Visszájára fordult a német energiaforradalom

Pontosan annyival növelték a széntüzelésű erőművek teljesítményét Németországban, mint amennyivel az Oroszország elleni szankciók miatt csökkent az áramtermeléshez szükséges földgázimport. Miközben a lignitbányák javára szélkerekeket szerelnek le, tavasszal a még működő atomerőműveiket is bezárnák. A lapunk által megkérdezett szakértő szerint egyértelműen visszájára fordult a német energiaforradalom.

Eschweiler, 2020. január 22. Gõzoszlopok törnek a magasba az RWE német energetikai konszern barnaszénnel üzemelõ Weissweiler erõmûvének hûtõtornyaiból az észak-rajna-vesztfáliai Eschweilerben 2020. január 21-én. A német kormány tervei szerint a környezet védelme érdekében legkésõbb 2038-ig leállítanak minden szénnel mûködõ erõmûvet. A németországi áramtermelés közel 40 százaléka szénerõmûvekbõl származik. MTI/EPA/Sascha Steinbach Fotó: Sascha Steinbach

A mértékadó nemzetközi szervezetek és szakértők már hosszú ideje azt mondják, hogy a globális klímavédelmi célok elérése, valamint a versenyképes árú villamos energia és az ellátásbiztonság garantálása érdekében az atomenergia és a megújuló energiaforrások jelentős fejlesztésére van szükség, miközben a fosszilis részarányt drasztikusan csökkenteni kellene – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Ezzel szemben – hívta fel a figyelmet – különösen tavaly azt láthattuk, hogy a szén ismét reneszánszát éli. A várakozások szerint a szénfelhasználás a következő jó pár évben világszerte a jelenlegi magas szinten marad, amelynek egyik döntő tényezője a feltörekvő ázsiai országok nagyon erős kereslete. 

Reneszánszát éli a szén, mivel az európai energiaszükségletet az orosz gázt is érintő szankciók miatt máshogyan nem lehet fedezni
Fotó: Sascha Steinbach

Nemzeti energiamix politikai alapon

A szén szerepe a villamosenergia-termelésben még nagyobb arányban növekszik, ez pedig a legtöbb esetben az egyes országokban a politikai és az ideológiai alapú energiapolitikai döntésekre vezethető vissza, az energiaválság pedig rá is kényszeríti többek között az európai országokat a szénimportra. Hozzátette, a brüsszeli szankciók miatt nem áll rendelkezésre olcsóbb és nagy mennyiségű földgáz az – amúgy is drágán termelő – gázerőművek termelésének a fokozásához, a széntüzelést viszont csak a gázerőművek, atomerőművek és a megújuló energiaforrások alkalmazásával lehet háttérbe szorítani – magyarázta a szakértő.

Két évvel ezelőtt az új német közlekedésilámpa-koalíciót alkotó szociáldemokraták, a liberálisok és a zöldek az atomenergia kivezetése és a megújuló energiaforrások további erőltetett ütemű rendszerbe állítása mellett foglaltak állást. A baloldali német kormány a szén németországi teljes kivezetésének eddigi 2038-as időpontját is előre hozta 2030-ra. 

Gázüzemű tervek és szénreneszánsz

Időközben a német politikusok is kénytelenek voltak számolni a realitásokkal, ezért a korábbi atomellenes álláspontjukat feladva, a még üzemelő német atomerőművi blokkok üzemidejének az idei áprilisig történő meghosszabbításáról döntöttek, azonban ez sem elegendő. Közben arra is ráeszméltek, hogy a hatalmas beépített nap- és szélerőművi kapacitás valós ellátásbiztonságot nem képes garantálni, a felismerés és az atomellenesség mellett előtérbe kerültek tehát a széntüzelésű erőművek.

Mivel a nagy mennyiségű orosz gáz nélkül a gáztüzelésű erőműveket nem tudják optimálisan üzemeltetni, ezért – a gázmegtakarítás reményében – fokozatosan újraindítják a már leállított német szénerőműveket, miközben korábban pont klímavédelmi okok miatt vették ki azokat a rendszerből. Csak tavaly októberben összesen tizenkét, csaknem hét gigawatt teljesítményű széntüzelésű erőművet kapcsoltak vissza a hálózatba az áramellátás biztosítása érdekében – emelte ki Hárfás Zsolt, megjegyezve, hogy a németek ezeket az intézkedéseket átmenetinek hirdetik, ám ez az állapot hosszabb ideig is eltarthat, hiszen Németországnak rövid távon biztos hogy nincs más alternatívája. 

