Javuló árérzet, múló drágulás – mit mutatnak az évvégi kiskereskedelmi adatok?

A novemberi ipari termelői árak alakulása alapján két alapvető megállapítást lehet tenni. Egyrészt megállni látszik az élelmiszerek korábbi drágulási dinamikája, másrészt a fogyasztói, vagy kiskereskedelmi árak egyelőre gyorsabban nőnek, mint az termelői árak, de vélhetően ez is megáll.

Fotó: Lang Róbert

Az élelmiszerek fogyasztói árszintje novemberben 4,1 százalékkal emelkedett, ami nagyjából (néhány százalékpont eltéréssel) megegyezik az élelmiszeripar belpiaci ármozgásával. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) novemberi ipari-termelői árak alakulásának adatsorából kiolvasható, hogy az árrésszabályozás nélkül magasabb lenne az élelmiszerek fogyasztói árszintje, ugyanis az is látszik, hogy az élelmiszeripar visszafogottabb árpolitikát folytat a kereskedelemnél, a számukra érzékeny termelői költségemelkedések ellenére is.

Jó hatása van az árréscsökkentésnek, javulnak az árak Fotó: Vémi Zoltán

Korábban írtunk róla, hogy a novemberi élelmiszerárindexre nagy hatást gyakorolt

•  az ital- dohányáru
•  és a vendéglátóipar. 

Ha azokat lebontanánk és csak a bolti élelmiszerárakat néznénk, akkor szinte elolvadt az árnövekedés, noha árcsökkenést összességében még nem lehetett tapasztalni. A trend jelen állás szerint az ipari-termelői áraknál is folytatódik.

Az MNB decemberben kiadott értékelése szerint az élelmiszerek világpiaci ára szeptember óta csökken, a másfél éven át tartó áremelkedési ciklus lényegében véget ért.

 A kedvező költségkörnyezet és az erősebb forint árfolyam tompíthatja az egyes termékkörök inflációjának emelkedését (az év eleji átárazásokat követően). Ám az MNB is megerősítette, hogy a kereskedelem más árpolitikát folytat, mint az ipar azzal, hogy a számításai szerint az élelmiszerek fogyasztói árszintje magasabb annál, mint amit az árfolyamerősödés gyors begyűrűzése mellett várni lehetne.

A KSH adatai szerint novemberben 1,5 százalékkal nőttek az ipari termelői (úgymond átadási) árak. Ez az ütem a legkisebb mértékű volt 2025-ben. A belföldi értékesítésben is érdemes figyelemmel lenni a bázishatásra, ugyanis ezt kiszűrve éves szinten 2 százalékkal csökkentek az élelmiszerátadás árai az összehasonlítás alapját képező 2024-ben (természetesen 2023-hoz képest). Tehát a 2025-ös adatokban is jelen vannak a viszonylag alacsonyabb 2024-es árindexek kiugrások. 

Ez a hatás érződik a statisztikában, kérdés persze, hogy a fogyasztónak milyen az árérzete a boltokban.

Az élelmiszer területen október erősebb, a november gyengébb forgalmat produkált, de például az iparcikkek eladásai megugrottak novemberben, ami a fogyasztói bizalom erősödésére utal. Átfordítva ezt az árérzetre: némileg javult a fogyasztói megítélés, tehát valamennyire átjött a vásárlóknak is, hogy stabilizálódtak a kiskereskedelmi árak.

Az élelmiszer exportárak novemberben 1,6 százalékkal csökkentek. A belföldi értékesítési és az export árak így novemberben egymástól jelentősebben eltérő, ellentétes irányú ütemekben alakultak - előre jelezvén, hogy a belföldi átadási árak is követik majd az exportot. 

Nagy kérdés persze, hogy a januári átárazások milyen szerepet játszanak majd a teljes élelmiszeripar árindexében, ahogyan az is, hogy mennire erősödik az import és az milyen komolyabb versenyhelyzetet teremt.

Ami látszik, hogy a kormányzat nem engedi el az árréscsökkentést, nagy valószínűséggel az még több hónapon keresztül megmarad és az sem kizárt, hogy (piaci háttér információ), hogy újabb termékköröket vonnak be a szabályozás alá. Ezek pedig összességében rövidtávon visszafoghatják az inflációt statisztikailag - hiszen nem ismert, hogy milyen lesz az árérzete a fogyasztónak január-februárban. A helyzet ugyanis az, hogy a szolgáltatások ára továbbra is emelkedik, a fogyasztási szerkezetben pedig a szolgáltatások (különösen a vendéglátás és a digitális terület) súlya nagy. Ha elviszik az elkölthető jövedelem nagy részét, úgy a fogyasztó árérzete is rosszabb lesz a boltokban még akkor is, az inflációs folyamat eltűnik.