Az öregedésgátló táplálékkiegészítők elősegíthetik a rák növekedését

Magyarországon is nagy keletje van az öregedésgátló szereknek: bár az orvosi kutatások inkább az 50 pluszosokra összpontosítanak, a valódi fogyasztói célcsoport mára a 35–55 éves, egészségtudatos, jómódú középosztály lett – ez az úgynevezett longevity-kiegészítő vevőkör.

Képünk illusztráció Fotó: Rido Forrás: Shutterstock

Egy új kutatás szerint egy, a mindennapi élelmiszerekben és a hosszú életet elősegítő táplálékkiegészítőkben található anyag bizonyos körülmények között segítheti a rákos sejtek szaporodását.

A Journal of Biological Chemistry című folyóiratban 2025 nyarán megjelent tanulmányt – amelyre most, a Tokyo University of Science sajtóközleménye nyomán figyelt fel a világ – a népszerű tudományos sajtó kapta fel, és a hír szétspriccelt a SciTechDaily, a Gizmodo, a Business Standard Health, a ScienceDaily, a ColombiaOne, az ecancer és a Mirage News hasábjain.

A Tokyo University of Science kutatói azt állítják, hogy a poliaminok – a sejtjeinkben természetes módon megtalálható molekulák, amelyeket széles körben forgalmaznak öregedésgátló kiegészítőkben, köztük a spermidintartalmú készítményekben – fokozhatják az eIF5A2 nevű, rákhoz köthető fehérje termelődését. Ez a rákkeltő folyamat egy teljesen más mechanizmuson keresztül működik, mint amelyen keresztül az úgynevezett egészséges öregedést segítik.

Ki szedi – csak idősek, vagy már a középkorúak is?

Egyre inkább a középkorúak is, sőt az úgynevezett longevity-közösségben – más szóval a hosszú élettartam mozgalomban – már 25–30 éves kortól ajánlják. Az egyik márka kifejezetten azt a fogalmazást használja, hogy „az életkor előrehaladtával a spermidin szintje csökkenni kezd a szervezetben, ezért 25 éves kortól ajánlott hozzáadni az étrendhez”, egy másik pedig úgy fogalmaz, hogy „18–50 éves korban napi 10 mg, 50 éven felül napi 20 mg fogyasztása javasolt”.

A spermidin Magyarországon vény nélküli étrend-kiegészítőként kapható: búzacsíra-kivonat alapú kapszula, szójakivonat-alapú kapszula és por formájában egyaránt.

Mik azok a poliaminok, és miért népszerűek?

A tanulmány szerint a poliaminok – beleértve a putreszcint, a spermidint és a spermint – pozitív töltésű molekulák, amelyek minden élő sejtben jelen vannak. Nélkülözhetetlenek a sejtek növekedéséhez, osztódásához és működéséhez.

A spermidin természetes módon előfordul olyan élelmiszerekben, mint a búzacsíra, a gomba, a szójabab és az érlelt sajt. Korábbi kutatások kimutatták, hogy a spermidin beindíthatja az autofágiát, a sejt belső „tisztító” folyamatát. Az autofágia segít eltávolítani a sejteken belüli sérült komponenseket, és összefüggésben áll az egészségesebb öregedéssel és a jobb mitokondriális működéssel.

Úgy gondolják, hogy ennek az előnynek nagy része egy eIF5A1 nevű fehérjéhez kapcsolódik, amely támogatja a fehérjetermelést és a mitokondriális aktivitást az egészséges sejtekben.

Miért aggódnak a tudósok a rák kockázata miatt?

A poliaminok magasabb szintje gyakran megfigyelhető számos ráktípusban. A daganatok gyors növekedésre épülnek, és a poliaminok természetes módon támogatják a sejtek növekedését.

A rákos sejtek nagymértékben függnek egy gyors energiatermelő folyamattól, az aerob glikolízistől: igen gyorsan alakítják át a glükózt energiává, még oxigén jelenlétében is, így rendkívül gyorsan szaporodnak. A tokiói kutatásig azonban a tudósok nem értették egyértelműen, hogy a poliaminok hogyan befolyásolják a rákos sejtek anyagcseréjét és fehérjetermelését molekuláris szinten.

