Az Oeconomus legfrissebb elemzése rámutat, hogy az európai és észak-amerikai piacon évente mintegy százmillió fenyőfát értékesítenek, ebből a magyar kereslet 1,8-2 millió darabra tehető. A piaci információk alapján az idei szezonban öt-tíz százalékos drágulás várható, így egy átlagos magyar család közel 14 ezer forintot szán a karácsonyfára. A fajták versenyében továbbra is a nordmann fenyő viszi a prímet, népszerűsége töretlen az élőfát választók körében. Ugyanakkor sokan döntenek a környezetvédelmi szempontból kifejezetten aggályos műfenyő mellett.
A magyarországi fenyőhelyzet
A fenyőfatermesztés korántsem mesébe illő tevékenység. A klímaváltozás hatásai, a szélsőséges hőség, a csapadékmentes időszakok és a váratlan fagyok világszerte, így hazánkban is nehéz helyzetbe hozzák a gazdákat. Az idei június például különösen kritikus volt: amikor a népi megfigyelés szerinti Medárd-napi esőnek kellett volna öntöznie a földeket, egy csepp csapadék sem hullott. Ez a szárazság vélhetően visszavetette a hajtásnövekedést, ami a fák minőségére is hatással lehet. A természeti csapásokat tetézik a kártevők, például a levéltetvek és atkák, valamint a gombafertőzések terjedése.
Hazai termelés
A hazai fenyőfatermesztés jelentőségét jól mutatja, hogy Magyarországon jelenleg 3870 hektáron folyik a termelés, amely mintegy hatszáz-hétszáz családi gazdaságnak biztosít megélhetést. A legnagyobb összefüggő ültetvények Zala vármegyében találhatók, ahol közel kétezer hektáron nevelik a fenyőket, de Vas és Somogy vármegye is jelentős termőterülettel rendelkezik. A hazai termelők évente 1,8-2 millió darab fát értékesítenek, amivel a magyar kereslet 75-80 százalékát képesek kielégíteni. Az importból származó áru mennyisége jellemzően ötszázezer darab körül alakul, amelynek döntő többsége Dániából érkezik.
Az idei szezonban a vásárlóknak öt-tíz százalékos úgynevezett „karácsonyfa-inflációval” kell számolniuk:
- a lucfenyő méterára öt-hatezer forint között alakul,
- az ezüstfenyőért hat-nyolcezer forintot,
- míg a legnépszerűbb nordmann fenyőért 8000–12 000 forintot kérnek el méterenként.
A felmérések szerint a magyarok átlagosan 13 700 forintot szánnak idén a fenyőfára. A vásárlói preferenciák egyértelműek:
- az érdeklődők 59 százaléka a nordmann fenyőt keresi,
- a lucfenyőt 24 százalék,
- az ezüstfenyőt pedig 14 százalék választja.
A Cofidis adatai szerint tízből hét magyar állít karácsonyfát, ám 55 százalékuk még mindig a műfenyő mellett dönt.
Nem csupán az időjárás okoz fejtörést a termelőknek. A gazdasági környezet változása is nyomást gyakorol az ágazatra. A munkaerőhiány és a bérköltségek emelkedése, valamint a növényvédő szerek drágulása mind-mind beépül a termelési költségekbe, és végső soron a fogyasztói árakban is megjelenik.
A tudomány azonban már keresi a megoldást a szép ünnepi hagyomány megmentésére. A North Carolina State University kutatói gőzerővel dolgoznak azon, hogy megfejtsék a fák természetes védekező mechanizmusait és stressztűrő képességét. A cél egy olyan „szuperfenyő” nemesítése, amely nemcsak a klímaváltozás okozta szélsőségekkel képes megbirkózni, hanem gyorsabban is fejlődik, tartósabban megtartja tűleveleit, sőt még az illata is intenzívebbé válhat. Ez az innováció hosszú távon biztosíthatná, hogy a karácsony központi dísze a jövőben is a nappalik ékessége maradhasson.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Kiss Gábor)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!