Nagy sikert ért el a kormány, most az eredmény megtartása a cél

A hazai foglalkoztatási szint megemelése jelentős sikert jelent, mert nagyon alacsony szintről kellett az Orbán-kormánynak 2010 után eredményt felmutatnia. Kiemelt cél a munkahelyek védelme, amelyet nehezítenek a kedvezőtlen nemzetközi fejlemények.

Jelentős sikert ért el a kormány a foglalkoztatési szint megemelésével Fotó: MTI/Vajda János

A nehéz külgazdasági környezetben a kormány kiemelt feladatának tekinti a munkahelyek védelmét. Az elmúlt évek nagy sikere volt a foglalkoztatási szint megemelése, míg a munkanélküliség tartósan az uniós átlag alá csökkent. A minap beszámoltunk róla, hogy az idei július–szeptemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4,679 millió fő volt. A 15–64 évesek körében a népesség és a foglalkoztatottak számának egyidejű csökkenése mellett a foglalkoztatási ráta gyakorlatilag nem változott, 75,4 százalék volt. Ez az érték a férfiak esetében 78,8 százalékot, a nők körében pedig 71,9 százalékot mutatott.

Kiemelt sikert mutatnak a magyarország foglalkoztatás adatai

Foglalkoztatás: alacsony szintről indultunk

Érdemes kicsit visszatekinteni, hogy honnan is indultunk. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összegzése emlékeztet arra, hogy a rendszerváltást követő gazdasági sokk hatására 1997-ig drámaian csökkent a foglalkoztatás, ezt követően mértéke lassú ütemben emelkedett, majd a 2000-es évek elejétől 2007-ig számottevően nem változott. A gazdasági válság hatására jelentősen csökkent a foglalkoztatás, a mélypontját 2010-ben érte el, ekkor a 15–64 éves népesség foglalkoztatási aránya 57 százalék volt. Ezután 2019-ig töretlenül (72,4 százalékra) nőtt a mutató. Majd 2021-ben a koronavírus-járvány enyhülésével a foglalkoztatottak száma ismét bővült. Így 2023-ban a foglalkoztatási ráta értéke 74,9 százalékra emelkedett, melyet egyrészt az elsődleges munkaerőpiac élénkülése, másrészt a nyugdíjkorhatár emelése okozott.

A közfoglalkoztatás 2009-ben kezdődő kiterjesztése nagyban hozzájárult a foglalkoztatottság bővüléséhez és ezzel a mutató jelentős javulásához. Ugrásszerű változás 2012-től volt kimutatható, összhangban ennek a foglalkoztatáspolitikai eszköznek az egyre intenzívebb alkalmazásával, valamint azzal, hogy Magyarországon a szociális segélyezési rendszer a közfoglalkoztatásban való részvételhez köti az ellátás folyósítását. A közfoglalkoztatottak száma a válság előtti évekhez képest többszörösére nőtt, és 2016-ban érte el a legmagasabb szintet, amikor is a 15–64 évesek körében átlagosan 221 ezer fő dolgozott közfoglalkoztatási programokban. 

A gazdasági helyzet általános javulásának eredményeként, illetve a kormányzat céljával összhangban olyan intézkedések születtek, amelyek nagymértékben elősegítették a közfoglalkoztatottak nagyarányú visszaterelését az elsődleges munkaerőpiacra. 

Így 2023-ban éves átlagban mindössze 66 ezer fő dolgozott közfoglalkoztatottként, amely 70 százalékkal volt kevesebb a 2016. évinél.

A bővülés motorja a hazai elsődleges munkaerőpiac volt, az itt dolgozók száma 13 ezer fővel nőtt az előző évhez képest. A külföldi telephelyen dolgozók száma uniós csatlakozásunkat követően évről évre folyamatosan bővült, 2016-ban 118 ezer főre emelkedett. Számuk – szezonális hatásoktól ugyan nem függetlenül, de – éves átlagban kissé mérséklődött, 2023-ban a 15–64 éves foglalkoztatottak két százaléka jelölt munkavégzése helyének külföldi telephelyet.

Nemzetközi kitekintésben is jól állunk

A KSH nemzetközi kitekintést is készített. A magyar foglalkoztatási arány a 15–64 évesek korcsoportjában (74,9) 2023-ban meghaladta az uniós átlagot (70,4). EU-csatlakozásunk évében, 2004-ben hazánkat az uniós átlagnál alacsonyabb foglalkoztatási szint jellemezte és ez a különbség a válság éveiben megugrott, 2009-ben 5,6 százalékpont volt. Ezt követően Magyarországon az uniós átlagot meghaladóan nőtt a foglalkoztatási ráta. 2009-hez viszonyítva 2023-ban 17,7 százalékponttal emelkedett, amely a második legnagyobb növekedés volt uniós szinten.

Az Európa 2020 Stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre a 20–64 éves korcsoport, amelyre vonatkozólag az Európai Unió 2020-ra a foglalkoztatási rátájuk 75 százalékra emelését tűzte ki. Ezt a célértéket Magyarország már 2017-ben elérte, majd a 2019-es csúcsot (77,7 százalék) követően 2020-ban a – a koronavírus-járvány következtében – 77,6 százalékra mérséklődött.

A foglalkoztatás mértéke a járvány által leginkább érintett hónapokban sem csökkent 75 százalék alá, 2023-ban pedig rekordmagas szintre, 80,7 százalékra nőtt.