Javíthat majd a helyzeten, ha például idén bejelentik a még üzemelő német atomerőművek további üzemidő-hosszabbítását, de ez sem lesz elegendő, hiszen az igények hosszú távon növekednek, miközben a klímagyilkos szénerőműveket nem üzemeltetni kellene, hanem leállítani – nyomatékosította a szakértő. Közben arról is szólnak a hírek, hogy 2030-ig a németek további 21 000 MW-nyi gázerőművi kapacitást is építeni szeretnének. Azonban kérdéses, honnan lesz az üzemeltetésükhöz szükséges olcsóbb és megfelelő mennyiségű földgáz. 

 

Falurombolás és környezetszennyezés

A szénerőművekhez szénre is szükség van, azonban itt is problémák lépnek fel, ugyanis az orosz–orosz konfliktus előtt a német szenes erőművekhez szükséges szén ötven százaléka Oroszországból érkezett, de közben Brüsszel az orosz szenet is szankció alá helyezte. Ezért a német szénimportőrök dél-afrikai, ausztráliai, amerikai, indonéz és kolumbiai forrásokkal számolnak. Közben a belföldi, még nagy tartalékkal rendelkező lignitbányászatot is felpörgetik, amelynek bizonyára újabb falvak és templomok esnek majd áldozatul, mint erre korábban már többször volt példa. Ezen kívül Németország 2022-ben ott tartott, hogy az erkelenzi külszíni szénbánya terjeszkedése miatt szélerőműveket szerelnek le. A területen lévő első szélturbinát már elbontották, a maradék hetet idén tervezik leszerelni, ezzel Hárfás Zsolt szerint visszájára fordult a német energiaforradalom.

Nem csupán a terjeszkedés a gond, hanem a légszennyezés is, amellyel kapcsolatban a szakértő azt mondta, pár évvel ezelőtt egy amerikai tanulmány azt is megállapította, hogy évente idő előtt 1100 ember hal meg Németországban a szénerőművek szennyezése miatt, ám erről nem beszélnek. Sokatmondó még szerinte, hogy 2022-ben a német szénerőművek termelése 11 százalékkal volt magasabb, mint 2021-ben. A gázerőművek termelése pedig közel hasonló mértékkel csökkent. Ennek pedig az lett az egyik következménye, hogy a német szén-dioxid-kibocsátás értéke 32 millió tonnával több volt tavaly, mint 2020-ban. 

A jelenlegi helyzetben az is látható, hogy egyre több ország kezd az atomerőművek irányába fordulni, ami új blokkok építését és/vagy a meglévő egységek üzemidő-hosszabbítását jelenti, mivel napszak- és időjárás-függetlenül csak nukleáris energiával lehet valós ellátásbiztonságot garantálni. Ha Németország az atom helyett a szénerőműveit állította volna le, legalább ennyivel csökkenthette volna a károsanyag-kibocsátását és a falurombolásokra sem került volna sor.

Bármilyen meglepőnek hangzik, az atomenergia használata a földgázszükségletet is csökkenti, nem utolsósorban klímasemleges, ami a szénerőművekről nem mondható el
Fotó: Wojciech Pacewicz

Atomenergiával a földgázfelhasználás is csökkenthető

Az ellátásbiztonság érdekében sorsdöntő, hogy Európában is az egyes országok és szervezetek a lehető legszélesebb körben támogassák az új nukleáris beruházások mihamarabbi, legbiztonságosabb módon történő megvalósulását. Különösen azért, mert az új nukleáris kapacitások megléte azonnal képes biztosítani az olcsóbb és klímabarátabb áramellátást, miközben a gázfüggőség csökkentésében a legkiválóbb megoldás. 

Csak a Paks II. atomerőmű üzembe állítása éves szinten 4,5 milliárd köbméter földgázt tud kiváltani. Arról nem is beszélve, hogy a két új paksi blokk éves szinten közel 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását tudja megelőzni a szénerőműhöz viszonyítva.