Eközben az élelmiszerek teljes körében a novemberi drágulás 4,1 százalék volt, ugyanakkor a mindennapi bolti kosár szempontjából kevésbé releváns (fent említett) tételeket kiszűrve, az élelmiszerár-index 0,6 százalékra is „lebontható”. Sőt havi alapon ugyanezen módszertannal 0,3 százalék árcsökkenés is kijön – vagyis a hétköznapi pénztári élmény sok háztartásnál tényleg kedvezőbb lehetett, mint amit a főszám sugall.
Persze a nagy kérdés, hogy mi következhet 2026-ban. A 2025-ben használt fékek (árrésstop jellegű eszközök, árfigyelés, versenyhatósági nyomás) mennyire maradnak velünk, és közben a nemzetközi alapanyag- és energiaárak, valamint a szolgáltatások árazása milyen irányba tolja az árindexet. Az MNB 2025. decemberi inflációs jelentéséhez kapcsolt előrejelzés szerint 2026-ra 3,2 százalék éves átlagos infláció jöhet.
Feltételezve, hogy nem folytatódik jövő év elején az októberben és a novemberben elindult kedvező folyamat.
Az Európai Bizottság országoldali előrejelzése szintén mérséklődést valószínűsít, 2026-ra négy százalék alatti inflációt jelezve, miközben az inflációs nyomás fennmaradására is figyelmeztet. A 2026-os év tehát jó eséllyel nem a nagy drágulások éve lesz, inkább az a kérdés, hogy milyen összetételben marad velünk az árindex: mennyit enged az élelmiszerkosár, mennyit „visz el” a szolgáltatási és energiaoldal – különösen akkor, ha a szabályozások kivezetésének témája újra napirendre kerül.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!