JAS 39 Gripen: a kétszeres hangsebességgel suhanó griffmadár

A katonai repülés legendás vagy éppen kevésbé ismert harci gépeit bemutató sorozatunkban most egy olyan négy és feledik generációs többfunkciójú, elfogóvadászként, taktikai csapásmérőként és felderítőként is bevethető repülőgépet mutatunk be, amely már két évtizede védi Magyarország légterét. A kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison állomásozó JAS 39 Gripen flotta egy 2024-es megállapodás szerint újabb négy géppel bővül és tervben van egy második Gripen-század felállítása is.

A svéd JAS 39 Gripen több feladatú harci gép Fotó: Wikimedia Commons

A JAS 39 Gripen többfunkciós harci gép, amelyet a patinás svéd cégek, a Saab, az Ericsson és a Volvo, valamint a Celsius Aerotech vállalatból álló konzorcium fejlesztett ki, egyaránt alkalmas elfogóvadász, taktikai csapásmérő és felderítő feladatok ellátására. 

A típus JAS jelölése is a gép erre a sokoldalúságára utal, ami a svéd Jakt (Vadász), az Attack (Támadó), továbbá a Spaning (Felderítő) szavak kezdőbetűiből álló mozaikszó.

A JAS 39 Gripen négy és feledik generációs többfunkciós harci gép (Forrás: Wikimedia Commons)

JAS 39 Gripen: politikai döntés hozta a világra

A svéd kormány 1978-ban döntött arról, hogy fokozatosan felváltja a Svéd Királyi Légerőben szolgáló és az 1950-es évek második felének technológiáját  képviselő Saab J 35 Draken vadászbombázó még szolgálatban álló példányait. Egyben arról is döntés született, hogy egy olyan új, a legmodernebb követelményeknek megfelelő konstrukciót kell kifejleszteni, ami hosszú távon is biztosítani tudja a svéd légierő légtérvédelmi és taktikai csapásmérő képességének fenntartását, meghaladva a harmadik generációs és szintén hazai gyártású JA 37 Viggen nyújtotta alkalmazási lehetőségeket.

Az első Saab gyártotta deltaszárnyú: a J 35 Draken (Forrás: Wikimedia Commons)

 Felvetődött, hogy esetleg külföldi beszerzés útján modernizálják a királyi légierő vadászbombázó-flottáját, 

ezért megvizsgálták az amerikai General Dynamics F–16 „Fighting Falcon”, illetve a Northrop/McDonell/Boeing F/A–18 „Hornet” paramétereit is. Mivel mindkét amerikai típussal szemben szakmai kritikák fogalmazódtak meg, így például az F–16A-val szemben az a kifogás merült fel, hogy nem szerelhető fel a látóhatáron túli célra indítható légiharc-rakétákkal, a két hajtóműves F/A–18-as üzemeltetési költségeit pedig túl magasnak, a Mach 1,8-as maximális sebességét pedig túl alacsonynak tartották, végül elvetették a külföldi beszerzés lehetőségét

A General Dynamics F–16 „Fifhting Falcon” gépe is szóbakerült, mint a Viggen lehetséges váltótípusa (Fotó:  Staff Sgt. Cherie A. Thurlby/Wikimedia Commons/Baycrest)

 Így a már komoly harcigép-gyártási tapasztalatokkal rendelkező Saab, illetve más hazai cégek kaptak lehetőséget az új konstrukció kifejlesztéséhez. Ebben komoly szerepet játszott a svéd semlegesség (az ország csak 2024-ben vált a NATO tagjává) és a saját ipar támogatásának szándéka is, ezért lényegében politikai döntés született a légiflotta modernizálásáról.

Jelenleg hat ország légi erejében repül a svéd griffmadár

A háromfeladatú új harci gépről szóló végső döntést 1982-ben hozták meg, ami még abban az éveben meghirdetett pályázat eredményeként kapta meg a „Gripen”, vagyis a „Griff” nevet. Az elkészült prototípusokkal 1988-ban kezdték meg a berepüléseket és a tesztelések egészen 1996-ig elhúzódtak. Ennek az volt az oka, hogy a berepülési időszakban két Gripen is az avionika szoftverhibája miatt gyakorló repülés közben lezuhant. Így a szükséges módosítások elvégzése, valamint a típusengedély kiadása után a Gripen csak 1996. június 9-én állt hivatalos szolgálatba a svéd légierőnél. Mivel a JAS 39 Gripent exportcélra is szánták, a Saab Military Aircraft és az angol Biritish Aerospace vállalat 1995-ben közös konzorciumot hozott létre Saab–BAE Gripen néven.

