok még a szárazföldi vezetéket is elzárják Magyarországgal szemben, ez egy súlyos bűn. Egy súlyos dupla bűn Magyarországgal szemben. Ugyanakkor azt is világossá tettem a tanácsülésen, hogy mi ezt nem tűrjük. Mi nem tűrjük az ukránok hazudozását, mi nem tűrjük az ukránok választási beavatkozását, nem tűrjük az ukrán olajblokádot, ezért a mai napon is világossá tettem, hogy nem szavazzuk meg sem a 20. szankciós csomagot, sem az ukránok kilencvenmilliárd eurós hadi kölcsönét, és a jövőben sem szavazunk meg semmilyen olyan döntést, ami az ukránoknak pénzt juttatna vagy amilyen döntésre az ukránoknak szüksége lenne. Mert az nem lehet, hogy miközben az ukránok blokád alatt tartanak minket, mi meg itt Brüsszelben szívességet tegyünk nekik

– nyilatkozta.

 

Példátlan helyzet az ülésen

Ami a mai tanácsülésen ezután történt, az egészen példátlan. Erről is beszélt Szijjártó Péter. 

Én 11 és fél éve ülök itt ezeken a tárgyalásokon, és ilyet még nem tapasztaltam. Egy nagyon durva, nyílt, szégyentelen fenyegetés a németek részéről. A németek világosan azzal fenyegettek meg minket, hogy nagyon durva, nagyon súlyos következményei lesznek annak, hogy ha nem adjuk fel a nemzeti érdek képviseletét Ukrajnával kapcsolatban. Világossá tették, hogy ha Magyarország továbbra is a magyar nemzeti érdek mellett áll ki, ha továbbra sem szavazzuk meg az Ukrajnának juttatandó pénzeket, ha nem szavazzuk meg az ukránok EU-tagságához szükséges lépéseket, akkor abban az esetben Magyarországra nézve is mindennek nagyon durva, hosszan ható következményei lesznek

– közölte.

Hozzátette: – Ezt a német külügyminiszter világosan ma elmondta. Nagyon durva berlini fenyegetés történt ma a magyar nemzeti érdek képviselete miatt. 

Teljesen világos, hogy a Brüsszel–Berlin–Kijev-tengely Magyarországon kormányváltást akar, mert a Brüsszel–Berlin–Kijev-tengely háborúba akarja vinni Európát, és ebben a szuverén nemzeti kormány Magyarországon akadályozza a Brüsszel–Berlin–Kijev-tengelyt.

 

Brüsszel szerint le kell mondani az olcsó orosz olajról

– Ugyanakkor azt is világossá tették itt a tanácsülésen alapvetően a brüsszeli vonalat képviselő politikusok, hogy az olcsó orosz olaj nem jó. Tehát itt a brüsszeli elvárás az, hogy mindenki drágán vegyen. Vegyünk mi is drágán. Azt várják el tőlünk, hogy adjuk fel az olcsó orosz olajat, és vegyünk drága olajat. 

Komoly kritikák hangoztak el az Egyesült Államok döntésével kapcsolatban is. Komolyan kritizálták az amerikai kormányt azért, amiért az olajárak letörése érdekében az Oroszországgal szembeni szankciókat időlegesen felfüggesztették

– jelentette ki. – Ugyanakkor ezen fenyegetések és zsarolások dacára is világossá kell tenni, hogy Magyarországot sem megfenyegetni, sem zsarolni nem lehet, sem Kijevből, sem Brüsszelből, sem Berlinből. Minket sem fenyegetni, sem zsarolni nem lehet. Mi nem adjuk fel a nemzeti érdek képviseletét akárhogy is fenyeget a német külügyminiszter. Mi nem tűrjük, hogy Ukrajna egy olajblokáddal veszélybe sodorja Magyarország energiaellátását, nem tűrjük, hogy az ukránok egy olajblokáddal a háromszorosára növeljék a magyar családok rezsiköltségeit. Mi megvédjük a magyar családokat, megvédjük az alacsony rezsiárakat, megvédjük Magyarországot, akárhogyan is fenyegetnek minket – tette hozzá. 

Mi nem a Tisza Párt vagyunk, mi nem azok vagyunk, akik külföldi akaratot hajtunk végre Magyarországon. Mi nem a brüsszeli, a berlini vagy a kijevi akarat végrehajtói vagyunk, hanem mi a magyar nemzeti érdeket védjük

 – magyarázta Szijjártó Péter. 

