Fordulópont jöhet az energiaellátásban a szél-és a napenergia, valamint az atomenergia növekvő felhasználásával a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerdai jelentése szerint, melyben kiemelik, hogy az említett energiaforrások vezető szerepet kapnak a következő három évben az energiatermelésben. A jelentés szerint a nap-és a szélenergia aránya az energiatermelésben 2022-ben 28 százalék volt világszerte, 2025-re ez az arány 35 százalékra nő. A globális energiaigény ugyanakkor várhatóan szintén nőni fog a következő három évben, mégpedig 29 281 terawattórára – teszik hozzá a kutatás összeállítói az MTI közlése szerint.
Fotó: Kurucz Árpád
A megnövekedett energiaigényt a többi között az éghajlatváltozással magyarázzák, példaként Indiát említve, ahol a hőhullámok miatt minden eddiginél nagyobbra nőtt az energiaszükséglet.
A megújuló forrásokból nyert energia várhatóan az ázsiai és csendes-óceáni térségben emelkedik a legjobban, 11,6 százalék éves növekedési rátával, ezt követi Európa 9,4 százalékkal, majd az amerikai kontinens, öt százalékkal. Ugyanakkor Ázsiából mérték a legnagyobb energiaszükségletet is, elsősorban Kínából, Indiából és a kontinens délkeleti részéből, noha a jelentésben hozzáteszik, hogy a Kínában zajló energiafolyamatok „egyelőre bizonytalanok”.
Várhatóan emelkedni fog a nukleárisenergia-termelés is, az előrejelzések szerint 2025-ig évente 3,6 százalékkal. Ez a ráta várhatóan a Közel-Keleten lesz a legmagasabb, amelyet az ázsiai és csendes-óceáni régió követ 6,6 százalékkal, majd Európa, 4,2 százalékkal.
A gáztüzelésű erőművekből származó termékek Európában várhatóan csökkennek, globális téren azonban ez a csökkenés vélhetően kevéssé mutatkozik majd, mert – a jelentés szerint – a Közel-Keleten viszont jelentősen emelkedik majd az ilyen módon előállított energia mennyisége.
A nukleáris energia-termelés térnyerése egyáltalán nem váratlan, világszerte egyre több ország fordul az atomenergia felé. Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő ezzel kapcsolatban nemrég a Magyar Nemzetnek azt mondta – amit most a legújabb jelentés is megerősít –, hogy a globális klímavédelmi célok elérése érdekében a villamosenergia-termelésben az atomerőművek és a megújuló energiaforrások részarányának növelésére van szükség. Emlékeztetett, az éjjel-nappali évszakfüggetlen ellátásbiztonság miatt új nukleáris blokkot épít, illetve kíván építeni például Franciaország, Szlovákia, Finnország, Bulgária, Románia, Lengyelország és Magyarország.
A szakértő szerint minden ország más-más lehetőségekkel rendelkezik, ezért az egészséges energiamixet a helyi adottságoknak megfelelően kell összeállítani.
Bár Hárfás Zsolt szerint is ugyanúgy szükségesek a megújuló energiaforrások, azok időjárásfüggőek, ezért esetükben a beépített és a valós teljesítmény nem tekinthető egyenlőnek. Visszautalt rá, hogyha az időjárástól és napszakoktól függő napsütéses órák számát nézzük, egy megawatt naperőművi kapacitás a gyakorlatban egy megawattnyi atomenergia hatodának feleltethető meg. A szélerőművek kapcsán felhívta a figyelmet az éghajlatváltozás várható velejárójára a kontinensen, miszerint a szélfúvás erőssége, gyakorisága tíz év múlvára várhatóan csökken.
Az egyes erőművek élettartama sem elhanyagolható kérdés. A szakértő emlékeztetett: a nap és szélerőművek élettartama 20-25 év, atomerőműveké a jelenlegi ismeretek szerint hatvan év, de a korszerű technológiák esetén már nem kizárt ettől hosszabb élettartam sem.
Magyarországot illetően – tekintettel arra, hogy a világtrenddel összhangban itt is növekszik az energiaigény – az olcsó és klímabarát villamosenergia-termeléshez a Paks II. Atomerőmű megépítése mellett a megújulók közül a naperőművek jelentős fejlesztése szükséges a szakértő szerint.
Borítókép: A Fővárosi Vízművek napelemparkja is részt vez az energiatermelésben (Fotó: Magyar Nemzet/Kurucz Árpád)
