Nyolcvan-száz év is lehet egy korszerű atomerőmű élettartama

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

Alapos vizsgálatokat követően, szigorú szabályok betartásával, gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve hosszabbítható meg egy atomerőmű élettartama. A mai, legmodernebb technológiák esetén nyolcvan-száz év üzemidő sem kizárt a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint. Hárfás Zsolt úgy véli, a várható energiaigény, az ellátásbiztonság és az újraiparosítási célok miatt új helyszínen új erőművi blokkok is szükségesek lehetnek.

M. Orbán András
2023. 01. 15. 6:52
Varberg, 2019. december 30. A Ringhals atomerõmû 2-es számú reaktora Varbergben 2019. december 30-án. Az évek óta veszteséget termelõ erõmû kettes reaktorát 45 év mûködés után véglegesen leállítják. MTI/EPA/TT NEWS AGENCY/Björn Larsson Rosvall Fotó: Björn Larsson Rosvall

Az atomerőművek és más nukleáris létesítmények üzemidejének lejártát követően szükség van azok biztonságos leszerelésére vagy lebontására, illetve az adott telephelyek rekultivációjára is. Hazánkban az atomtörvény szerint a jelenleg üzemelő nukleáris létesítmények leszerelése a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. feladata. Ez a cég gondoskodik például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásainak is megfelelő részletes előzetes és végleges leszerelési tervek elkészítésétől és felülvizsgálatáról is – ismertette Hárfás Zsolt. A konkrét leszerelési munkálatok minden esetben a legszigorúbb követelmények mellett zajlanak a biztonság garantálása érdekében. 

A Paksi Atomerőmű majdani leszerelésére már részletes tervek készültek, de az egyes blokkok leállítását követően sok év telik majd el a leszerelésig. 

A paksi reaktortartályok pedig például több évtizedre a leszerelési területen létesítendő átmeneti tárolóba kerülnek, majd ezt követően végleges tárolóba.

Meddig működhet egy atomerőmű?

A szakértő szerint lényeges megemlíteni, hogy a világban korábban már üzemelt és véglegesen leállított nukleáris létesítmények közül már számos esetben megtörtént a biztonságos módon történő leszerelés, a lebontás, az ártalmatlanítást illetően globális tapasztalatok állnak rendelkezésre. Hárfás Zsolt kiemelte, a Paksi Atomerőmű által termelt villamos energia egységköltsége már tartalmazza az üzemelés során keletkező radioaktív hulladékok és kiégett üzemanyag-kazetták biztonságos kezelésének/tárolásának költségét, valamint a leszereléshez szükség fedezetet is. Már az új paksi blokkok megtérülési számításai is tartalmazták a hulladékkezelés és a majdani leszerelés költségeit is. Mindezeket figyelembe véve állapította meg korábban az Európai Bizottság, hogy 

az új paksi blokkok visszahozzák a befektetett pénzt és jelentős profitot eredményeznek a tulajdonosnak, a magyar államnak. 

Ami a Paks II Atomerőmű üzemidejét illeti, garantált a hatvan év, de az orosz VVER–1200-as blokktípus tervezői azzal számolnak, hogy ezen egységek üzemideje akár nyolcvan vagy száz évre is kitolható.

 

Az új paksi blokkok garantált üzemideje hatvan év lesz, de a VVER–1200 blokktípus tervezői szerint ezek üzemideje több mint nyolcvan évre is kitolható
Fotó: Paks II. Atomerőmű Zrt.

Harmadik atomerőmű

Az e-mobilitás és a hőszivattyús rendszerek, illetve az elektromos fűtés elterjedésével az elektromos energia iránti igények növekednek. Miközben Európában most is kapacitáshiánnyal szembesülünk, amely a jövőben még drámaibb lehet, hiszen döntően klímavédelmi okok és a meglévő erőművek elöregedése miatt hatalmas fosszilis kapacitás eshet ki termelésből. Ez pedig jelentősen szűkítheti az import lehetőségét.

Hárfás Zsolt hangsúlyozta, a nemzeti célokat az szolgálja a legjobban, ha a villamos energia döntő részét hazai erőművek termelik meg. Ehhez a szükséges paksi bővítés mellett ideje lenne szerinte egy újabb atomerőművel tervezni egy új telephelyen, hiszen Pakson új egységeket már nem lehet építeni. 

Egy újabb atomerőmű révén tovább lehetne erősíteni a nemzeti céljaink elérését, amelynek egyik sarkalatos pontja az ország újraiparosítása.

Magyarország több régiójában is lehetne megfelelő telephelyet találni és azt a lakosság elfogadása esetén engedélyezni. A kilencvenes években országos komplex műszaki, geológiai szűrés alapján megtörtént a potenciálisan számításba jöhető atomerőművi telephelyek kijelölése. Az akkori peremfeltételeket figyelembe véve potenciális telephelyként Paks mellett a felső-Tisza-vidéke is számításba jött. De akár a Duna más szakaszán is lehetséges lenne egy új atomerőmű építése. Természetesen pozitív kormányzati döntés esetén újra el kellene végezni a vizsgálatot, a lehetséges telephelyek adottságait és a környezeti feltételeket részletesen elemezni kellene. Azaz a végső döntésben társadalmi, politikai, fejlesztési és egyéb szempontoknak is érvényesülnének – hangsúlyozta a szakértő.

Itt is elmondta, egy jövőbeli pozitív kormányzati döntés esetén – a Paks II Atomerőműhöz hasonlóan – olyan technológiai szállító kiválasztása célszerű, amely az adott technológiával kapcsolatban szakmailag meggyőző fejlesztési, gyártási, karbantartási, építési és üzemeltetési tapasztalattal, valamint nemzetközileg is elismert referenciákkal rendelkezik. Rendkívül fontos szempont továbbá a gazdaságosság, a hazai cégek beszállítási lehetősége, a százszázalékos állami tulajdon garantálása is.

Borítókép: A Ringhals atomerőmű 2-es számú reaktora Varbergben 2019. december 30-án (Fotó: MTI/EPA/TT News Agency/Björn Larsson Rosvall)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.