Minden áramtermelési módnak megvannak a sajátos előnyei és hátrányai is, ezért Magyarország számára egy olyan energiamix elérése a cél, amely révén télen-nyáron, éjjel-nappal a legolcsóbban és klímabarát módon lehet az embereknek és az iparnak villamos energiát biztosítani. Ennek része a Paks II atomerőmű megépítése mellett a megújulók közül a naperőművek jelentős fejlesztése – mondta lapunknak Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő.

Fotó: Branstetter Sándor
Kifejtette, a kormányzati ösztönzök hatására a háztartási méretű naperőművek száma 2022 végére közel 170 ezer volt, ipari méretű naperőművekből pedig már háromezer van. Az ellátásbiztonság garantálása, valamint a további naperőművi kapacitások beépíthetősége érdekében jelentős befektetéssel hálózatfejlesztéseket kell végrehajtani a szakértő szerint. Példának hozta Németországot, ahol a nap- és szélerőművek magas részaránya miatt kellett, illetve kell ezt megtenni, az időjárásfüggő termelés ugyanis nem szabályozható.
Művelés alól kivont földterület
Hárfás Zsolt rámutatott: a megújuló energiaforrások alkalmazása egy bizonyos részarányig szükséges. Szakmai elemzések azt mutatják, hogy egy MWh villamos energia megtermeléséhez nap- és szélerőművek esetében az atomerőművek által igényelthez képest sokkal nagyobb földterület művelésből való kivonása szükséges. A területigényeket, arányokat a szakértő hazai, szigorúan elméleti példával illusztrálta. Naperőmű esetén a két új paksi blokk 2400 MW teljesítményének elméleti pótlása érdekében 17 000 MW naperőművi kapacitás beépítésére lenne szükség, amelynek területigénye is óriási, mintegy háromszázhatvan négyzetkilométer. Ennek oka ismert, a naperőművekből időjárásfüggő mivoltukból eredően hatszor annyi kapacitás beépítése szükséges, mint az évszak- és napszakfüggetlenül állandóan működő atomerőművi blokkokból.
Paks II elméleti, szélerőművek általi kiváltásához a villamosenergia-rendszerbe mintegy tízezer MW szélerőművet kellene beépíteni, amelynek összes területigénye szintén hatalmas, hiszen a Balatonnál jóval nagyobb, csaknem 700 négyzetkilométer nagyságú területre lenne ehhez szükség. Különbség mutatkozik az élettartamban is, a nap- és szélerőműparkok átlagos élettartama 20-25 év, azaz a két új paksi blokk 60 éves garantált üzemideje alatt kétszer-háromszor újra kellene építeni a nap- és szélerőműveket.
Beépített és valós kapacitás