Minden áramtermelési módnak megvannak a sajátos előnyei és hátrányai is, ezért Magyarország számára egy olyan energiamix elérése a cél, amely révén télen-nyáron, éjjel-nappal a legolcsóbban és klímabarát módon lehet az embereknek és az iparnak villamos energiát biztosítani. Ennek része a Paks II atomerőmű megépítése mellett a megújulók közül a naperőművek jelentős fejlesztése – mondta lapunknak Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő.
Fotó: Branstetter Sándor
Kifejtette, a kormányzati ösztönzök hatására a háztartási méretű naperőművek száma 2022 végére közel 170 ezer volt, ipari méretű naperőművekből pedig már háromezer van. Az ellátásbiztonság garantálása, valamint a további naperőművi kapacitások beépíthetősége érdekében jelentős befektetéssel hálózatfejlesztéseket kell végrehajtani a szakértő szerint. Példának hozta Németországot, ahol a nap- és szélerőművek magas részaránya miatt kellett, illetve kell ezt megtenni, az időjárásfüggő termelés ugyanis nem szabályozható.
Művelés alól kivont földterület
Hárfás Zsolt rámutatott: a megújuló energiaforrások alkalmazása egy bizonyos részarányig szükséges. Szakmai elemzések azt mutatják, hogy egy MWh villamos energia megtermeléséhez nap- és szélerőművek esetében az atomerőművek által igényelthez képest sokkal nagyobb földterület művelésből való kivonása szükséges. A területigényeket, arányokat a szakértő hazai, szigorúan elméleti példával illusztrálta. Naperőmű esetén a két új paksi blokk 2400 MW teljesítményének elméleti pótlása érdekében 17 000 MW naperőművi kapacitás beépítésére lenne szükség, amelynek területigénye is óriási, mintegy háromszázhatvan négyzetkilométer. Ennek oka ismert, a naperőművekből időjárásfüggő mivoltukból eredően hatszor annyi kapacitás beépítése szükséges, mint az évszak- és napszakfüggetlenül állandóan működő atomerőművi blokkokból.
Paks II elméleti, szélerőművek általi kiváltásához a villamosenergia-rendszerbe mintegy tízezer MW szélerőművet kellene beépíteni, amelynek összes területigénye szintén hatalmas, hiszen a Balatonnál jóval nagyobb, csaknem 700 négyzetkilométer nagyságú területre lenne ehhez szükség. Különbség mutatkozik az élettartamban is, a nap- és szélerőműparkok átlagos élettartama 20-25 év, azaz a két új paksi blokk 60 éves garantált üzemideje alatt kétszer-háromszor újra kellene építeni a nap- és szélerőműveket.
Beépített és valós kapacitás
Gyakori érv, hogy a hazai naperőművek teljesítménye már „lepipálta” a Paksi Atomerőmű teljesítményét is, de ez abszolút félrevezető állítás – hívta fel a figyelmet Hárfás Zsolt. A való életben ugyanis nem a beépített kapacitás a mérvadó, hanem a tényleges termelés. Tavaly például a Paksi Atomerőmű a beépített 2026 MW névleges teljesítménye révén mintegy 15,8 TWh villamos energiát tudott megtermelni, miközben a hazai naperőművek 2525 MW (év végi adat) névleges teljesítmény mellett csak 3 TWh termelésre voltak képesek. Ez azzal magyarázható, hogy az atomerőmű télen-nyáron, éjjel-nappal képes az áramtermelésre, így a teljesítménykihasználtsági tényező (az elméleti maximális teljesítőképességéhez mérten ténylegesen mennyi villamos energiát termel meg egy év alatt) 90 százalék körül mozog, naperőművek esetében az időjárás függvényében ez az arány 15 százalék volt.
Ugyanez igaz a szélerőművekre is. Hazánkban a szélerőművek 2021-ben még 643 GWh áramot termeltek, 2022-ben pedig 585-öt, ami azt is jelenti, hogy a tavalyi évben e időjárásfüggő megújulók kihasználási tényezője csak 20 százalék volt, miközben 2017-ben ez mintegy 26 százalék volt. A szélenergia legalább ugyanennyire időjárásfüggő, a valós ellátásbiztonságot nem képes garantálni, ezért a szén- és gázerőművek is egyaránt nélkülözhetetlenek – mutatott rá Hárfás Zsolt.
A német szénreneszánsz is részben az ellátásbiztonság garantálása miatt következett be. A szakértő hozzátette, a szénerőművek kedvéért folyamatosan bővítik a lignitbányák területét, ami falurombolással járt együtt. A területigény is nagy: a hambachi lignitbánya működési (2021) területe 457 négyzetkilométer.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTVA/Bizományosi: Branstetter Sándor)