Mit fedezett fel az új tanulmány a poliaminokról?

A kutatók azt találták, hogy a poliaminok erősen fokozták az eIF5A2 nevű fehérje termelését, amely szorosan kapcsolódik a rák progressziójához.

Az eIF5A2 egy fehérje, amely normál sejtekben szinte nem aktív, de ráksejtekben átveszi az egészséges öregedésvédelmi folyamatokat irányító „ikertestvére” (eIF5A1) szerepét – és ahelyett, hogy a sejt önmegtisztítását segítené, a tumorsejtek gyors szaporodását és energiatermelését gyorsítja fel.

Az emberekben két, egymáshoz közel álló fehérje található: az eIF5A1 és az eIF5A2. Szerkezetükben 84 százalékban hasonlóak. A kutatók évekig főként az eIF5A1-et vizsgálták, mivel az a legtöbb normál szövetben megtalálható, és elengedhetetlen az egészséges sejtnövekedéshez. Az eIF5A2 azonban gyakran túltermelődik a rákos szövetekben.

A tanulmány kimutatta, hogy a poliaminok fokozzák az eIF5A2-termelést a fehérjeszintézis szintjén. Amikor a kutatók kikapcsolták az eIF5A2-t, a rákos sejtek növekedése jelentősen lelassult. Az eIF5A1 kikapcsolása nem volt ilyen erős hatással.

A spermidin-kiegészítők rákot okoznak?

A kutatók hangsúlyozzák, hogy kísérleteiket rákos sejtvonalakon végezték, nem pedig egészséges, étrend-kiegészítőket szedő embereken. Vagyis

a kutatás önmagában még nem bizonyítja, csak valószínűsíthetővé teszi, hogy a spermidin-kiegészítők rákot okozhatnak.

Normál szövetekben a poliaminok elősegíthetik az egészséges öregedést az eIF5A1 és az autofágia útján. Daganatos szövetekben viszont ugyanezek a molekulák stimulálhatják az eIF5A2-t és a glikolízist, potenciálisan felgyorsítva a tumor növekedését.

Leegyszerűsítve: a kutatás azonosított egy pontot, ahol a rákos folyamat megtámadható. Ha sikerül blokkolni az eIF5A2-t anélkül, hogy az egészséges sejtekben dolgozó eIF5A1-et megzavarnák, olyan gyógyszer születhet, amely a tumort fékezné, az egészséges szöveteket pedig érintetlenül hagyná.

A longevity három, egymással összefonódó réteget fed le

1. Tudomány: Az öregedés biológiai mechanizmusainak kutatása: telomerhossz, autofágia (a sejtek önmegtisztító folyamata), mitokondriális egészség, epigenetikai óra. Ide tartoznak a spermidinhez hasonló molekulák is.

2. Életmód – Preventív szemlélet: Az életmód, a táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a stresszkezelés révén az öregedési folyamatok lassíthatók; a tudatos életmód magában foglalja a minőségi alvást és a táplálékkiegészítők használatát. A „healthspan” – az egészségben, aktívan töltött életévek száma – legalább annyira fontos fogalom, mint a puszta „lifespan" (az élethossz).

3. Közösség és ipar: Ez az a réteg, ahol a tudomány és az üzlet találkozik.

A mozgalom egyik hazai képviselője maga is jelzi:

a TikTokon és más közösségi platformon rengeteg önjelölt „szakértő” kap hangot,

és a valódi veszély ott kezdődik, amikor komoly egészségügyi kérdésekben magabiztosan osztanak tanácsokat megfelelő képzettség és tudományos háttér nélkül. A longevity-ipar több szakértő szerint valós tudományos eredményeket – például az autofágia vagy a NAD+-metabolizmus területéről – elegyít bizonyítatlan hatású kiegészítőkkel és drága „biohacking”-protokollokkal, és a célközönség – a jómódú, egészségtudatos, 35–55 éves középosztály – nem mindig tudja szétválasztani a kettőt. A spermidin körüli vita éppen ennek az ellentmondásnak szemléletes iskolapéldája lehet.