Álmos fejedelem, az áldozat?

Álmos fejedelem a magyarok vezérlő nagyfejedelme volt közvetlenül a honfoglalás előtt. Álmos és fia, Árpád vezette a honfoglalást, azonban Álmos már nem érkezett meg a Kárpát-medencébe.

Emese álma Forrás: wikipedia

Álmos születése előtt édesanyja álmot látott. Anonymus elbeszélése szerint Ügyek vezér felesége, Emese, álmában égi látomást látott: egy turul szállt a méhére. 

Álmos édesanyjának, Emesének az álma Forrás: Wikipedia

Álmos nevének eredete

Emese álmában úgy látta, hogy méhéből bővizű forrás fakad, s ágyékából dicső királyok hosszú sora ered. E csodálatos álom emlékére nevezte el Emese születendő fiát Álmosnak. 
Álmos 819 körül született és a honfoglaláskor, 895-ben halt meg. Őt tekintjük az Árpád-ház ősapjának. Az ősmagyarok szakrális, politikai vezetője volt. Ez a kettős fejedelemség időszakában – amikor az egyik vezető a vallási, a másik a katonai volt – azt jelentette, hogy nagy valószínűséggel ő lehetett a vallási vezető.

Turulmadár: az Árpád-nemzetség totemállata

Álmost így jellemezte Anonymus a krónikájában: 

„Maga Álmos meg szép, de barna orcájú volt; a szeme fekete, de nagy; a termete magas és karcsú; a keze nagy, az ujjai vaskosak. Álmos egyszersmind kegyes, jóakaratú, bőkezű, bölcs, derék katona volt; vidám adakozó mindazok részére, akik Szcítia országában abban az időben katonák voltak.”

Álmos idejében, még az Etelközben lakó ősmagyarság számos kalandozó hadjáratot vezetett. Céljuk zsákmányszerzés volt: nemcsak ingóságokat raboltak, hanem embereket is, akiket a családtagjaiknak kellett kiváltaniuk. Akit nem váltottak ki, azt eladták a Bizánci Birodalomba rabszolgának. E korszakhoz köthető az első nyugati forrásokban rögzített magyar szereplés is: 862-ben magyar csapatok jelentek meg a mai Ausztria területén, ahol a frank belháborúban Karlmann oldalán harcoltak Jámbor Lajos császár ellen. Mintegy húsz évvel később, 882-ben a magyarok Szvatopluk morva fejedelem felkérésére ismét fegyvert fogtak, ezúttal a frankok ellen. Tehát az Álmos vezette ősmagyarok is jeleskedtek haditettekben.

Álmos fejedelem László Gyula rajza

Álmos idejében történt a vérszerződés is, amikor a hét törzset vezető hét vezér (Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm) vérüket egy közös kupába csorgatták, majd ittak belőle. Ez erős szövetségüket jelképezte. Bár nem voltak vérrokonok, de az ital fogyasztásával szimbolikusan azzá váltak. Álmos feleségének neve sajnos nem maradt fent. Gyermekei közül csak Árpád fiáról, a honfoglaló fejedelemről tudunk.

A hatalom átadásának rejtelmei

Szabados György történész is kiemelte: arra, hogy miként adta át a hatalmat fiának, kétféle nézet létezik: Anonymus szerint Álmos Ungvár alatt tanácskozást tartva békésen adta át a főhatalmat fiának. A Képes krónika ezzel szemben azt állítja, hogy Álmost Erdélyben megölték, és nem léphetett be Pannóniába. Ipolyi Arnold történész szerint a szakrális áldozat valószínűbb: a honfoglalás sikeréért kellet az ekkor már a korban idősnek számító Álmost feláldozni. 

Egyrészt a kazároknál volt jellemző az ilyen áldozat, azonban ekkor már a magyarok nem álltak kazár fennhatóság alatt. Másrészt nem volt olyan közvetlen katonai vereség, amely indokolta volna az áldozathozatalt. 

Bár a magyarok a besenyő támadás miatt indultak útnak a Kárpát-medencébe, ez nem közvetlen támadás volt: miközben a magyarok a bizánciakkal szövetségben harcoltak, a besenyők az otthon maradt idősek és gyermekek, asszonyok szállására támadták rá. Ezután indultak el a magyarok a Kárpát-medencébe.

Álmos jelentősége:

1. a hét törzs vezérei szabad akarattal és egyetértéssel választottak meg őt vezérül és parancsolóul,

2. kiválósága,

3. és rátermettsége révén lett a magyarok vezére.

1958-ban érdekes hír röppent fel Álmos sírjáról. Ahogy Kanyó Ferenc történész megállapította a Felvidéken, Zemplén-Szélmalomdombon Fettich Nándor régész azt állította, hogy a feltárt honfoglalás kori sír Álmos fejedelemé. Ezt a korabeli tudományos közvélemény megcáfolta. Mégis, a vita a honfoglalás korának kutatásában alapvetően két fontos eredményt hozott. Egyrészt ösztönözte a régészeket arra, hogy a honfoglalók leletanyagán belül elkülönítsék a valóban korai, a betelepedés kezdeti szakaszához köthető emlékeket. Másrészt a kutatás arra is irányult, hogy az elit temetkezéseken belül azonosítsák azokat a sírokat, amelyek egy nemzetségfő vagy fejedelmi rangú személy nyughelyei lehettek.