Az iráni fiaskó, amely elsöpörte Jimmy Carter elnökségét

Az Irán túszdráma 1979 őszén robbant ki Teheránban, és 444 napon át megbénította az Egyesült Államok külpolitikáját. A nagykövetség elfoglalása, az Eagle Claw mentőakció tragikus kudarca és a belpolitikai válság együtt pecsételte meg Jimmy Carter sorsát, miközben a két ország kapcsolata máig ható törést szenvedett.

Az Eagle Claw túszmentő akció már a művelet kezdetén kudarcba fulladt Fotó: reddit.com

Az Irán túszdráma kezdete Teheránban

Iráni diákok rohanták meg az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét 1979. november 4-én. A forradalmi kormány, amelyet Ruhollah Khomeini ajatollah vezetett, támogatta az akciót. A támadók 66 embert ejtettek túszul. Közülük 52 amerikai diplomata és alkalmazott végül 444 napot töltött fogságban.

Az Egyesült Államok teheráni nagykövetségén foglyul ejtett amerikai túszok egy csoportja. Forrás: WHIO TV

A diákok az ellen tiltakoztak, hogy Washington befogadta és orvosi kezelésben részesítette a rákbeteg Mohammad Reza Pahlavi sahot. A sah 1979 januárjában hagyta el Iránt, miután az országos tiltakozások elsöpörték rendszerét. Távozása megnyitotta az utat az iszlám forradalom és az új, teokratikus állam előtt.

Jimmy Carter elnök (a kép bal szélén), Huszein jordániai király, valamint Reza Pahlavi iráni sah és felesége társaságában. Fotó: Wikimedia Commons/NARA 177332.tif

A válság gyorsan elmérgesedett. 

Az iráni vezetés elutasította a tárgyalási kísérleteket. A túszejtők azzal fenyegetőztek, hogy megölik a foglyokat, ha az Egyesült Államok katonai akciót indít.

 

Jimmy Carter és a végzetes döntés

Jimmy Carter elnök hónapokig diplomáciai megoldást keresett. A tárgyalások rendre kudarcot vallottak. A Fehér Házban éles vita bontakozott ki. Zbigniew Brzezinski nemzetbiztonsági tanácsadó a katonai opciót támogatta. Cyrus Vance külügyminiszter ellenezte a fegyveres beavatkozást, majd később lemondott.

Khomeini ajatollah megérkezik Iránba a sah bukása után. Fotó: Wikimedia Commons

A döntés hátterében ott lebegett az 1976-os entebbei mentőakció sikere. 

Akkor Jichák Rabin izraeli miniszterelnök és Simon Peresz védelmi miniszter jóváhagyásával az izraeli különleges erők kiszabadították a túszokat az ugandai Entebbében. A művelet során három túsz és az akció parancsnoka, Jonatan Netanjahu is életét vesztette. Carter úgy vélte, hasonló siker érhető el Iránban is.

 

Eagle Claw, a sivatagi tragédia

Az Eagle Claw fedőnevű mentőakció 1980. április 24-én indult. A bevetésben részt vett az újonnan létrehozott Delta Force különleges egység is. A terv szerint a csapatok úgy akartak alacsony magasságon berepülni Iránba, hogy a radarok ne észleljék közeledtüket, majd a Tabasz közelében kijelölt sivatagi találkozóponton egyesültek volna.

Az akcióra készülő amerikai helikopterek. Fotó: Wikimedia Commons

A művelet már a kezdeti szakaszban összeomlott. 

Több helikopter műszaki hibától szenvedett. A sivatagi homokvihar tovább rontotta a helyzetet. A visszavonulás közben egy helikopter és egy C–130-as szállítógép összeütközött. A robbanásban nyolc amerikai katona halt meg. A mentőakció azonnal véget ért.

Kiégett roncsok a sivatagban, a kudarcba fulladt akció után. Fotó: Military Times

A kudarc megrázta az amerikai közvéleményt. A sajtó élesen bírálta az elnököt. Carter vállalta a felelősséget, de a tekintélye súlyosan megrendült.

 

Az iráni túszdráma politikai következményei

A válság idején az Egyesült Államok több fronton is nehézségekkel küzdött. 1979-ben megbukott az Amerika-barát sah rendszere. Nicaraguában megbukott az Egyesült Államok korábbi szövetségesének, Anastasio Somozának a diktatúrája. A Szovjetunió bevonult Afganisztánba. Az olajválság gazdasági recessziót hozott.

A kudarc Carter elnök bukásához vezetett. Fotó: Library of Congress/Warren K. Leffler

Az Eagle Claw kudarca lett az utolsó csepp a pohárban. 1980 novemberében Carter elveszítette az elnökválasztást Ronald Reagan ellenében.

A túszokat végül 1981 januárjában engedték szabadon, Reagan beiktatásának napján. 

Az iráni túszdráma azonban máig meghatározza Washington és Teherán viszonyát. A sebek nem gyógyultak be. A bizalmatlanság tartós maradt, és minden újabb válság erre a történelmi töréspontra vezethető vissza.

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.