Következő mérkőzések
Horvátország
15:002024. június 19.
Albánia
Németország
18:002024. június 19.
Magyarország

Paradoxon a szélerőművek karbantartása körül

Minden fajta erőmű igényel karbantartást, még az is, amely látszólag ingyen üzemel. A szélerőművek esetében ez a művelet nem épp környezetkímélő módon történik, a nagymértékű támogatások ellenére pedig nagyon sok üzemeltető nem képzett elegendő tartalékot a leállított szélerőművek szétszerelésének finanszírozásához, a leszerelt szélkerekeket sok helyen egyszerűen elföldelik – hívta fel a figyelmet a visszásságokra Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő.

M. Orbán András
2023. 01. 29. 7:05
Paks, 2019. július 11. A Paksi Atomerõmû által megtermelt villamos energiát az országos hálózatba szállító magas feszültségû elektromos távvezetékek oszlopsorai az erõmû szomszédságában. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Jászai Csaba
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A nap- és szélerőművi kapacitások radikális fejlesztését támogató szervezetek, politikusok és médiatámogatóik rendre azt hirdetik, hogy ezekkel az időjárásfüggő megújulókkal minden megoldható, ezek az erőforrások ingyen állnak rendelkezésre – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő, hozzátéve, hogy ez csak látszólag van így. 

 

Korszerű, szükség is van rá, azonban időjárásfüggő. A naperőművek termelékenysége, valós kapacitása az atomerőművek hatodának feleltethető meg
Fotó: Sascha Steinbach

 

A beépített és a valós teljesítmény nem egyenlő

 

Gyakran hangoztatott tény az újonnan beépített kapacitásoké, azonban a megújulók termelése időjárástól, napszaktól, évszaktól és az évektől is erősen függ, azaz a valós termelés töredéke az elméleti termelési képességnek – magyarázta a szakértő. Itt korábban visszautalt rá, hogyha az időjárástól és napszakoktól függő napsütéses órák számát nézzük, egy megawatt naperőművi kapacitás a gyakorlatban egy megawattnyi atomenergia hatodának feleltethető meg.

Éppen ezért a háztartási vagy éppen ipari fogyasztónak nem a beépített kapacitás a mérvadó, hanem az, hogy télen-nyáron, éjjel-nappal álljon rendelkezésre az olcsóbb és klímabarát villamos energia. Tehát végső soron az erőművek által megtermelt MWh, TWh a legfontosabb.

A szakértő emlékeztetett arra is, a megújulók termelése nem a fogyasztáshoz igazodik, tehát ha nem süt eléggé a Nap vagy fúj a szél, akkor a rendszer stabilitása érdekében azonnal tartalékkapacitásokat, döntően gáz- és szénerőműveket kell hadrendbe állítani, amelyek természetesen jelentősen növelik az áramárat, a szén- és gázszükségletet és a környezetszennyezést is. Ha pedig sok az időjárásfüggő megújulók termelése, szabályozni kell a villamosenergia-termelést. Ennek érdekében sokszor pont a megújulók kilowattóránkénti egységárához mérten jóval olcsóbban termelő atomerőművet kell visszafogni.

 

Ingadozó valós teljesítmény

 

A naperőművek beépített kapacitása a tavalyi év végére elérte a 2525 MW értéket, azonban a negyedórás termelési időszakokat megvizsgálva a gyakorlatban 0 és és 1859 MW között, folyamatosan változott, a mért időszakok több mint harmadában egyáltalán nem termeltek áramot, és a vizsgált időszakok tizenöt százalékában pedig 10 MW-nál is kevesebbet. 

A hazai szélerőművek (beépített kapacitásuk 323 MW) termelése 0 és 290,7 MW között változott, és a teljes év 365 napját, negyedórás periódusait vizsgálva összesen huszonhat (!) olyan nap volt, amikor nem termeltek áramot, azonban ahogy a szakértő rámutatott, nem csupán nem termelték, hanem ezekben az időszakokban fogyasztották az energiát, hiszen az önfogyasztásuk (segédberendezések, hozzájuk tartozó infrastruktúrák villamos energiával való ellátása) nagyobb volt, mint az aktuális (0) termelésük.

