Az iráni fiaskó, amely elsöpörte Jimmy Carter elnökségét

Az Irán túszdráma 1979 őszén robbant ki Teheránban, és 444 napon át megbénította az Egyesült Államok külpolitikáját. A nagykövetség elfoglalása, az Eagle Claw mentőakció tragikus kudarca és a belpolitikai válság együtt pecsételte meg Jimmy Carter sorsát, miközben a két ország kapcsolata máig ható törést szenvedett.

Az Eagle Claw túszmentő akció már a művelet kezdetén kudarcba fulladt Fotó: reddit.com

Kiégett roncsok a sivatagban, a kudarcba fulladt akció után. Fotó: Military Times

A kudarc megrázta az amerikai közvéleményt. A sajtó élesen bírálta az elnököt. Carter vállalta a felelősséget, de a tekintélye súlyosan megrendült.

 

Az iráni túszdráma politikai következményei

A válság idején az Egyesült Államok több fronton is nehézségekkel küzdött. 1979-ben megbukott az Amerika-barát sah rendszere. Nicaraguában megbukott az Egyesült Államok korábbi szövetségesének, Anastasio Somozának a diktatúrája. A Szovjetunió bevonult Afganisztánba. Az olajválság gazdasági recessziót hozott.

A kudarc Carter elnök bukásához vezetett. Fotó: Library of Congress/Warren K. Leffler

Az Eagle Claw kudarca lett az utolsó csepp a pohárban. 1980 novemberében Carter elveszítette az elnökválasztást Ronald Reagan ellenében.

A túszokat végül 1981 januárjában engedték szabadon, Reagan beiktatásának napján. 

Az iráni túszdráma azonban máig meghatározza Washington és Teherán viszonyát. A sebek nem gyógyultak be. A bizalmatlanság tartós maradt, és minden újabb válság erre a történelmi töréspontra vezethető vissza.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.