A konfliktus csúcspontját a 1312-es rozgonyi csata jelentette. Csák Máté nem vett részt személyesen az ütközetben, de jelentős haderőt küldött Aba Amadé fiainak támogatására.
A vereség így közvetlenül érintette az ő hatalmi rendszerét is.
Ennek ellenére befolyása nem omlott össze. Területeit megtartotta, és haláláig nem sikerült teljesen megtörni. Ez jól mutatja, hogy uralma stabil, de erősen személyhez kötött volt.
Csák Máté halála és a hatalmi rendszerének felbomlása
Csák Máté 1321. március 18-án halt meg Trencsén várában. Egy korabeli krónikás szerint halála után a király megindította az erősségek visszafoglalását. Hatalma személyes hűségi kapcsolatokra épült. Amikor eltűnt a központi alak, a rendszer is gyorsan megingott. A királyi hadak sorra foglalták vissza a várakat, de ez hosszabb folyamat volt.
Trencsén vára is hónapokkal később, 1321 augusztusában került királyi kézre.
A hatalmi központ felszámolása tehát időigényes katonai műveletek eredménye volt, mégis fordulópontot jelentett. A királyi hatalom megerősödött, és megkezdődött az ország egységének helyreállítása.
Csák Máté mint korszakjelenség
Csák Máté pályája jól tükrözi a korszak viszonyait. Erős helyi hatalmak, gyenge központi irányítás és folyamatos fegyveres konfliktusok jellemezték ezt az időszakot.
A történeti emlékezet ellentmondásosan őrizte meg alakját. Egyesek az ország pusztítóját látták benne, mások rendkívüli hatalmú, önálló főúrként tekintettek rá. Annyi bizonyos, hogy közel két évtizeden át befolyásolta a Magyar Királyság sorsát.
További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!