A hatalom átadásának rejtelmei
Szabados György történész is kiemelte: arra, hogy miként adta át a hatalmat fiának, kétféle nézet létezik: Anonymus szerint Álmos Ungvár alatt tanácskozást tartva békésen adta át a főhatalmat fiának. A Képes krónika ezzel szemben azt állítja, hogy Álmost Erdélyben megölték, és nem léphetett be Pannóniába. Ipolyi Arnold történész szerint a szakrális áldozat valószínűbb: a honfoglalás sikeréért kellet az ekkor már a korban idősnek számító Álmost feláldozni.
Egyrészt a kazároknál volt jellemző az ilyen áldozat, azonban ekkor már a magyarok nem álltak kazár fennhatóság alatt. Másrészt nem volt olyan közvetlen katonai vereség, amely indokolta volna az áldozathozatalt.
Bár a magyarok a besenyő támadás miatt indultak útnak a Kárpát-medencébe, ez nem közvetlen támadás volt: miközben a magyarok a bizánciakkal szövetségben harcoltak, a besenyők az otthon maradt idősek és gyermekek, asszonyok szállására támadták rá. Ezután indultak el a magyarok a Kárpát-medencébe.
Álmos jelentősége:
1. a hét törzs vezérei szabad akarattal és egyetértéssel választottak meg őt vezérül és parancsolóul,
2. kiválósága,
3. és rátermettsége révén lett a magyarok vezére.
1958-ban érdekes hír röppent fel Álmos sírjáról. Ahogy Kanyó Ferenc történész megállapította a Felvidéken, Zemplén-Szélmalomdombon Fettich Nándor régész azt állította, hogy a feltárt honfoglalás kori sír Álmos fejedelemé. Ezt a korabeli tudományos közvélemény megcáfolta. Mégis, a vita a honfoglalás korának kutatásában alapvetően két fontos eredményt hozott. Egyrészt ösztönözte a régészeket arra, hogy a honfoglalók leletanyagán belül elkülönítsék a valóban korai, a betelepedés kezdeti szakaszához köthető emlékeket. Másrészt a kutatás arra is irányult, hogy az elit temetkezéseken belül azonosítsák azokat a sírokat, amelyek egy nemzetségfő vagy fejedelmi rangú személy nyughelyei lehettek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!