A hazai szélerőművek (beépített kapacitásuk 323 MW) termelése 0 és 290,7 MW között változott, és a teljes év 365 napját, negyedórás periódusait vizsgálva összesen huszonhat (!) olyan nap volt, amikor nem termeltek áramot, azonban ahogy a szakértő rámutatott, nem csupán nem termelték, hanem ezekben az időszakokban fogyasztották az energiát, hiszen az önfogyasztásuk (segédberendezések, hozzájuk tartozó infrastruktúrák villamos energiával való ellátása) nagyobb volt, mint az aktuális (0) termelésük.
Ezzel szemben érdekességképpen elmondható, hogy a tavalyi évben a Paks Atomerőmű teljesítménye 12 669 negyedórás időszakban meghaladta a beépített 2000 MW-os kapacitását. A karbantartásoknak és fejlesztéseknek köszönhetően a csúcsérték 2027 MW, a hatásfokot (valamivel) hidegebb hűtővíz alkalmazásával sikerült növelni.
Habár a napsütés és a szél energiája látszólag ingyen van, az erőművek karbantartása azonban korántsem, az erőművek gondozást igényelnek – hívta fel a figyelmet Hárfás Zsolt.
Naperőművek esetén például további költségként merülnek fel a területgondozási vagy éppen a panelek tisztítási költségei. Szélerőművek esetén pedig például egyes területeken felmerül a lapátok jégtelenítésének költsége és környezetszennyezése is: a jégtelenítéshez a régebbi típusú szélerőművek esetében kell helikopter üzemanyaggal és egy olajégővel felszerelt teherautó is, ami a forró víz előállításához szükséges. A legdöbbenetesebb talán még is az, hogy miközben a zöldszervezetek és a támogatóik azt hirdetik, hogy a zöldenergia tiszta, és kizárólag megújuló energiaforrások alkalmazásával megoldható egy ország villamosenergia-ellátása, kiderült, hogy a leszerelt szélerőmű-lapátokat sok helyen egyszerűen elföldelik, például ez Egyesült Államokban is ezt teszik, a nem újrahasznosítható, üvegszálból készült lapátok hatalmas gödrökbe temetve a földben végzik, ráadásul nem bomlanak le.
Mindezek mellett a német szélerőművek paradoxona, hogy több ezer szélerőművet állítanak le azért, mert lejárt a húszéves támogatási időszakuk. Támogatás nélkül ennyi év után ezek az erőművek nem képesek kitermelni a javítási és karbantartási munkák költségeit. De ami még súlyosabb probléma, hogy a hatalmas támogatások ellenére nagyon sok üzemeltető nem képzett elegendő tartalékot a leállított szélerőművek szétszerelésének finanszírozásához! Mindezekkel szemben az atomipar felelősen áll a keletkező hulladékok, kiégett üzemanyagok kezeléséhez szükséges pénzügyi eszközök meglétéhez is. Például s Paksi Atomerőmű által termelt villamos energia termelési egységköltsége 12 forint/kWh, ami tartalmazza az üzemanyag költség mellett az összes üzemeltetési, karbantartási és egyéb költség mellett a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba befizetendő összeget is. 2023-ban ez csaknem 28,5 milliárd forint volt – húzta alá Hárfás Zsolt. Hozzátette, a nap- és szélerőművek átlagos üzemideje 20-25 év, egy atomerőmű pedig legalább hatvan évig is üzemelhet.





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!