Putyin részéről a megelőző támadás is védekezés?

Miközben az orosz légierő újabb csapásokat mér ukrán katonai célpontokra, Moszkva egyre nyíltabban beszél fejlett fegyverrendszereiről és nukleáris elrettentéséről. A kérdés nem csupán az, hogy Putyin Oroszországa támad vagy védekezik, hanem az is, hol húzódik a határ a megelőző önvédelem és a provokáció között. Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint ez az egyik legnehezebben megválaszolható kérdés a modern hadviselésben.

2025. 12. 31. 19:02
Vlagyimir Putyin orosz elnök Fotó: Alexander Kazakov Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A közelmúltban az orosz légierő egy SZU–34-es vadászbombázóval mért csapást az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli légi járműveinek irányítóközpontjára és annak személyzetére. Az akciót a Vosztok-csoport irányította, beszámolójuk szerint a támadást univerzális tervező- és korrekciós modullal felszerelt légi bombákkal hajtották végre. 

Putyin
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Valerij Geraszimov vezérkari főnök (Fotó: AFP/Kristina Kormilitsyna)

Moszkva értelmezése szerint a csapás katonailag indokolt és preventív jellegű volt, amely az ukrán támadóképesség csökkentését szolgálta.

Az orosz hadvezetés kommunikációja következetesen hangsúlyozza: az ilyen műveletek nem eszkalációt, hanem a saját erők védelmét célozzák.

Oroszország tovább fegyverkezik

A katonai akciókkal párhuzamosan Vlagyimir Putyin ismét világossá tette: Oroszország továbbfejleszti fegyverarzenálját.

Az orosz fegyverek fejlesztése új szintre lépett

– mondta Vlagyimir Putyin Moszkvában. Az orosz elnök szerint az ország olyan új fegyvereket hoz létre, amelyeknek nincs külföldi megfelelőjük, és belátható időn belül nem is lesz – írja az Argumenti i fakti.

Putyin példaként említette az Avangard hiperszonikus fegyverrendszert, valamint a nukleáris meghajtású Burevesztnyik rakétát. Moszkva hangsúlyozza: ezek a fejlesztések az elrettentést és a stratégiai egyensúly fenntartását szolgálják, miközben megerősítik Oroszország védelmi pozícióit.

Putyin részéről fenyegetés vagy önvédelem?

A Nyugat azonban sok esetben fenyegetésként értelmezi az orosz katonai és nukleáris üzeneteket. Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács alelnöke korábban többször is utalt arra, hogy Moszkva kész akár a legvégső eszközöket is bevetni, ha az ország biztonsága veszélybe kerül.

Az orosz nukleáris doktrína hivatalosan defenzív jellegű, ugyanakkor tartalmaz olyan feltételeket, amelyek alapján megelőző csapás is lehetséges. Putyin idén májusban még úgy nyilatkozott: „Nem volt szükség a [nukleáris] fegyverek bevetésére… És remélem, hogy nem is lesz rájuk szükség.”

2024 novemberében az orosz elnök azonban aláírta az orosz nukleáris doktrína átdolgozott változatát, amely részletezi azokat a körülményeket, amelyek lehetővé teszik számára Moszkva atomfegyver-arzenáljának – amely a világ legnagyobbjának számít – a használatát.

Hol a határ a védekezés és a provokáció között? 

A kérdés megítélése korántsem egyértelmű, hívta fel a figyelmet Horváth József biztonságpolitikai szakértő.

Kérdés, hogy mikor érzi azt a fenyegetettséget egy állam, hogy azt mondja, hogy még a területén kívül megpróbáljon megállítani egy támadást

– mondta lapunknak a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője. Horváth József szerint a megelőző, védekező jellegű támadás különösen problémás fogalom.

A védekező jellegű támadás azért is nehéz kérdés, mert vannak olyan helyzetek amikor ez jó indok lehet, de közben ez nem más, mint provokáció.

Történelmi példák is azt mutatják, mennyire veszélyes ez az érvelés.

Láttuk ezt a náci Németország részéről Lengyelországnál, ahol úgymond védekezésképpen megtámadták Lengyelországot. Tehát ez a történelemben ismert dolog, és innentől nehéz azt eldönteni, hogy ki a megtámadott és ki a támadó, ha provokációról beszélünk

– mutatott rá.

Horváth József biztonságpolitikai szakértő
Horváth József biztonságpolitikai szakértő (Fotó: Katona Vanda)

A retorika is fegyver

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a fenyegetésről szóló politikai kommunikáció önmagában is eszkalálóhatású lehet.

Azt azonban érdemes látni, hogy ha túl sokat beszélünk arról, hogy előbb-utóbb az oroszok megtámadnak bennünket, az azt is mutatja, hogy az ezt hangoztató nyugat-európai vezetők részéről mindez egyfajta provokációként is értelmezhető az oroszok felé

– fogalmazott.

Putyin erre reagálva jelentette ki korábban, hogy Moszkva már most készen áll egy háborúra, és arra is utalt, hogy egy ilyen konfliktus esetén „nem lenne kivel békét kötni Európában”.

Úton egy tragikus végkifejlet felé?

Horváth József szerint a legnagyobb veszély éppen abban rejlik, hogy a felelősség kérdése elmosódik.

Az, hogy ki kezdi és kit támadnak meg először, valójában a tragikus végkifejletet illetően mindegy, és ezt nagyon nehéz eldönteni

– összegezte Horváth József.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP/Alexander Kazakov)  

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.