„Szép dolog, hogy Trump és Putyin Budapesten találkozik, de hogy lesz ettől olcsóbb a kenyér?” – tette fel a kérdést közösségi oldalára írt bejegyzésében Orbán Viktor. A kormányfő a választ is elárulta, valamint fontos tényeket is felsorolt, a béke hatása mellett. Jelezte: az orosz–ukrán háború első három évében Magyarország 9100 milliárd forintot bukott. Ez családonként több mint kétmillió forintos kiadást jelent. Drágult az energia és a gáz ára, kilőtt az infláció, buktunk a szankciókon, kevesebbet tudtunk kereskedni, megugrott az állampapírok kamata, drágább lett az ország finanszírozása.
A béke hoz lendületet a gazdaságnak
Orbán Viktor kiemelte: ha sikerül véget vetni a háborúnak, mindez megszűnik. A magyar gazdaság végre fellélegezhet, és visszatérhetünk a háború előtti növekedéshez. Mindenki többet fog keresni, és még a kenyér is olcsóbb lesz. Azaz: Magyarországnak ezért alapvető egzisztenciális érdeke, hogy a budapesti békecsúcs sikerrel járjon. Való igaz, hogy a háború előtt sikerült kimozdítani a gazdaság szekerét abból a kátyúból, amelyet a koronavírus-járvány hozott létre. Emlékezetes: a járvány előtt Magyarországon a gazdasági növekedés az aranykorát mutatta. Olyan jó helyzetben voltunk, mint azt azt megelőző száz évben soha.
Hol is tartunk most? A Központi Statisztikai Hivatal összegzése emlékeztet arra, hogy a hazai gazdaság teljesítménye az idei első fél évben stagnált, a kiigazítás nélküli, nyers adat szerint a bruttó hazai termék (GDP) ugyanakkora volt, mint az előző év azonos időszakában. Magyarországon a gazdasági folyamatokat a 2024. évihez hasonlóan ebben az időszakban is kettősség jellemezte. A GDP alakulását pozitívan befolyásolta a szolgáltató szektor összességében növekvő teljesítménye, valamint – a felhasználási oldalról – a fogyasztás bővülése. Ezek hatását viszont kioltotta az ipar és a mezőgazdaság visszaesése,
- a továbbra is visszafogott beruházási aktivitásból adódóan a bruttó felhalmozás csökkenése és a termék-külkereskedelmi egyenleg romlása.
- Folytatódott a háztartások tényleges fogyasztásának bővülése, amely az első hat hónapban 3,4 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.
Az első félévi 4,8 százalékos fogyasztóiár-emelkedést elsősorban a szolgáltatások és az élelmiszerek hajtották, utóbbiak árváltozásában mérséklő hatással jelentkezett a március közepétől bevezetett kiskereskedelmiárrés-szabályozás.
Tovább emelkedett a kiskereskedelmi forgalom, a turisztikai szálláshelyeken pedig mind a belföldiek, mind a külföldiek vendégéjszakáinak száma nőtt. Ugyanakkor a kedvezőtlen gazdasági környezet visszavetette az áruszállítás teljesítményét, miközben a Liszt Ferenc repülőtér személyforgalma jelentős mértékben nőtt.
