Nyolcvan-száz év is lehet egy korszerű atomerőmű élettartama

Alapos vizsgálatokat követően, szigorú szabályok betartásával, gazdaságossági szempontokat is figyelembe véve hosszabbítható meg egy atomerőmű élettartama. A mai, legmodernebb technológiák esetén nyolcvan-száz év üzemidő sem kizárt a lapunknak nyilatkozó szakértő szerint. Hárfás Zsolt úgy véli, a várható energiaigény, az ellátásbiztonság és az újraiparosítási célok miatt új helyszínen új erőművi blokkok is szükségesek lehetnek.

Varberg, 2019. december 30. A Ringhals atomerõmû 2-es számú reaktora Varbergben 2019. december 30-án. Az évek óta veszteséget termelõ erõmû kettes reaktorát 45 év mûködés után véglegesen leállítják. MTI/EPA/TT NEWS AGENCY/Björn Larsson Rosvall Fotó: Björn Larsson Rosvall

Ma az látható, hogy az ukrán–orosz válság és az európai súlyos energetikai kihívások közepette az atomerőművek szerepe egyre inkább felértékelődik – nyilatkozta lapunknak Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Emlékeztetett: újabb és újabb európai tagállam épít vagy kíván építeni új atomerőművi egységeket, miközben számos esetben a meglévő blokkok üzemidejét is tervezik meghosszabbítani. Jó példa az utóbbira Belgium, ahol az ellátásbiztonsági kockázatok miatt két atomerőművi egység üzemidejét hosszabbítják meg tíz évvel.

Németország sem állítja le azonnal atomerőműveit, tavaszig biztosan üzemelnek, de nem kizárt, hogy tovább is szükség lesz rájuk
Fotó: Europress/AFP/Bernd Weissbrod

Hatástanulmányok, leszerelés

Hárfás Zsolt szerint fontos kiemelni, hogy egy atomerőművi egység üzemidő-hosszabbításával kapcsolatos konkrét döntés meghozatala komplex folyamat, amelynek középpontjában természetesen elsőrendű a nukleáris biztonság szavatolása. Éppen ezért nagyon részletes megvalósíthatósági elemzést kell elvégezni, amelynek alapvető célja, hogy igazolja az adott blokk esetében azt, hogy nincs olyan műszaki akadály, vagy biztonsági határ, amely az üzemidő kiterjesztését megakadályozhatná. Emellett az atomerőmű tulajdonosának fontos tényező annak igazolása is, hogy a szükséges beruházások megtérülnek. Az üzemidő-hosszabbítással kapcsolatos elvi hozzájárulás megadása politikai hatáskör, az alapos vizsgálatokat követő konkrét üzemeltetési engedélyek megadása pedig a független nukleáris hatóságé. 

Az atomerőművek és más nukleáris létesítmények üzemidejének lejártát követően szükség van azok biztonságos leszerelésére vagy lebontására, illetve az adott telephelyek rekultivációjára is. Hazánkban az atomtörvény szerint a jelenleg üzemelő nukleáris létesítmények leszerelése a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. feladata. Ez a cég gondoskodik például a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásainak is megfelelő részletes előzetes és végleges leszerelési tervek elkészítésétől és felülvizsgálatáról is – ismertette Hárfás Zsolt. A konkrét leszerelési munkálatok minden esetben a legszigorúbb követelmények mellett zajlanak a biztonság garantálása érdekében. 

A Paksi Atomerőmű majdani leszerelésére már részletes tervek készültek, de az egyes blokkok leállítását követően sok év telik majd el a leszerelésig. 

A paksi reaktortartályok pedig például több évtizedre a leszerelési területen létesítendő átmeneti tárolóba kerülnek, majd ezt követően végleges tárolóba.

Meddig működhet egy atomerőmű?

A szakértő szerint lényeges megemlíteni, hogy a világban korábban már üzemelt és véglegesen leállított nukleáris létesítmények közül már számos esetben megtörtént a biztonságos módon történő leszerelés, a lebontás, az ártalmatlanítást illetően globális tapasztalatok állnak rendelkezésre. Hárfás Zsolt kiemelte, a Paksi Atomerőmű által termelt villamos energia egységköltsége már tartalmazza az üzemelés során keletkező radioaktív hulladékok és kiégett üzemanyag-kazetták biztonságos kezelésének/tárolásának költségét, valamint a leszereléshez szükség fedezetet is. Már az új paksi blokkok megtérülési számításai is tartalmazták a hulladékkezelés és a majdani leszerelés költségeit is. Mindezeket figyelembe véve állapította meg korábban az Európai Bizottság, hogy 

az új paksi blokkok visszahozzák a befektetett pénzt és jelentős profitot eredményeznek a tulajdonosnak, a magyar államnak. 

Ami a Paks II Atomerőmű üzemidejét illeti, garantált a hatvan év, de az orosz VVER–1200-as blokktípus tervezői azzal számolnak, hogy ezen egységek üzemideje akár nyolcvan vagy száz évre is kitolható.

Az új paksi blokkok garantált üzemideje hatvan év lesz, de a VVER–1200 blokktípus tervezői szerint ezek üzemideje több mint nyolcvan évre is kitolható
Fotó: Paks II. Atomerőmű Zrt.

Harmadik atomerőmű

Az e-mobilitás és a hőszivattyús rendszerek, illetve az elektromos fűtés elterjedésével az elektromos energia iránti igények növekednek. Miközben Európában most is kapacitáshiánnyal szembesülünk, amely a jövőben még drámaibb lehet, hiszen döntően klímavédelmi okok és a meglévő erőművek elöregedése miatt hatalmas fosszilis kapacitás eshet ki termelésből. Ez pedig jelentősen szűkítheti az import lehetőségét.

Hárfás Zsolt hangsúlyozta, a nemzeti célokat az szolgálja a legjobban, ha a villamos energia döntő részét hazai erőművek termelik meg. Ehhez a szükséges paksi bővítés mellett ideje lenne szerinte egy újabb atomerőművel tervezni egy új telephelyen, hiszen Pakson új egységeket már nem lehet építeni. 

Egy újabb atomerőmű révén tovább lehetne erősíteni a nemzeti céljaink elérését, amelynek egyik sarkalatos pontja az ország újraiparosítása.

Magyarország több régiójában is lehetne megfelelő telephelyet találni és azt a lakosság elfogadása esetén engedélyezni. A kilencvenes években országos komplex műszaki, geológiai szűrés alapján megtörtént a potenciálisan számításba jöhető atomerőművi telephelyek kijelölése. Az akkori peremfeltételeket figyelembe véve potenciális telephelyként Paks mellett a felső-Tisza-vidéke is számításba jött. De akár a Duna más szakaszán is lehetséges lenne egy új atomerőmű építése. Természetesen pozitív kormányzati döntés esetén újra el kellene végezni a vizsgálatot, a lehetséges telephelyek adottságait és a környezeti feltételeket részletesen elemezni kellene. Azaz a végső döntésben társadalmi, politikai, fejlesztési és egyéb szempontoknak is érvényesülnének – hangsúlyozta a szakértő.

Itt is elmondta, egy jövőbeli pozitív kormányzati döntés esetén – a Paks II Atomerőműhöz hasonlóan – olyan technológiai szállító kiválasztása célszerű, amely az adott technológiával kapcsolatban szakmailag meggyőző fejlesztési, gyártási, karbantartási, építési és üzemeltetési tapasztalattal, valamint nemzetközileg is elismert referenciákkal rendelkezik. Rendkívül fontos szempont továbbá a gazdaságosság, a hazai cégek beszállítási lehetősége, a százszázalékos állami tulajdon garantálása is.

Borítókép: A Ringhals atomerőmű 2-es számú reaktora Varbergben 2019. december 30-án (Fotó: MTI/EPA/TT News Agency/Björn Larsson Rosvall)