A kézművesség több puszta hagyományőrzésnél: a kreatívipar fontos része a gazdaságnak

Az augusztus 20-i ünnepségsorozat szerves részévé vált a Mesterségek ünnepe, amelyet idén immár 39. alkalommal rendeznek meg. A 2025-ös eseménysorozat augusztus 17. és 20. között lesz, célja a hagyományos kézművesmesterségek bemutatása és népszerűsítése. A kézművesség nem csupán a történelmi korszakok gazdaságának fontos része, a kreatívipar részeként ma is nagy jelentőséggel bír. Az ENSZ becslései szerint a kulturális és kreatív iparágak a globális GDP 3,1 százalékát és a foglalkoztatás 6,2 százalékát teszik ki világszerte.

Fotó: Németh András Péter

A kézművesség a jelenkor gazdaságában fontos szerepet játszik a kreatívgazdaság fejlesztésében az úgynevezett kreatíviparágakon keresztül. Az ENSZ becslései szerint a teljes kulturális és kreatíviparágak a globális GDP 3,1 százalékát és a foglalkoztatás 6,2 százalékát teszik ki világszerte.
Magyarországon nincs közvetlen mérés azzal kapcsolatban, hogy a kézművesség mekkora hányadát képezi a gazdaságnak, illetve a kreatívágazatnak, e tekintetben közvetett számításokat vehetünk alapul. Összességében elmondható: az ágazat részt vesz a munkahelyteremtésben, a helyi és elsődlegesen a vidéki gazdaság fejlesztésében, a hagyományok megőrzésében, amivel együtt kapcsolódik a turizmushoz, emellett magas hozzáadott értékű ágazatnak számít – mutat rá elemzésében az Oeconomus.

Cipészmester munka közben. A kézművesség túlmutat a puszta hagyományőrzésen, a kreatívipar termékei fontos részei a mindennapjainknak
Fotó: MTI/Vajda János

A kreatívipar esetében a Magyar Nemzeti Bank 2019-ben végzett becslést, amely alapján az audiovizuális és kiadói tevékenységeket, a művészet, a szórakozás, a szabadidő, a sport, a személyi szolgáltatások ágazatokat, továbbá a szakmai tudományos és műszaki tevékenységeket együttesen a termelés 7,1 százalékával hozta kapcsolatba. 

A hozzáadott érték ennél magasabb volt, mivel e tevékenységek a hazai iparágakhoz voltak köthetők, és alacsony arányban használtak importot.

Az Európai Unió által 2021-ben a kulturális és kreatív iparágakban működő vállalkozásokról készített felmérés alapján a magyar vállalkozások 6,5 százaléka működött a szektorban, míg az Európai Uniós átlag 6,2 százalék volt. A magyar vállalkozások által foglalkoztatottak 3 százaléka a kreatív- vagy kulturális ágazatban, miközben az Európai Unió átlaga 2,5 százaléka volt.

A kézműveságazat fejlesztésére vonatkozó kormányzati célkitűzéseket a Kreatívipari stratégia 2020–2030 foglalja össze. A dokumentumban megfogalmazott célok közé tartozik a hazai kreatíviparág hozzáadott értékének nagyarányú növelése, az export kapacitásának fejlesztése, ami mellett az oktatás és képzés, valamint a támogatási rendszer fejlesztése is szerepel. További fontos szempont az ágazat szereplői közötti együttműködés erősítése, amely a kapcsolódó iparágakkal is összeköti a szektort.

A népi kézművesség is kiemelt szerepet kapott az elmúlt években. Korábban a Népi kézműves-stratégia – másik nevén Mesterségem címere – volt az a dokumentum, amely a Nemzeti vidékstratégia részeként készült, és a hagyományos kézművesség helyzetének javítását, a mesterségek megőrzését és továbbvitelét célozza. A Mesterségek ünnepe mellett is számos rendezvény, szakmai nap és pályázat áll rendelkezésre, a 2025-ös oszakai világkiállításon is fontos szerepet kap a magyar népi kultúra megjelenítése.