Egy cseh Gripen felszállás közben (Forrás: Wikimedia Commons)

 A Saab elsősorban amiatt várt előnyt ettől az együttműködéstől, mert partnercége, a British Aerospace komoly nemzetközi marketingtapasztalatokkal rendelkezett a Panavia Tornado és az Eurofighter vadászok, továbbá a Hawk könnyű kiképzőgép exportértékesítésében. A konzorciumot 2001-ben Gripen Internatonalnek nevezték át, de 2005-től a Saab már egyedül folytatta a svéd típus külföldi értékesítését. A Gripen exportcéljai azonban csak részben valósultak meg, mert noha a Cseh Köztársaság, Magyarország, a Dél-afrikai Köztársaság, továbbá Thaiföld és Brazília is ezt a típust rendszeresítette saját légi erejében, a nagy reményekkel várt finn és holland, a norvég, a dán, továbbá a bolgár és osztrák, valamint a lengyel, illetve a szingapúri megrendelések sem realizálódtak. A svéd légierőnél eredetileg 350 Gripen szolgálatba állítását tervezték, de a pénzügyi megszorítások miatt mára ez a szám 204-re zsugorodott.

Akár egy autópályáról is felszállhat

A Gripen korszerű négy és feledik generációs egyhajtóműves kétszeres hangsebesség elérésére képes harci gép, amely egyaránt alkalmazható elfogó vadászként, de taktikai csapásmérő vadászbombázóként is. A Saabnál igen nagy hagyománya van a félszárnyak deltaszárnyú elrendezésének, amit a Gripen elődjeinél, a Draken és a Viggen típusoknál is már sikeresen alkalmaztak. Ez komoly szerepet játszott abban, hog a Gripen deltaszárnyakat kapott. A deltaszárnyas elrendezés miatt a gépet magassági kormányként is szolgáló úgynevezett kacsaszárnyakkal és egyetlen függőleges vezérsíkkal szerelték fel. 

A felvételen jól lól látható a  Gripen delta-és kacsaszárnyas elrendezése (Forrás: Wikimedia Commons)

A félszárnyak kilépőélein lévő szárnyankénti kettő elevon végzi el a hagyományos kialakítású gépek csűrőinek, magassági kormányainak, illetve fékszárnyainak feladatait, a szárnyak belépőélein pedig orrsegédszárnyakat helyeztek el. A gép sárkányszerkezete igen erős, ami +9 g terhelhetőséget is törésveszély nélkül elvisel. A Gipen egyik, a laikus szem számára is azonnal feltűnő jellegzetessége a két kacsaszárny, ami jelentősen megnöveli a Gripen aerodinamikai stabilitását. Az állítható kacsaszárnyak egészen 90 fokos szögig téríthetők ki, amelyeket a mindenkori aktuális repülési viszonyokhoz automatikus számítógépvezérlés állít ideális helyzetbe. 

A Gripen ennek köszönhetően nem hajlamos az átesésre. 

De ennek az az elrendezésnek más előnyei is vannak, ami például a szuperszonikus, vagyis a hangsebesség feletti repülésénél 10 százalékkal nagyobb fordulási sebességet biztosít a Gripen számára más típusokhoz képest. 

A Gripen kitéríthető kacsaszárnya (Forrás: Wikimedia Commons)

A kacsaszárny a felszállásnál elősegíti a nagyobb felhajtóerő képződését, ami miatt a Gripennek viszonylag rövid futópálya is elegendő a biztonságos elstartoláshoz. Leszállásnál a 90 fokban elfordított kacsaszárny pedig intenzív fékezőerőt biztosít a szárnyakba, illetve a törzs két oldalába épített fékezőlapok mellett. Amikor a hidegháborús korszak végéna Gripent kifejlesztették, Svédország számára a legnagyobb potenciális fenyegetést a Szovjetunió jelentette. A Gripent ezért úgy tervezték meg, hogy az előzőekben említett rendkívül kedvező fel-és leszállási tulajdonságai akár autópályáról, vagy rövid szükség-felszállópályákról is lehetővé tegyék a startot. 

Rövid kifutópályáról is képes könnyedén felszállni (Forrás: Wikimedia Commons)

A gép e célhoz adaptált másik kedvező tulajdonsága az egyszerű karabantarthatósága. Egy harci feladatból visszatérő Gripent egy műszaki tiszt és négy sorállományú katona képes akár 10 percen belül ismét bevethetővé tenni.