 

Fontos szlovák–magyar megállapodás született

Szijjártó Péter aláhúzta: a szlovák energiaügyi miniszterrel aláírtak egy nagyon fontos megállapodást. Ez arról szól, hogy Magyarország és Szlovákia egy új dízel- és benzinvezetéket épít, mégpedig a pozsonyi és a százhalombattai finomító közvetlen összekötése érdekében. Ez a vezeték 127 kilométer hosszú lesz, másfél millió tonna olajterméket, dízelt, benzint tud majd szállítani, és ez egy újabb hozzáadott értéket fog jelenteni a magyar energiaellátás, a magyar dízelellátás szempontjából, ki tudja védeni azokat a hatásokat, amelyeket a világban zajló háborúk és az elhibázott brüsszeli politika jelentenek. 

Ez a vezeték a következő év első felében kész is lesz, és a pozsonyi és a százhalombattai olajfinomítók összekötésével a kettő közötti közvetlen dízel- és benzinszállítás lehetőségével sokkal védettebbé teszi mind Magyarországot, mind Szlovákiát az olyan zsarolásokkal szemben, mint amelyet most élünk át az ukránok részéről Berlin és Brüsszel támogatásával.

Újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter hangsúlyozta: – Ne engedjük magunkat megvezetni. Az ukránoknak ez az akciója Brüsszellel való folyamatos egyeztetésen alapul.

Tehát itt Brüsszel az ukránok oldalán van

 – mondta. – Brüsszellel folyamatosan egyeztetnek az ukránok, egyeztetnek a németekkel is, és a Tisza Pártot is folyamatosan tájékoztatják ebben a kérdésben. Így indult minden Münchenben. 

Megállapodtak, a Tisza Pártot tájékoztatták, és elindították az olajblokádot Magyarországgal szemben

– jelentette ki a miniszter. – A tagállamok részéről egyedül a csehek nyújtottak támogatást, bár nyilván a szlovákokkal most egy csapatba számoljuk magunkat. A csehek nyújtottak támogatást annyiban, hogy ők is azt szorgalmazták, hogy itt az Európai Uniónak egy szakértői, ellenőri delegációt kellene küldeni Ukrajnába, megvizsgálni a kőolajvezetéket, és ők a maguk részéről a cseh szakértelmet és a cseh szakértői részvételt ide fel is ajánlották. Ami a belga miniszterelnök nyilatkozatát érinti. Kicsit furcsállom a helyzetet, mert megkérdeztem a belga kollégát, aki nekem is azt mondta, mint ezek szerint az újságíróknak, hogy ő nem igazán ért egyet azzal, ami elhangzott. Én azt gondolom, hogy az elmúlt négy év brüsszeli európai politikája egy hatalmas kudarc. 

Egy hatalmas kudarc, mert az Európai Unió elveszítette a súlyát és a jelentőségét mind a világpolitikában, mind a világgazdaságban 

azzal, ahogyan ezt a háborút kezelte, kezeli. Európa a gazdasági fejlődés és a béke kontinense volt. Most a gazdasági hanyatlás és a háború kontinense. 

Szerinte ebből a kiutat csak egy nagyon komoly politikai fordulat tudná jelenteni, ami a diplomáciai csatornák újranyitását jelentené Oroszország és az Európai Unió között. 

Jól láthatóan ennek nincsen támogatása, hiszen persze név nélkül meg burkoltan, de a belga miniszterelnök nyilatkozatát sokan kritizálták a mai napon. Mint ahogy nagyon sokan kritizálták az amerikaiakat is az oroszokkal szembeni olajszankciók egy részének ideiglenes feloldása miatt. Kimondták világosan, hogy az, hogy az olaj olcsó legyen, itt egyáltalán nem szempont

– közölte a tárcavezető. – Inkább a drágább olajat veszik az európaiak, csak hogy ideológiailag megfeleljenek valamifajta, ki tudja, milyen elvárásoknak. Mi azt gondoljuk európai szempontból, az egyetlen észszerű megoldás az, amit az amerikaiak csinálnak. Hogyha nem oldjuk föl itt Európában az orosz olajjal szembeni szankciókat, akkor az fog következni, hogy Európa az eurázsiai térség két legfontosabb olajforrásától, az arab olajtól meg az orosz olajtól egyidejűleg lesz elzárva. És ha egyszerre vagyunk elzárva az orosz olajtól meg az arab olajtól, akkor az az európai gazdaság számára egy brutális mélyütést jelent. Mert az olajhiány, az olajáremelkedés gyakorlatilag minden területen áremelkedéseket fog jelenteni. Ettől kell megkímélni magunkat, magyarokat. Ezért vezettük be a védett árat – hangsúlyozta.

