A hazai és európai tojáspiac az elmúlt egy évben komoly turbulenciákon ment keresztül. A tavalyi madárinfluenza-járvány Európa-szerte megtizedelte az állományokat, és csak 2025 végére sikerült némileg stabilizálni a termelést. Magyarország szerencsésebb helyzetben volt: a hazai tojótyúkállományt nagyrészt megkímélte a vírus, ami a kereskedelmi adatokon is meglátszik.

Kétszeresre növeltük a tojásexportot
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számai szerint hazánk tavaly majdnem megduplázta a friss tojás exportját, miközben az import 22 százalékkal csökkent. Ezzel együtt a piac szerkezete továbbra is importra utalt marad, hiszen a 2,5 ezer tonna kivitellel szemben még mindig 16 ezer tonnás behozatal áll.
A globális piacot azonban alaposan felkavarta a háború és a járványok együttes hatása. Miután az észak-európai és az amerikai állományok is sérültek a madárinfluenzában, hatalmas űr keletkezett a kínálatban. Ezt az űrt nagyrészt Ukrajna töltötte be: az Európai Unióba irányuló teljes import 63 százaléka, azaz mintegy 120 ezer tonna tojás a háború sújtotta országból érkezett.
Kertész Tamás, a 850 ezer tyúkkal dolgozó Farm Tojás Kft. vezetője az Agroinformnak elmondta, hogy a magyar piac ellátásában a lengyel kapcsolatok a legfontosabbak.
Elhiszem, hogy a lengyel forrás a legfontosabb, nekünk is van itt állandó partnerünk, akitől kifogástalan minőségű, friss árut tudunk beszerezni az olyan időszakokban, amikor nálunk túl nagy a kereslet a termeléshez képest
– vázolta a helyzetet a cégvezető, utalva a húsvéti és karácsonyi csúcsidőszakokra.
Az idei év első heteiben a hazai boltokban még nem igazán lehetett érezni az árfelhajtó hatásokat, ám márciusra megrázta magát a piac. A szakember szerint februárról márciusra egy jól látható, 8–10 százalékos termelői áremelkedés történt, bár kérdéses, hogy ez teljes egészében átgyűrűzik-e a fogyasztói árakba az ünnepi szezonban.
Az árak alakulását nemcsak az aktuális kereslet, hanem a technológiai átállás is befolyásolja. Bár Magyarországon és a régióban még mindig 65 százalék felett van a ketreces tartás aránya, a korszerűsítés felgyorsult. Az állattartó telepek fejlesztését célzó pályázatoknak köszönhetően év végére a mélyalmos, szabadtartásos és ökológiai tartásmódok együttes aránya elérheti a 45 százalékot, ami a minőség emelkedése mellett a termelési költségekben is megmutatkozhat.
A jelenlegi helyzetet érdemes lehet összevetni a piac tavaly szeptemberi állássával is.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!