Fly by wire : a számítógépes iránytórendszer

A Gripen Volvo Aero RM12 típusú kis kétáramúsági fokú utánégetős gázturbinás sugárhajtóműve lényegében az amerikai General Electric F–404-400-as licencbe megvett hajtóművének módosított változata, amely nagy magasságon Mach 2, tengerszinten pedig Mach 1,2 szuperszonikus sebesség elérést biztosítja a gép számára. 

Impozáns a Gripen emelkedési sebessége is, ami másodpercenként 255 méter. 

A gép 15 ezer méteres szolgálati csúcsmagasságával képes az alsó sztratoszféráig felemelkedni. A túlnyomásos pilótakabin légkondicionált, a hajózó biztonságát pedig az úgynevezett nullás, vagyis álló helyzetből is hatásosan működtethető kitűnő Martin-Baker Mk. 10L katapultülés biztosítja.

A pilótafülke Martin-Baker nullás katapultüléssel vanm felszerelve (Forrás: Wikimedia Commons)

 A gépnek igen fejlett az avionikai rendszere is, ami fontos szerepet játszik a Gripen többcélúságának biztosításában. A svéd harci gép irányíthatóságát számítógépes, úgynevezett fly by wire irányítórendszer végzi, azaz a botkormány és az irányítórendszerek között nincs közvetlen mechanikus kapcsolat; a pilóta kormánymozdulatait a központi számítógép alakítja át elektronikus jelekké, amelyeket az adott irányítóegységet működtető szervomotorokhoz továbbít. A vezérlőrendszer három digitális és egy (biztonsági) analóg panelből áll, ez utóbbi akkor lép automatikusan működésbe, ha a három digitális csatorna közül legalább kettő meghibásodik, de a pilóta maga is aktiválhatja a rendszert és áttérhet az analóg vezérlésre. 

A pilótafülke ablakában zölden csillog a HUD  digitális célzó panell üvege (Forrás: Wikimedia Commons)

A cél felderítését többek között a beépített nagy teljesítményű Ericcson PS–05/A impulzusdoppler rádiólokátor biztosítja, de a gépet felszerelték az EWS 39 integrált rádióelektronikai zavarórendszerrel, valamint infracsapda és zavarótöltet-vetőkkel is az ellenséges légiharc-rakéták ellen. A Gripen igen változatos fegyverzettel, így köztük levegő–levegő, levegő–föld rakétákkal, lézervezérlésű és siklóbombákkal rendelkezik, amiket a szárnyakon és a törzs alján lévő nyolc fegyverfelfüggesztő csomópontra szerelhetnek fel.

Kecskeméti Gripenek kötelékben (Forrás: Wikimedia Commons)

A félszárnyak végein lévő sínekről AIM–9 Sidewinder légiharc-rakéták indíthatók. 

A Gripen egyaránt magával vihet a bevetésekre célmegjelölő konténereket, felderítő és zavarókonténereket, a törzs alatti felfüggesztőpontra pedig robotrepülőgépek és bombák is felszerelhetők. Az együléses harci gépek beépített fegyverzetét egy Mauser BK–127-es gépágyú alkotja, amelynek 1680 lövés/perc a tűzgyorsasága.

Újabb griffmadarak szállhatnak le Kecskeméten

A Honvéd Légierőnél 2006. március 30-án állt hadrendbe az első öt Gripen, 2007. december 31-ig pedig további kilenc gép, amelyek a Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár állományában a repülődandár kecskeméti légi bázisán állomásoznak. 2021 augusztusában kormányzati döntés született a Honvéd Légierő Gripen-flottájának modernizálásáról, ami magában foglalja a radarelektronika és a fegyverzet fejlesztését is. 

Magyar felségjelű Gripen (Forrás: Wikimedia Commons)

Utóbbi részeként szerelik fel a magyar Gripeneket a rendkívül korszerű IRIS-T légiharc-rakétákkal, amelyekhez új TARGO II digitális sisakcélzó berendezést integrálják. Terveben van véve egy második magyar Gripen-század felállítása is. A rendelkezésre álló információk szerint 2024-ben megállapodás született a Gripen-flotta további négy géppel való kibővítéséről, így rövidesen 18 gépre bővül a meglévő állomány.

A JAS 39 Gripen:

• együléses szuperszonikus többfunkciójú harci gép,
• ami bevethető elfogóvadász, taktikai csapásmérő és felderítő feladatokra,
• és ami négy és feledik generációs repülőgép.