Közölte, hogy a tavalyi év első feléig aranykorát élte az európai energiapiac, a versenyképességet jórészt a fejlett nyugati technológiák és a viszonylag olcsó orosz energiaforrások kombinációja adta, de elmaradtak a szükséges infrastruktúra-fejlesztések. Ezzel szemben Magyarország elvégezte a házi feladatát, hosszú távú szerződéseket írt alá, összekötötte energiahálózatát a hét közül hat szomszédos országgal, illetve a paksi atomerőmű bővítéséről döntött, mivel hazánk nem politikai vagy ideológiai, hanem fizikai kérdésként tekint az energiára − mondta.
Leszögezte: a nemzetközi energiapiac kiszámíthatatlansága miatt minél nagyobb fokú önellátásra van szükség, amit Magyarország esetében egyedül az atomenergia tud garantálni.
A miniszter az Atomtavasz – Fenntartható jövő megteremtése című beszélgetésen kiemelte, hogy hazánkban napenergia-beruházások is zajlanak, amelyek a nukleáris kapacitás fejlesztésével együtt 2030-ra lehetővé teszik, hogy az ország 90 százalékban maga állítsa elő a felhasznált villamos energiát.
Kijelentette, hogy az EU-ban a párbeszéd egyre átideologizáltabb és átpolitizáltabb, rendkívül nehéz józan észre és racionalitásra épülő vitát folytatni számos kérdésről. Mint mondta, ilyen volt a nukleáris energia ügye is, a kormány azonban partnereivel együtt hatékonyan lépett fel ennek negatív diszkriminációja, valamint az ezért küzdő, jól finanszírozott és szervezett civil szervezetek ellen.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Forrás: Facebook)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!