Tovább zöldülhet az atomenergia

Az atomerőművek üzemelése közben ellenőrzött körülmények között, viszonylag kis mennyiségű radioaktív hulladék keletkezik, amelynek kezelése a „gyűjtés, ellenőrzés és elzárás” filozófiáját követi, míg a nap és szélerőművek hulladékkezelése jelenleg gyerekcipőben jár. A technológia fejlődésével még kevesebb lehet a radioaktív hulladék, és annak is egyre nagyobb hányada lesz újrahasznosítható.

Paks, 2019. július 11. Munkába járó dolgozókat mûszakváltás után haza szállító autóbuszok a Paksi Atomerõmû kijáratánál. Mögöttük a 3-4-es blokk épülete. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Jászai Csaba

Ezzel szemben a nap- és szélerőművek leszerelésével járó hulladékok kezelése és ártalmatlanítása még csak gyerekcipőben jár. A szakértő megjegyezte azt is, hogy amíg egy atomerőmű élettartama hatvan-nyolcvan év, addig a nap- és szélerőműveké ennek körülbelül harmada, 20-25 esztendő.

A szélturbinák újrahasznosításában még csak nagyon kevés a gyakorlati tapasztalat. A turbinákban felhasznált anyagok nagy része, például az alumínium, az acél, a réz döntően újrahasznosítható, de a legtöbb esetben a legnagyobb betondarabot, az alapot egész egyszerűen a földben hagyják a szétszereléskor. Emellett nagy mennyiségben vannak olyan nehezen ártalmatlanítható anyagok, mint az olajok, zsírok és a rendkívül klímakárosító SF6 szigetelőgáz. A lapátok újrahasznosítása hatalmas kihívást jelent, hiszen az technológiai, környezetvédelmi és gazdasági szempontból sem észszerű. Ma még a leszerelt szélerőmű-lapátokat egyszerűen szeméttelepre viszik, sok helyen egyszerűen elföldelik, például az Egyesült Államokban is ezt teszik.

Európában az üvegszáltartalmú alkatrészek „buldózeres újrahasznosítását” jogszabály tiltja, ezért inkább elégetik a lapátokat, ami nem környezetbarát, hiszen az égéstermékek szennyező anyagai a légkört erősen terhelik, miközben energiatartalmuk gyakorlatilag nulla. Vagyis a szélerőművek leszerelése kifejezetten környezeti problémákat generál. Hárfás Zsolt megjegyezte, Németországban a hatalmas támogatások ellenére nagyon sok üzemeltető nem képzett elegendő tartalékot a leállított szélerőművek szétszerelésének finanszírozásához, márpedig több ezer szélerőművet állítanak le azért, mert lejárt a húszéves támogatási időszakuk.

A napelemek esetében is hasonló a helyzet. Világszerte a legtöbb napelem hulladéklerakókba kerül. Ennek oka részben az infrastruktúra hiánya világszerte, részben pedig az újrahasznosítás költségei. Időközben azonban egyes technológiák már olyannyira fejlődtek, hogy értékes nyersanyagokat, például ezüstöt, a kobaltot és a rezet is vissza lehet nyerni a modulokból. Ugyanakkor a napelemek teljes körű gazdaságos újrafeldolgozása technológiailag még nem megoldott.

Borítókép: Illusztráció (MTVA/Bizományosi:Jászai Csaba)