Egyre több tojást akar enni az emberiség, kérdés, hogy bírja-e az ütemet a termelés növekedése

Globálisan további jelentős tojáspiaci növekedésre számítanak az elemzők, amit elsősorban a feltörekvő országok fogyasztásnövekedése generál. A tojáspiac további fejlődését, de főleg a termék árát az határozhatja meg, hogy a termelés mennyire tud bővülni, mennyire gátolja például a madárinfluenza, a fenntarthatósági aggályok vagy a geopolitikai helyzet.

Az elmúlt években az ukrán tojásexport jelentős földrajzi eltolódáson ment keresztül Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A Rabobank kutatói részlegének legfrissebb jelentése szerint a globális tojáspiac várhatóan folyamatosan növekszik majd, aminek alapját a növekvő jövedelmek és a változó fogyasztói preferenciák jelentik. A RaboResearch PoultryWorld által idézett elemzése szerint tojáspiac éves növekedési üteme körülbelül 2 százalék lesz, és 2035-re éri el a csúcsot, amikor már 22 százalékkal haladja meg a jelenlegi szintet.

Bővülő tojáspiacot vázol fel a Rabobank előrejelzése
Fotó: HAUKE-CHRISTIAN DITTRICH/DPA

Az előrejelzés szerint a tojás az elkövetkező években is versenyelőnyben lesz más fehérjeforrásokkal szemben. A jelentés szerint a bővülés 90 százaléka olyan feltörekvő régiókban fog bekövetkezni, mint Ázsia, Afrika és Latin-Amerika. Ezzel szemben a fejlett gazdaságokban – mint például az EU-ban, Japánban és Dél-Koreában – a növekedés a csökkenő népesség miatt lassú lesz. 

Az elmúlt három évtizedben a globális tojáspiac mérete több mint kétszeresére nőtt, és a növekedés várhatóan további 20 százalékkal folytatódik a következő évtizedben. Ez a bővülés azonban nem egyenletes: 2015 és 2025 között a tojásfogyasztás növekedésének több mint 90 százaléka a feltörekvő piacokhoz kötődik, Kína a 35 százalékát, Ázsia többi része pedig a 40 százalékát tette ki. Latin-Amerika a globális növekedés körülbelül 15 százalékát tette ki.

A magasabb jövedelmű feltörekvő piacokon, mint például 

• Kínában, 
• a Közel-Kelet egyes részein és 
• Latin-Amerikában

a növekedés lassabb lesz, míg Dél- és Délkelet-Ázsia, Latin-Amerika és egyre inkább Afrika generálja majd a bővülést.

Bár a növekvő jövedelemszint továbbra is a tojásfogyasztás egyik fő mozgatórugója, korántsem ez az egyetlen tényező, amely alakítja a fogyasztói magatartást. A Rabobank szakértői szerint ebben a marketingtevékenységek, a termékinnováció és az elérhetőség is kulcsfontosságú szerepet játszanak.

Az alacsony jövedelmű országokban a tojás gyakran a legolcsóbb fehérjeforrás, és gyakran az első, amit megvásárolnak. Az elérhetőség különösen fontos a vidéki területeken, ahol gyakori a háztáji baromfitenyésztés, és a tojást jellemzően közvetlenül a gazdaságokból vagy az úgynevezett „nedves piacokon” értékesítik. Utóbbi különösen Ázsiában jellemző, itt friss élelmiszereket, elsősorban húst, halat és zöldséget, valamint gyakran élő állatokat árulnak.

Számos globális trend várhatóan befolyásolja majd a tojáspiacot, köztük például az, hogy a feltörekvő régiókban a 2035-re a fogyasztóinak több mint 75 százaléka 15 és 34 év közötti lesz, ők pedig ami dinamikus és befolyásos szegmenst jelentenek a jövőbeli tojáskereslet szempontjából.

A fiatalabb fogyasztók egyre inkább a fenntarthatóságra összpontosítanak, bár a fenntartható termékekért fizetett felárat egyre kevesebben vállalnák. 

Ezek a trendek jó lehetőséget kínálnak a termelőknek az innovációra, új termékek fejlesztésére és a változó fogyasztói szegmensek stratégiai megcélzására. Eközben a termelők előtt álló egyik legnagyobb kihívás az lesz, hogy miként és hol termeljenek, különösen az erőforrások elérhetősége, a fenntarthatóság és a geopolitikai feszültségek figyelembevételével. A gyorsan növekvő piacok közül például Ázsia a népességméretéhez képest jelentős korlátozottsággal szembesül a szántóföldeknél, ami komoly akadályt jelent az állati fehérjetermelés számára. Fontos szempontot jelentenek a geopolitikai változások, amelyek arra késztetik a kormányokat és a termelőket, hogy újragondolják befektetési stratégiáikat, egyre nagyobb hangsúlyt fektetve az élelmezés- és erőforrás-biztonságra.

Alkalmazkodik a tojáspiac a fogyasztói elvárásokhoz

A tojáspiac e körülmények között várhatóan megtartja növekedési pályáját, különösen a feltörekvő gazdaságokban, de a termelési értéklánc szereplőinek még inkább alkalmazkodniuk kell az átalakuló fogyasztói elvárásokhoz, valamint a fenntarthatósággal, az állatjóléttel és a betegségkezeléssel kapcsolatos növekvő aggodalmak által formált változó környezethez.

A fogyasztás bővülése támaszt adhat a magas áraknak, most viszont a felbolydult piacon azt lehet tapasztalni, hogy az USA-ban a magas árak okoztak fogyasztás-csökkenést. Az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériumának előrejelzése szerint 

az USA tojástermelése 5 százalékkal csökkenhet 2025 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest, és éves szinten 5,5 százalékkal mérséklődhet 2024-hez viszonyítva. 

Az egy főre jutó tojásfogyasztás 4 százalékkal lehet kevesebb az idei év harmadik negyedében, 2025-ben pedig előreláthatóan 5 százalékkal múlhatja alul a tavalyi évi mennyiséget. 

Az Európai Unió a tojás és tojástermékek külkereskedelmét tekintve nettó exportőr volt 2025 első öt hónapjában. Bár az import 34 százalékkal 63 ezer tonnára nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a kivitel ennél lényegesen magasabb, csaknem 199 ezer tonna volt, ami 32 százalékos növekedés. Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban az étkezési tojás csomagolóhelyi ára csaknem 260 euró/100 kilogramm volt 2025 első harminchat hetében, 22,6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. 

Magyarországon csökkent a tojás exportja és az importja is: az országba 9800 tonna héjas tojás érkezett 2025 első hét hónapjában, ami 41 százalékos csökkenés az előző év hasonló időszakához viszonyítva, a héjas tojás exportja pedig 16,5 százalékkal 5,8 ezer tonnára esett vissza ugyanebben az időszakban. 

Az árak viszont emelkedtek: a ketreces tartásból származó M és L méretű étkezési tojás csomagolóhelyi ára 63,30 forint/darab volt 2025 első harminchat hetében, ami 30,7 százalékkal múlta felül a 2024. év azonos időszakának átlagárát, és az egyéb kategóriákban is 26,5-36,3 százalék közötti volt a termelői árak emelkedése. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ugyanakkor a fogyasztói árak mérsékeltebben, 17,2 százalékkal emelkedtek a tavalyi és az idei júliusi árak összevetésében.