Ezzel szemben érdekességképpen elmondható, hogy a tavalyi évben a Paks Atomerőmű teljesítménye 12 669 negyedórás időszakban meghaladta a beépített 2000 MW-os kapacitását. A karbantartásoknak és fejlesztéseknek köszönhetően a csúcsérték 2027 MW, a hatásfokot (valamivel) hidegebb hűtővíz alkalmazásával sikerült növelni.

Habár a napsütés és a szél energiája látszólag ingyen van, az erőművek karbantartása azonban korántsem, az erőművek gondozást igényelnek – hívta fel a figyelmet Hárfás Zsolt.

Naperőművek esetén például további költségként merülnek fel a területgondozási vagy éppen a panelek tisztítási költségei. Szélerőművek esetén pedig például egyes területeken felmerül a lapátok jégtelenítésének költsége és környezetszennyezése is: a jégtelenítéshez a régebbi típusú szélerőművek esetében kell helikopter üzemanyaggal és egy olajégővel felszerelt teherautó is, ami a forró víz előállításához szükséges. A legdöbbenetesebb talán még is az, hogy miközben a zöldszervezetek és a támogatóik azt hirdetik, hogy a zöldenergia tiszta, és kizárólag megújuló energiaforrások alkalmazásával megoldható egy ország villamosenergia-ellátása, kiderült, hogy a leszerelt szélerőmű-lapátokat sok helyen egyszerűen elföldelik, például ez Egyesült Államokban is ezt teszik, a nem újrahasznosítható, üvegszálból készült lapátok hatalmas gödrökbe temetve a földben végzik, ráadásul nem bomlanak le.

Mindezek mellett a német szélerőművek paradoxona, hogy több ezer szélerőművet állítanak le azért, mert lejárt a húszéves támogatási időszakuk. Támogatás nélkül ennyi év után ezek az erőművek nem képesek kitermelni a javítási és karbantartási munkák költségeit. De ami még súlyosabb probléma, hogy a hatalmas támogatások ellenére nagyon sok üzemeltető nem képzett elegendő tartalékot a leállított szélerőművek szétszerelésének finanszírozásához! Mindezekkel szemben az atomipar felelősen áll a keletkező hulladékok, kiégett üzemanyagok kezeléséhez szükséges pénzügyi eszközök meglétéhez is. Például s Paksi Atomerőmű által termelt villamos energia termelési egységköltsége 12 forint/kWh, ami tartalmazza az üzemanyag költség mellett az összes üzemeltetési, karbantartási és egyéb költség mellett a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba befizetendő összeget is. 2023-ban ez csaknem 28,5 milliárd forint volt – húzta alá Hárfás Zsolt. Hozzátette, a nap- és szélerőművek átlagos üzemideje 20-25 év, egy atomerőmű pedig legalább hatvan évig is üzemelhet.

 

Az atomerőmű olcsón termel áramot és környezetkímélő, a korszerű létesítmények élettartama a hatvan évet is meghaladhatja
Fotó: Europress/AFP/Bjorn Larsson Rosvall

 

Egyre olcsóbban termelhetnek áramot az atomerőművek

 

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Nukleáris Energia Ügynökség (OECD NEA) egyik tanulmánya bemutatja, hogy a közeljövőben az atomerőművekből származó villamos energia költségei egyre alacsonyabbak lesznek – ismertette Hárfás Zsolt. Hozzátette, ez annak köszönhető, hogy az eddigi projektek tanulságait mára levonták, így az atomenergia továbbra is a legmegbízhatóbb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológia maradhat, a legkisebb várható egységköltségekkel. Sőt, a friss nukleáris üzemanyag stratégiai készletezése – a gáztól és a széntől eltérően – egyszerűen és kis költséggel akár több évre is megoldható, a nukleáris üzemanyag piaca stabil, nincsenek olyan kilengések, mint a gáz piacán.  A hatalmas energiasűrűség miatt a két-három éves készlet akár egy nagyobb teremben elfér. A magyarországi Paksi Atomerőműnek jelenleg is hároméves, folyamatos üzemelésre elegendő tartaléka van. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTVA/Jászai Csaba)


 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.