A bővülés motorja a hazai elsődleges munkaerőpiac volt, az itt dolgozók száma 13 ezer fővel nőtt az előző évhez képest. A külföldi telephelyen dolgozók száma uniós csatlakozásunkat követően évről évre folyamatosan bővült, 2016-ban 118 ezer főre emelkedett. Számuk – szezonális hatásoktól ugyan nem függetlenül, de – éves átlagban kissé mérséklődött, 2023-ban a 15–64 éves foglalkoztatottak két százaléka jelölt munkavégzése helyének külföldi telephelyet.
Nemzetközi kitekintésben is jól állunk
A KSH nemzetközi kitekintést is készített. A magyar foglalkoztatási arány a 15–64 évesek korcsoportjában (74,9) 2023-ban meghaladta az uniós átlagot (70,4). EU-csatlakozásunk évében, 2004-ben hazánkat az uniós átlagnál alacsonyabb foglalkoztatási szint jellemezte és ez a különbség a válság éveiben megugrott, 2009-ben 5,6 százalékpont volt. Ezt követően Magyarországon az uniós átlagot meghaladóan nőtt a foglalkoztatási ráta. 2009-hez viszonyítva 2023-ban 17,7 százalékponttal emelkedett, amely a második legnagyobb növekedés volt uniós szinten.
Az Európa 2020 Stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre a 20–64 éves korcsoport, amelyre vonatkozólag az Európai Unió 2020-ra a foglalkoztatási rátájuk 75 százalékra emelését tűzte ki. Ezt a célértéket Magyarország már 2017-ben elérte, majd a 2019-es csúcsot (77,7 százalék) követően 2020-ban a – a koronavírus-járvány következtében – 77,6 százalékra mérséklődött.
A foglalkoztatás mértéke a járvány által leginkább érintett hónapokban sem csökkent 75 százalék alá, 2023-ban pedig rekordmagas szintre, 80,7 százalékra nőtt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!