 

Az ukránok nem tárgyalnak

– A mai napra a szlovák energiaminiszter kollégával szerettünk volna egy háromoldalú találkozót tartani. És javasoltuk, hogy a szlovákokkal közösen egy háromoldalú találkozót tartsunk. Az ukrán energiaminiszter ezt lemondta, visszautasította, és nem hajlandó velünk találkozni. Hogy ennek mi az oka, ezt nem közölték. Három és fél napig ott volt a magyar delegáció Kijevben, nem fogadták őket. 

Szijjártó Péter szerint a Barátság kőolajvezeték szállításra alkalmas. – Ma lesz egy négyoldalú megbeszélés is, magyar, szlovák, horvát energiaminiszterek, én képviselem a magyar kormányt és az Európai Bizottság energiaügyi biztosa között – tette hozzá. – Ezen a tanácskozáson arról próbálnak minket meggyőzni, hogy a horvátok minket el tudnak látni. Most túl azon, hogy ez nem igaz, mert a magyar és a szlovák energiaolaj-ellátáshoz évi nagyjából 14-15 millió tonna olaj kell. Az Adria vezetéken a valaha volt legnagyobb szállított mennyiség egy év alatt az 2,2 millió tonna volt. Ez a hetede annak, amire Magyarországnak meg Szlovákiának szüksége van. 

A horvátok nem vállalták azt a fajta tesztelést, amit a Mol kért, ami kellő meggyőző erővel tudná bemutatni, hogy valójában mekkora ennek a vezetéknek a kapacitása. Nem vállalták a folyamatos tesztelést, nem vállalták a kikötőtől a felhasználóig történő tesztelést, mert akkor kiderülne, hogy ez a vezeték nem alkalmas arra, hogy Magyarországot és Szlovákiát teljes egészében ellássa. 

Mi, magyarok nem akarjuk, hogy csak egy vezetéken lássanak el minket. Mi nem akarjuk, hogy Magyarországot csak a horvát vezetéken lássák el olajjal, mert Magyarországnak az a jó, ha legalább két vezetéken látják el

– fűzte hozzá. – A Barátság vezetéken Oroszországból és az Adria vezetéken Horvátországból. Az egy vezeték nem jelent biztonságot, mert ha csak egy vezeték van, akkor monopolhelyzetbe hoznak velünk szembe valakit, és minket kiszolgáltatnak. Mi nem akarjuk, hogy minket a horvátoknak kiszolgáltassanak itt Brüsszelben. Ezért mi mindenfajta kapacitásviteltől függetlenül mondjuk azt, hogy mi nem vagyunk hajlandók belemenni egy olyan pozícióba, hogy minket egy vezetéken lássanak el, és akkor aki azt az egy vezetéket üzemelteti, aztán szégyentelenül emelhet árat. Mert hogyha monopolhelyzetben van, akkor nincs piaci ár. Összességében pedig nyilvánvalóan jóval drágább a tengerről ellátni magunkat, mint egy szárazföldi vezetéken, tehát ezért sem vagyunk hajlandók engedni semmilyen nyomásnak, ami abba az irányba visz, hogy minket a horvátok kizárólagosan lássanak el. 

 

Háború Iránban

A külügyminiszter kijelentette: Irán egy háborús gócpont. Irán és az ottani politika az egyik legfőbb oka annak, hogy dacára a sok-sok kísérletnek az elmúlt években, évtizedben, gyakorlatilag nem volt lehetőség arra, hogy a Közel-Keleten igazán megnyugtató helyzet és béke jöjjön létre. Sokáig, nagyon sokáig zajlottak diplomáciai egyeztetések. Sajnos ezek nem vezettek eredményre. 

Azt reméljük természetesen, hogy ez a háború minél előbb véget ér, mert minél előbb ér véget a háború, annál előbb javul a globális biztonsági helyzet, és annál előbb állnak vissza remélhetőleg az olajszállítások a normális kerékvágásba. De itt nem az történt, hogy egy békés helyzetet váltott fel a háború, hanem egy háborús gócpont felszámolását diplomáciai eszközökkel sajnos nem sikerült elérni

– mondta. Hozzátette: Donald Trump jelenti az egyetlen reményt számos háborús helyzet megoldására a világon, például Ukrajna esetében is.

Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI)