Bevett gyakorlat az atomerőművek üzemidő-hosszabbítása

Az atomerőművi egységek egyszeri vagy többszöri üzemidő-hosszabbítására számos nemzetközi példát lehet említeni. Az orosz Roszatom képes az üzemidő-hosszabbítási programok sikeres végrehajtására, amivel a meglévő paksi blokkok teljes biztonsággal tovább üzemeltethetők.

Paks, 2021. szeptember 10. A paksi atomerõmû 2021. szeptember 10-én. MTI/Kiss Dániel Fotó: Kiss Dániel

– Egy energiamixben a megújuló energiák fontos szerepet töltenek be, de nem elégségesek – jelentette ki lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Rámutatott: Magyarországnak létszükséglet a naperőművek jelentős fejlesztése mellett Paks II. mihamarabbi megépítése és a Paksi Atomerőmű tervezett további üzemidő-hosszabbítása is. Szerinte mindezeken túl középtávon egy új telephelyen, újabb blokkok építésére is szükség lehet.

Műszaki alkalmasság

– A Paksi Atomerőmű négy blokkjának a korábban meghosszabbított üzemeltetési engedélye 2032 és 2037 között jár le. Az újabb hosszabbítással kapcsolatos országgyűlési határozati javaslat indoklása szerint „műszaki szempontból valószínűsíthető, hogy a húszéves további üzemidő-hosszabbítás is megalapozható lesz” – emlékeztetett a szakértő. – Mindez azt jelentheti, hogy ha az előkészítő szakasz után a kritikus pontokon sikeresen elvégzik a szükséges felújításokat és cseréket, akkor a hazai nukleáris hatóság – szintén egységenként – dönthet majd a további hosszabbításról. Tehát a végső döntést a független és szakmailag megkérdőjelezhetetlen Országos Atomenergia Hivatal fogja meghozni az egyes paksi blokkok további üzemidő-hosszabbításáról és azok időtartamáról is – magyarázta Hárfás Zsolt.

Az üzemidő megnyújtásához szükséges friss nukleáris üzemanyag beszerzése az egyszerűbb feladat, hiszen a jelenlegi orosz üzemanyag-szállító, a TVEL a megfelelő szerződések megkötése után bizonyára továbbra is tudja majd szállítani a továbbfejlesztett, biztonságos üzemelést biztosító üzemanyag-kazettákat. Az egyes blokkok műszaki állapotát külön-külön kell majd részletesen megvizsgálni és azonosítani a hosszabbítás szempontjából kritikus rendszerelemek esetében a szükséges cseréket vagy a felújításokat.

Példák a világ több pontjáról

– Ha körülnézünk a világban, akkor azt láthatjuk, hogy az atomerőművek üzemidő-hosszabbítása ma már általános gyakorlat. Az Amerikai Egyesült Államokban a blokkok döntő részének üzemidejét hatvan évre emelték fel, egyes egységeknél nyolcvan évre. További esetekben pedig már folyamatban van az üzemeltetési időszak megnyújtása. Európában Franciaországban, Svájcban és Svédországban a megfelelő eljárásokkal számos blokk megkapta az engedélyt a további működtetésre, általában hatvan évre – sorolta Hárfás Zsolt a példákat.

– A paks atomerőmű üzemelő egységei orosz VVER–440 típusúak, ezért lényeges áttekinteni az adott típus üzemidő-hosszabbításával kapcsolatos nemzetközi példákat – hívta fel a figyelmet. A paksi blokkokkal való típushasonlóság miatt lényeges például az oroszországi Kola Atomerőmű, hiszen itt az első két, VVER–440 típusú blokk már megkapta a hatvan évre kiterjesztett üzemeltetési engedélyt. Emellett Oroszország számos orosz atomerőmű üzemidejét meghosszabbította vagy a jövőben tervezi megtenni. 

A szlovákok és a csehek szintén üzemidőt hosszabbítanának az orosz típusú blokkok esetében. Finnországban az ottani üzemeltető a Loviisai Atomerőmű 1–2. egységének élettartamát hetven évre kívánja kiterjeszteni, már be is nyújtották a nukleáris hatóságnak az engedélykérelmeket.

Innovatív technológia

A Roszatom 2021 végén az örményországi atomerőműben befejezte a második, szintén VVER–440 típusú blokk fejlesztési munkálatait, ezzel lezárva az egység üzemidő-hosszabbítási projektjét. Így ez a blokk a szakemberek által elvégzett kutatások és vizsgálatok alapján 2026 után akár további tíz évig üzemelhet.

– Az üzemidő-hosszabbítás megvalósítása szempontjából az egyik kritikus rendszerelem maga a reaktortartály szerkezeti integritása, hiszen a folyamatos neutronsugárzás rideggé teszi. Ezt feltétlenül elemezni szükséges, és – mivel a reaktortartály cseréje reálisan nem kerülhet szóba (gyakorlatilag nem cserélhető) –, meg kell találni a megfelelő módszert a felújítására. A Roszatom ilyen tekintetben is élenjáró, hiszen innovatív technológiával képes meghosszabbítani a reaktorok élettartamát – emelte ki Hárfás Zsolt.

A Kurcsatov Intézet szakemberei által kidolgozott egyedi technológiának, a helyreállító hőkezelésnek a hatására a reaktortartályt alkotó fémötvözet visszanyeri eredeti fizikai jellemzőit.

A fejlesztésben és a technológiai megvalósításban szerzett tapasztalatok eredményeként a Kurcsatov Intézet egyedülálló kompetenciájának köszönhetően lehetővé válik, hogy az intézet bármely típusú és teljesítményű nyomottvizes reaktornak hasonló technológiát fejlesszen ki és valósítson meg.

Az intézet szakemberei fejlesztették ki és valósították meg a VVER–440 reaktorokhoz is alkalmazott helyreállító hőkezelési technológiát. Korábban ezt az innovatív fejlesztést kipróbálták és tesztelték, VVER–440 típusú reaktorok esetében a Kola-félszigeti Atomerőműben Oroszországban, továbbá a Rivne Atomerőműben Ukrajnában, az örmény atomerőműben, a Greifswald Atomerőműben Németországban és a Kozloduji Atomerőműben Bulgáriában. Sőt sikeresen alkalmazták ezt a technológiát például orosz VVER–1000 típusú reaktortartály helyreállító hőkezelése során is.

Atomellenes lobbi Ausztriából

A hazai zöldek által támogatott megújuló energiaforrásokkal, döntően időjárásfüggő nap- és szélerőművekkel az ipari léptékű energiatárolás hiánya miatt nem lehet ellátásbiztonságot garantálni. – Egyébként kevéssé ismert, de például az Energiaklub vagy a Greenpeace Magyarország tevékenysége mögött az atomellenes Ausztria áll. Ez utóbbi zöldszervezetet nem más, mint a bécsi székhelyű Greenpeace Central and Eastern Europe támogatja, ezért a szervezet nyugodtan hívhatná magát a Greenpeace Ausztria magyarországi fióktelepének is – mutatott rá az atomenergia-ellenesség hátterére Hárfás Zsolt.

Borítókép: A Paksi Atomerőmű (Fotó: MTI/Kiss Dániel)