Idő- és beruházásigényes lenne az energetikai együttműködés Ukrajnával

Egyelőre túlzó, de nem alaptalan feltételezés, hogy energetikai szempontból Ukrajna Európa hasznára lehet. Képes (lenne) villamosenergia-exportra, a kőolajat és földgázt illetően pedig a tranzit és tárolókapacitás jöhet szóba.

Ukrajna a háború kitörése előtt jelentős fejlesztéseket fordított a zöldenergiára, ami áramexportot is lehetővé tett Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A diverzifikációra törekvés a magyar energiapolitika sarokkövének mondható. A cél az ország biztonságos ellátása, és hogy ez lehetőleg minél több irányból, megbízható partnerekkel és a lehető legkedvezőbb áron történjen. E törekvésbe illeszkedik egy új orosz–szerb gázvezeték terve, amelyben Magyarország is kulcsfontosságú szerepet kapna, hiszen hazánkba is szállítana orosz gázt – írja a Izvesztyija orosz napilap saját forrásaira hivatkozva. Hozzáteszik, „a végső döntést csak akkor hozzák meg, ha a Gazpromnak is szüksége van erre az útvonalra”. Mindez a magyar energiapolitikába jól illeszkedik, viszont az uniósnak ellentmond, ugyanis 2028-ra teljesen meg akarják szüntetni az orosz importot. Szerbia azonban teljesen máshogy gondolkodik, nekik – a magyar érvek között is megjelenő ár- és megbízhatósági tényezők miatt – minél több orosz gázra van szükségük, és ezt nyilvánvalóvá is tették. 

Az EU számára Ukrajna lenne az egyik nagy energia-lelőhely, ami bár nem alaptalan, viszont jelenleg az ukrán áramiport negyven százaléka Magyarországról érkezik
Fotó: Libkos

A körvonalazódó lehetőséghez képest az unió Ukrajnában látja a nagy lehetőséget. A kapacitások alapján nem alaptalanul ugyan, ám az, hogy mintegy megváltást jelentene, egyelőre biztosan túlzó. 

Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója lapunk megkeresésére elmondta, Ukrajnában valóban nagy hangsúlyt helyeztek a megújuló energiaforrások kiaknázására, komoly nap- és szélerőműprojektek megvalósításával. 

A háború kitörése előtt igen kedvező kötelező átvételi tarifákat biztosítottak a zöldenergia-termelők számára, ezzel is ösztönözve a beruházásokat.

Ukrajnának megvannak a lehetőségei arra, hogy saját lelőhelyeiből származó földgázt és kőolajat is piacra bocsásson, ezeknek a mennyisége azonban egyelőre kérdéses. Amiben Ukrajna korábban valóban erős volt, az a tranzit, így Európa energiaellátása gyakran kötődött Ukrajnához. Igaz, ebben nagy szerepet játszott az orosz gáz is – emelte ki Seremet Sándor, rámutatva, hogy Ukrajna teljes tranzitkapacitása közel 149 milliárd köbméter gáz, valamint további harmincmilliárd köbméter tárolására alkalmas föld alatti tárolórendszere van kiépítve. Utóbbi nagy része a nyugati régiókban található. Nem véletlenül vetődik fel tehát, hogy Európának mindez hasznára lehet.

Ukrajna kész felajánlani a partnerek számára, hogy a kapacitások egy részét nem csak értékesítési célú tárolásra, hanem stratégiai tartalékok alakítására lehessen felhasználni. Ukrajna tehát így nem feltétlenül a saját forrásaiból származó gázzal látná el és oldaná meg Európa ellátását, hanem kiterjedt tranzitrendszerét és tárolókapacitásait kihasználva tudna egyensúlyt és biztonsági tartalékokat kialakítani az EU határaihoz közel. Összehasonlításként: az ukrán tárolókapacitások kétszeresei az olasz kapacitásoknak. Ezek azonban hosszú távú tervek. Elviekben működhetnek, a gyakorlat azonban felülírhatja az íróasztalok mellett vázolt elképzeléseket.

Az áram esetében más a helyzet, az előbb említett zöldenergia-termelés alapján Ukrajna képes lenne áramexportra, de a jelen állapot szerint kapacitásai ingadoznak. A tavalyi év egyes hónapjaiban az export meg is haladta az importot, 2024-ben összesen 366 ezer MWh-t exportált és 4,4 millió MWh-t importált, ami több mint ötszöröse a 2023-as importnak. Az éves import szerkezetében Magyarország részesedése közel negyven százalék volt, Szlovákiáé 23, Romániáé 18, Lengyelországé 14, míg Moldáviáé öt százalék. 

Ukrajna mára tehát inkább energiaimportőr, mint -exportőr

 – mutatott rá Seremet Sándor.

Az ukrán nukleáris kapacitások, valamint a gyorsan fejlődő megújulóenergia-projektek valóban alkalmassá tehetnék az országot arra, hogy nettó exportőrré váljon, de ehhez sok időre és még több beruházásra lehet szükség. Az energiadiverzifikáció igen fontos kérdés az EU számára, ezért Ukrajna kiaknázatlan lehetőségeinek a hangsúlyozása logikus lépés az ukrán fél részéről, hiszen ezáltal vonzóbbá teheti az országot a beruházások számára – mutatott rá a vezető kutató. A kiterjedt energiahálózat pedig a szállítás szempontjából is kedvező lehet.